Az ukrajnai háború az Északi-sarkvidéket is új geopolitikai korszakba sodorta: Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország és Izland politikájában az együttműködés helyét egyre inkább a biztonság, a NATO és a nagyhatalmi verseny szempontjai veszik át.
Politika
Az elmúlt években megszokottá vált, hogy egy adott év megdönti a hőmérsékleti rekordot, a 2026 májusában megjelent legfrissebb éghajlati előrejelzés szerint azonban ez a tendencia a következő öt évben sem fog lassulni. A Meteorológiai Világszervezet és az általa koordinált nemzetközi modellezői hálózat szerint a globális átlaghőmérséklet 2026 és 2030 között gyakorlatilag folyamatosan rekordközeli szinten marad, miközben a Párizsi Megállapodásban rögzített, másfél fokos küszöb átmeneti túllépése egyre inkább szabállyá válik, nem pedig kivétellé.
A kérdés ma már ritkán az, lesz-e újabb rekordév a következő fél évtizedben. A kérdés inkább az, hány lesz belőle, és melyik régiókat érinti a leginkább.
Öngyilkossági kísérletekről, önkárosításról és bizonytalan ellátási helyzetről érkeztek jelentések az 5000 embert szállító amerikai hadihajón, amely közel kilenc hónapja folyamatosan a világ tengereit járja.
Egy bécsi hálózat éveken át európai csúcstechnológiával és ipari alkatrészekkel láthatta el az orosz hadiipart, miközben fedőcégekkel játszotta ki az uniós szankciókat.
Az Európai Unió történetében ritkán fordul elő, hogy egy sokáig félreeső térség hirtelen stratégiai súlyponttá váljon, most azonban pontosan ez történik az északi és észak-atlanti régióval. Grönland biztonsági helyzete, Washington arktiszi (északi-sarki) ambíciói és Oroszország ukrajnai háborúja együttesen formálják át azt a zónát, amelyet Brüsszel évtizedeken keresztül inkább kényelmes, társult perifériának tekintett, mintsem a bővítési politika valódi terepének.
Svédország a 2022-es hírszerzési kudarc után saját MI6-et épít – miközben Európa egyre sürgetőbben próbál megszabadulni az amerikai információs függéstől.
Az Európai Uniónak csak Ceutánál és Melillánál van szárazföldi határa egy afrikai állammal, a két város jogállása azonban vitatott. Mi az enklávék története?
Miközben a választási és parlamenti nemi kvóták évtizedek óta a politikatudomány intenzíven kutatott területei, a diplomáciai kar összetételére vonatkozó célszámok és kvóták feltűnően kevés figyelmet kaptak. Annál is meglepőbb ez a dolog, mert a nagykövetek túlnyomó többsége ma is férfi, és a külügyminisztériumok jelentős része azt sem tudja pontosan, mekkora a nők alulreprezentáltsága saját sorai között. Az LSE IDEAS nem olyan rég publikált szakpolitikai feljegyzés, elemzése ezt a hiányt pótolja, és arra a kérdésre keres választ, hogy mikor és milyen feltételekkel működnek a nemi kvóták a diplomáciában.