Trump az orosz dízellel akarná megfékezni az áremelkedést a választás előtt, de a számok szerint az amerikai autósok alig éreznék, Putyin viszont jól jár.
Politika
Az ukrán agrárminiszter szerint ha Kijev piacra jutását tartósan korlátoznák, az „ellentétes lenne a teljes jogú uniós tagság logikájával”.
A békeépítés eddigi gyakorlata vegyes eredményeket hozott. Évtizedes nemzetközi erőfeszítések, szakmai tanulási folyamatok és egyre professzionálisabb intézményi keretek ellenére a háborúk befejezése és a béke fenntartása továbbra is kiszámíthatatlan marad, miközben a nemzetközi közösség gyakran ugyanazokat a sablonos recepteket próbálja alkalmazni egymástól alapvetően különböző társadalmakra. A kérdés ezért nem az, van e jó recept a békéhez. A kérdés az, miért nem létezhet egyáltalán egyetlen, mindenhol működő recept.
Erre a kérdésre ad választ a JICA Ogata Sadako Research Institute for Peace and Development 2026-ban megjelent kézikönyve. A szerzők Cedric de Coning, a Norwegian Institute for International Affairs kutatóprofesszora, Tsunetaka Tsuchiya, a JICA Ogata Intézet kutatási asszisztense, aki a kiadás idején a kiotói Tachibana Egyetem docense is volt, valamint Muto Ako, a JICA Ogata Intézet kifejezetten kinevezett kutatója. A kézikönyv a szerzők 2023-as, Palgrave Macmillan kiadónál megjelent tudományos kötetére épül, és annak gyakorlati, a terepen dolgozó szakemberek számára készült verziója.
A látogatást beárnyékolják a Kijevet érő súlyos orosz támadások, valamint az Ukrajna uniós tagságának kilátásai körüli feszültségek.
Finnország és Ausztrália az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagságára pályázik, egyértelmű üzenettel: a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek olyan országokra van szüksége, amelyek készek kiállni érte.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta először találkozott egymással Németország és Oroszország külügyminisztere: „nem a barátokkal, hanem az ellenséggel szükséges tárgyalni”.
Mit üzen a 2026-os orosz dumaválasztás, milyen szerepet kapott benne Vlagyimir Putyin és az Egységes Oroszország, és hogyan használja a Kreml a megszállt ukrán területeken megtartott választásokat az orosz uralom politikai legitimálására?
Tíz évvel a Brexit után Európa szélsőjobboldali és euroszkeptikus pártjai már nem az Unióból való kilépést tervezik, hanem annak belülről történő átalakítását. Miközben Franciaország, Olaszország és Lengyelország 2027-ben, Németország pedig 2029-ben tart választást, mindhárom országban a radikális jobboldali pártok vezetik a közvélemény kutatásokat, ami reális eséllyel vetíti előre, hogy a következő néhány évben az Európai Tanácsban többségbe kerülhetnek az euroszkeptikus kormányok.
A kérdés ma már ritkán az, sikerül e megállítani ezt a folyamatot. A kérdés az, mit tesznek majd ezek a kormányok, ha egyszer valóban ők irányítják Brüsszelt.