Amikor Oroszország 2022 elején arra készült, hogy megtámadja Ukrajnát, az amerikai és brit titkosszolgálatok riadót fújtak. Szinte senki sem hitt nekik – a legtöbb európai „kollégájuk” mereven állította, hogy nincs készülőben semmilyen támadás. Ide tartozott Svédország információs ügynöksége is, a MUST (Militära underrättelse- och säkerhetstjänsten, magyarul Katonai Információs és Biztonsági Szolgálat), amely 1992 óta működik; igazgatója Thomas Nilsson. Az ügynökség hosszú időn át tartotta magát Oroszország szakértőjének, valamint előszeretettel mondogatta, hogy mennyire is érti az orosz katonai erőket. A francia és német titkosszolgálatokkal együtt a MUST vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy Ukrajna megtámadása túl kockázatos, egyenesen irracionális lenne. Ebben ugyan igazuk lett – Oroszország négy év után sem tudta elérni háborús céljait – ettől függetlenül azonban rosszul jósolták meg, hogy mit fog lépni Putyin.
A hírszerzési kudarctól az UND létrehozásáig
Svédország célja, hogy ez többet ne történhessen meg. A MUST mind külföldi, mind belföldi megítélésének rendkívül rosszat tett egy ekkora melléfogás, különösen az „Oroszország-szakértő branding” után. Májusban bejelentette a svéd kormány, hogy új titkosszolgálatot hoz létre UND néven (Utrikes underrättelsetjänst, magyarul Külföldi Információs Szolgálat). Ulf Kristersson miniszterelnök pártja (Moderaterna, magyarul Középpárt) júniusban benyújtott egy törvénytervezetet, amely szerint 2027. január 1-én kezdené meg munkáját az új titkosszolgálat. Maria Malmer Stenergard külügyminiszter szerint az UND a MUST-hoz hasonlóan a svéd hadsereghez tartozna, azonban alkalmazottainak nagy része civil szakértőkből állna. Stenergard azt is elmondta, hogy egy új adatkezelési törvénynek hála az UND jobban rá tud majd látni a belföldi és nemzetközi bűnügyi adatokra, jelentősen megkönnyítve munkáját. A külügyminiszter a brit MI6-hez hasonlította az új szolgálatot, és kiemelte, hogy a MUST nem fog megszűnni, a két ügynökség párhuzamosan fog majd működni. A svéd parlament minden bizonnyal még augusztusban elfogadja az UND-al kapcsolatos törvényjavaslatokat, a szeptemberi választások előtt.
Az új ügynökség Carl Bildt korábbi svéd miniszterelnök ötlete volt, aki 2025-ben részletesen elemezte a svéd titkosszolgálatok működését. Bildt arra a következtetésre jutott, hogy a MUST számos részlege elavult módon működik, és ezért nem tudta megjósolni a 2022-es orosz támadást. Emellett számos Nyugati országgal ellentétben Svédországnak nem volt kifejezetten külföldi problémákra fókuszáló titkosszolgálata – a MUST-nak így egészen egyszerűen túl sok feladata volt. Bildt szerint a rendszer arra teljes mértében megfelelő volt, hogy Oroszország hadseregének mozgását lekövesse, arra viszont már kevésbé, hogy az orosz belpolitikát megértse, és meg tudja jósolni, hogy az merre tart. Bildt így arra a következtetésre jutott, hogy Svédországnak szüksége van egy új, kifejezetten nemzetközileg orientált titkosszolgálatra. A korábbi miniszterelnök reményei szerint egy efféle ügynökség jobban meg tudja majd érteni Oroszország vezetőinek gondolkodását.
A svéd ellenzéki pártok és a katonaság azonban nem értenek teljesen egyet az UND létrehozásával. A problémák nem magával az ötlettel, hanem inkább a megvalósítással kapcsolatban merültek fel. Többen úgy vélik, hogy Kristersson kormánya egyszerűen túl gyorsan szeretné létrehozni az új titkosszolgálatot, amely a kritikusok szerint veszélyt jelenthet annak hatékonyságára. A szeptemberi választás minden bizonnyal szerepet játszhat a sietségben – a Kristersson vezette Moderaterna párt korántsem biztos, hogy ismét kormányra kerül – Svédországban azonban manapság gyakoriak a gyors biztonságpolitikai döntések. Az ország 2022-ben jelentette be, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz, két évvel később pedig már a szövetség tagja volt. Stockholm ezzel több, mint kétszáz évnyi semlegességet zárt le. Svédország GDP-jének jelenleg 2,8%-át fordítja védelmi kiadásokra, ezt azonban rendkívül gyorsan, 2030-ig már 3,5%-ra szeretné felvinni, ezzel megfelelve a NATO-beli megegyezésnek. A svéd hadsereg eszköztárából rengeteg fegyver kötött ki Ukrajnában, többek között 16 Gripen vadászgép – Stockholm ezeket új beszerzésekkel igyekszik pótolni. Mindeközben a kormány azon fáradozik, hogy újra aktiválja a svédek „izommemóriáját” a kollektív, civil védelemmel kapcsolatban. A svéd doktrína szerint háború vagy más jelentős válsághelyzet esetén nem csak a katonaság és más civil szolgálatok feladata ellátni az ország védelmét, hanem az egész társadalomé. Érdekességként itt elolvasható az alapvető tájékoztatás angol nyelven arról, hogy mit kell tennie egy svéd civilnek háború vagy válsághelyzet esetén.
Európa saját hírszerzési lábra állna
Európában több ország Svédországhoz hasonlóan gondolkozik a titkosszolgálatait illetően. Németország például azt szeretné elérni, hogy a Bundesnachrichtendienst-et (magyarul Szövetségi Információs Szolgálat) ne korlátozzák a rendkívül merev és szigorú adatvédelmi és magánszféra-törvények. A német kormány érvelése szerint ezek jelentősen megnehezítik a Bundesnachrichtendienst arra való képességét, hogy hatékonyan azonosítsa és elfogja célpontjait. A július végén történt berlini terrortámadás szomorú, de jó példát szolgáltat erre. A titkosszolgálatok hatékonyságának növelésére a legfőbb ok Európaszerte Oroszország, azonban Donald Trump második elnökségének kezdete óta az Egyesült Államok is szerepet játszik. Európa kezdi megérteni, hogy mennyire is függ az amerikai hírszerzéstől – az egyre feszültebb transzatlanti kapcsolatok pedig nem javítanak a helyzeten. Az öreg kontinensen egyre nagyobbnak mutatkozik a vágy és a hajlandóság arra, hogy saját lábakra álljon a hírszerzés terén. Német és holland politikusok is utaltak arra az elképzelésre, miszerint Európa létrehozna egy, a Five Eyes-hoz hasonló hírszerzési együttműködést. A Five Eyes keretein belül öt angloszász ország, Ausztrália, Kanada, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Új-Zéland oszt meg egymással kulcsfontosságú nemzetbiztonsági információkat. Az együttműködés legnagyobb előnye, hogy szinte az egész világot felöleli.
Egy európai Five Eyes létrehozása azonban elméletben egyszerűbb, mint a gyakorlatban. Az együttműködés alapja ott ugyanis a rádióelektronikai felderítés (más néven jelhírszerzés) – más országok adatainak és kommunikációjának elfogása és dekódolása. Svédországban például ezt a feladatot még az UND létrejötte után is egy másik ügynökség fogja ellátni. Carl Bildt szerint a jelhírszerzésben a legtöbb ország nem szívesen oszt meg adatokat egymással. A korábbi miniszterelnök szerint ezért valószínűtlen, hogy Európa ezen a téren multilaterális együttműködést tud kiépíteni – pedig a körülmények megkövetelnék ezt. Bildt szerint valószínűbb, hogy az európai országok merev kereteken kívül fogják megosztani egymással az információkat, kötelezettségek nélkül. Ez értelemszerűen elvesz az együttműködés hatékonyságából, azonban jelentősen egyszerűbb kivitelezni, mint egy szoros együttműködést. A kémkedés új formái, mint például a nyílt forrású adatelemzés és az AI-alapú feladatvégzés fontos szerepet játszhatnak a modern európai hírszerzésben.
Carl Bildt mindenesetre biztos abban, hogy az új svéd titkosszolgálat, az UND hatékonyan fog működni a mai, gyorsan változó geopolitikai körülmények között. „Szerintem már tíz éve létre kellett volna hozni ezt az ügynökséget”, nyilatkozta Bildt. Jobb később, mint soha.
Források
https://nordicdefencesector.com/en/article/the-government-proceeds-with-new-intelligence-agency
https://www.economist.com/europe/2026/07/26/sweden-is-launching-its-own-mi6