Az Európai Uniónak csak Ceutánál és Melillánál van szárazföldi határa egy afrikai állammal, a két város jogállása azonban vitatott. Mi az enklávék története?
Afrika
Atomenergiát Afrikának? A kismoduláris reaktorok ígérete és a hatszázmillió ember, aki áram nélkül …
Afrika a világ legnagyobb villamosítási deficitjével néz szembe, hiszen 600 millió ember él a kontinensen elektromos áram nélkül, ami a világ energiaszegény népességének nyolcvan százaléka. Ez a hiány nemcsak a jelen fejlődését fékezi, hanem a jövőét is elzárja, mert a 21. század gazdasági fejlődése a digitális gazdaságon és a mesterséges intelligencián múlik, és mindkettő hatalmas áramfogyasztó. Ebbe a kontextusba érkezett két olyan fejlemény, amely alapjaiban rendezheti át a kontinens energiapolitikai számítását, ami nem más mint a kismoduláris reaktorok technológiai érése és a Világbank hat évtizedes nukleáris finanszírozási tilalmának feloldása. A kérdés, amelyet a Policy Center for the New South friss elemzése feltesz, provokatívan egyszerű: érdemes-e Afrikának atomenergiára váltania?
Mark Carney kanadai miniszterelnök 2026. január 20-i davosi beszéde váratlan katalizátorrá vált a nemzetközi rendről szóló vitában. Carney a szabályalapú nemzetközi rend megtörésének tézisét fogalmazta meg, és a közepes hatalmakat egy harmadik út megnyitására szólította fel a nagyhatalmak közötti rivalizálás és a kiszolgáltatottság kettőse között. A felhívás széles körben viszhangra talált, például Mette Frederiksen dán miniszterelnök nyilvánosan megköszönte a beszédet, a Carnegie Endowment elemzői a pillanat definíciós erejét méltatták, a Foreign Policy pedig stratégiai emancipációs proklamációként értékelte azt. Egy kérdés azonban feltűnően visszhangtalan maradt: kikhez szólt valójában a felhívás, és mit kínál azoknak, akik nem Ottawa, Canberra vagy London optikáján át néznek a világ rendjére?
A 2000-es években Szomália a kalóztámadások gócpontjává vált. A hajóeltérítések milliárdos károkat okoztak a világgazdaság számára, így a nemzetközi közösség beavatkozásra kényszerült. A jelenség hátterében azonban összetett okok húzódnak: a központi hatalom cselekvőképtelensége, a gazdasági nehézségek, az európai és ázsiai hajók illegális halászata. Bár a katonai hadihajók alkalmazása valóban radikálisan csökkentette a támadások számát, a probléma szárazföldi kiváltó okaira nem nyújtott megoldást.
A mobilpénz innovációja rengeteg ember számára tette elérhetővé a pénzügyi szolgáltatásokat a hagyományos banki infrastruktúra kihagyásával. Az M-Pesa számos módon ígérte a szegényebb rétegek felzárkóztatását és segítését, ugyanakkor profitorientált működése és a társadalmi problémák piaci alapú kezelése végett ez a cél megkérdőjelezhetővé vált.
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?
A klímaváltozás többé már nem a világrend peremén zajló válság, hanem maga a világrend újraíró ereje, amely csendben, de visszafordíthatatlanul formálja át a 21. század geopolitikai térképét. A kérdés már nem az, hogy alkalmazkodunk-e hozzá, hanem az, hogy milyen világot hagyunk magunk után abban a küzdelemben, amelyet maga a bolygó diktál. Vajon a klímaváltozás a globális együttműködés új korszakát hozza el, vagy éppen a konfliktusok, migrációs válságok és gazdasági összeomlások felgyorsítója lesz?