Archívum

2023. szeptember — külpolitikai előrejelzés

 

Japán-Dél-Korea-Egyesült Államok: Kína egyre növekvő térnyerésével Japán és Dél-Korea, az Egyesült Államok vezetésével szorosabbra kívánják fűzni együttműködésüket. Hármas szövetségi rendszerről még nem beszélhetünk, de egyértelmű, hogy ebbe az irányba haladnak a távol-keleti államok. Bár Japán és Dél-Korea  között történelmi okokból kifolyólag kevés a bizalom, Kína felemelkedése és Észak-Korea agresszivitása arra sarkallja ezeket az államokat, hogy félre tegyék nézeteltéréseiket. A Japán által elkövetett atrocitásokért a kompenzációt magára vállalta a dél-koreai állam, ezzel is bizonyítva a nyitottságot a megbékélésre. A két ország külön-külön az Egyesült Államok szövetségese, de a háromszög alsó éle még hiányzik. A szorosabb együttműködés a két ország között jelentős ellensúlyt biztosíthat Kínával szemben.

 

Egyesült Államok: Donald Trump, ex-elnököt ismételten letartóztatták, augusztus 24.-én, ez alkalommal Georgia államban (Mangan 2023). Azzal vádolták az egykori elnököt, hogy 2020-ban megpróbálta elcsalni a választást és létrehozott egy társaságot annak céljául,hogy megtartsa elnöki posztját (Fowler 2023). A jelentősége ennek az eseménynek az, hogy már többen is elkezdtek érvelni, hogy Trump jogi problémái esetleg diszkvalifikálják a választás alól. Nevezetesen a 14. kiegészítés 3 szekciójára helyezik a hangsúlyt. A kiegészítés diszkvalifikál minden olyan személyt a közhivatali poszt megtartásától vagy elnyerésétől, aki hivatali esküt tett és ezt követően részt vett egy felkelésben vagy lázadásban (Demissie, Gersony 2023 ; Olson 2023).

 

BRICS: A Brazília, Oroszország, India és Kína által alapított társulás, amelyhez még a későbbiekben a Dél-Afrikai Köztársaság is csatlakozott, bejelentette első nagyobb bővítését. Argentína, Egyiptom, Etiópia and the Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és Irán csatlakozni fognak a társuláshoz. A teljes csatlakozás nem szeptemberben várható, hanem 2024. januárjában. A bővítés vízválasztó lesz a társulás életében, hiszen ez az első nagyobb tesztje a közösségnek. Amennyiben a tagok sikeresen integrálódnak, és sikerül elmélyíteni az együttműködést, akkor a BRICS valóban a nyugati hatalmak kihívójává válhat. Azonban, ellenkező esetben akár a teljes jelentőségét is elveszítheti, bővítve azon sikertelen társulások sorát, amelyek túl ambiciózusnak bizonyultak. Ez viszont még a jövő kérdése, túl sok változóval ahhoz, hogy pontos jóslatokat lehessen tenni.

 

 

Oroszország-Fehéroroszország: Tragikusan augusztus 23.-án egy repülőbalesetben elhunyt a Wagner, privát katonai alakulat vezetője, Jevgenyij Viktorovics Prigozsin (Rai,Zakir-Hussain 2023). Természetesen sokan feltételezik, hogy ez egy merénylet volt Putyin elnök részéről és ebben lehet igazság, hiszen a zsoldos vezető nemrég egy lázadást indított az orosz állammal szemben, amit a fehérorosz elnök , Aljakszandr Rihoravics Lukasenka oldott meg. Lukasenka állítólag figyelmeztette Prigozsint, de a halála után hozzátette, hogy ha ez merénylet az túl amatőr, hogy Putyinra utaljon, mint tettesre és az orosz állam természetesen tagadja a feltételezéseket és n”nyugati hazugságnak” nevezi (Al Jazeera). A kérdés, ami sok ember fejében felmerül, hogy mi lesz a Wagner csoporttal? Van-e kompetitív zsoldos csoport-e, ami átveheti a Wagner helyét? Először is a legvalószínűbb kifejlett a Wagner csoport valamiféle államosítása lesz, tehát egy dolog fog változni a vezetőség, akik innentől közelebbi kapcsolatba lesznek az orosz kormánnyal (Murphy 2023). Ami a versenytársait illeti Oroszország körülbelül 27 privát katonai alakulatot tart, az egyik “St. Andrew’s Cross” az orosz ortodox egyház által van irányítva (France24 ; Lautman 2023). Válaszul a kérdésekre, továbbra is a Wagner lesz a legprominensebb zsoldoshadserege Oroszországnak, de ez igazat vallva nem számít sokat, mert bármi okból megszűnne, akkor egy másik átvenné a helyét és leginkább csak a név változik. Ezek a szervezetek a látszat ellenére nagyon is lojálisak az orosz államhoz és így Prigozsin halála egy elkerülhetetlen tragédia volt.

 

India: Miután India sikeresen letette a Chandrayaan-3 (Al Jazeera) az űrverseny újra felélénkült. A Szovjetunió rendkívüli űrprogramjának az orosz űrprogram már csak árnyéka. A Luna-25, orosz szonda sikertelen landolásának köszönhetően India, mondhatni átvette a vezetést, elsőként érve el a Hold déli féltekét. A misszió mindenképpen hasznos információkkal fog szolgálni az emberiség számára, de az sincs kizárva, hogy jeget talál. Ha ez valóban megtörténik, akkor az jelentős előrelépés lesz a Hold gyarmatosításában. India ezzel sikeresen felzárkózott azon nemzetek sorába, amelyek jelentős eredményekkel gazdagítják az űrkutatási törekvéseket. Szeptember és az azt követő hónapok sorában rengeteg újdonságra számíthatunk majd a szondától.

 

Észtország: Az észt kormány a bukás szélén áll, miután az észt kormányfő, Kaja Kallas férje folytatta az oroszországi üzleteit még a háború kitörése után is. Ez a népesség szemében nem túl megnyerő, hiszen Kallas Ukrajna elszánt támogatójaként lépett fel a nemzetközi színtéren (TLDR News EU). Az ellenzék máris bizalmatlansági indítványra készül, míg a szavazók többsége Kallas lemondását szeretné.

 

Gabon: Az afrikai puccsok sorozata folytatódik. Múlt hónapban Niger esett áldozatul egy erőszakos hatalomátvételnek, most pedig Gabon (Euronews). Ali Bongo Odimba leváltására a katonai vezetők szerint, a  Bongo család politikai uralmának megszüntetése végett volt szükség a legújabb választások után. A frankofón régió destabilizációja nem kizárt, hogy egy kontinentális háborúhoz fog vezetni, ahol Nyugat-Afrika teljes képe átrajzolódhat. Ezt az ECOWAS tervezett intervenciója is mutatja, illetve a katonai puccsok egyre csak növekvő listája. Franciaország neokolonialista hatalmának viszont egyértelműen látszik a vége. Ha tovább épülnek a koalíciók a régióban, és még több katonai puccsnak leszünk szemtanúi, akkor Nyugat-Afrika teljes átrendeződését láthatjuk majd.

 

Választások:

 

Szingapúr: Szingapúrban szeptember 1-én kerül megválasztásra a következő elnök. Ez lesz a harmadik elnökválasztás 1991 óta, mióta az elnököt a nép választja meg — írja a Time. Az elnökválasztásnak különösebb jelentősége nincs, hiszen a pozíció inkább ceremoniális jelleggel bír. Szingapúr választási rendszere és felépítése nem kifejezetten egyszerű. Sokszínű társadalomról beszélünk, ahol a különböző társadalmi csoportok folyamatosan, lényegében előírásszerűen képviseltetve vannak. 2017-ben például csak maláj származású jelöltek indulhattak az elnöki pozícióért folytatott versenyben. Ezúttal megint mindenki indulhat a választásokon. Jelenleg három esélyes jelölt indult a pozícióért: Ng Kok Song, aki saját bevallása szerint is viszonylag közel áll a miniszterelnökhöz és a Népi Akció Párthoz (PAP), amely egyébként 6 évtizede uralja a szingapúri politikát. Azonban sosem csatlakozott a párthoz, így függetlennek tekinti magát. A következő jelölt Tan Kin Lian, aki egy igazi munkás jelöltnek mondható, aki a közemberek érdekeit tartja a legfontosabbnak. Fő motivációja, hogy csökkentse a megélhetési költségeket. A harmadik jelölt pedig Tharman Shanmugaratnam, aki talán a legközelebb áll a PAP-hoz, hiszen a múltban több kormány pozíciót is betöltött. Az elnöknek a feladata, hogy a kormány számára hozzáférhetővé tegyen forrásokat, megőrizze az állami tartalékokat, és természetesen felülbírálhatja a kormány döntéseit bizonyos esetekben (CNN). A közvélemény-kutatások eredményeit nem lehet publikálni amíg a választások zajlanak (Straitstimes). Ebből kifolyólag nincs adat arról, hogy jelenleg ki áll nyerésre, de elmondások alapján szoros versenynek nézünk elébe. A PAP hatalma még mindig nagy az országban, de a globálisan érezhető gazdasági nehézségek miatt nincs kizárva, hogy anti-establishment jelölt nyerje el a pozíciót.

 

Maldív-szigetek: Az elnökválasztásra szeptember 9-én fog sor kerülni. A Demokrata Pártnak több problémával is meg kell küzdenie, ha hatalmon akar maradni. Belharcok alakultak ki a pártban. A jelenlegi elnök Ibrahim Mohamed Solih, de a Mohamed Nasheed a párt szakadásával fenyeget. Nasheed volt az első demokratikusan választott elnök 2008-ban, így a politikai befolyása megkérdőjelezhetetlen. 2018-ban terrorizmussal vádolták, így az Egyesült Királyságban kellett menedéket keresnie. Solih konszenzus alapján került kiválasztásra, mint ellenzéki jelölt. Az ellenzék győzelme után Nasheed visszatért az országba, és 2019-ben sikeresen győzelemre vitte az ellenzéket (ICWA). Solih inkább az elnöki rendszer megtartását támogatja, míg Nasheed inkább a parlamentarizmus felé vinné az országot. Kína szerepe is meghatározó kérdés az ország életében. Természetesen a belharcok adta lehetőségeket megragadta a Progresszív Párt és a Néppárt is, akik a volt elnök, Abdulla Yameen vezetésével szövetségre léptek, habár ő jelenleg egy 11 éves börtönbüntetést tölt éppen pénzmosásért. Ha nem sikerül fellebbezni, akkor az ellenzéknek új jelöltet kell találnia. Azonban az előny, még a belharcok ellenére is a Demokrata Pártnál van, köszönhetően a javuló gazdasági mutatóknak, illetve a sikeres ENSZ elnökségnek. Solihnak emiatt több lehetősége is van, és jó esélyekkel indul a következő választásokon.

 

Szlovákia: Szlovákiában előrehozott parlamenti választások várhatók szeptember 30-án. Az előrehozott választásokra a 2020-ban létrehozott koalíciós kormány bizalom vesztése miatt. A választások előrehozatalára a szlovák elnök, Zuzana Čaputová és az ellenzék követelése miatt került sor. A jelenleg regnáló az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek pártjának és koalíciós partnereinek a támogatottsága elég csekély a Politico adatai alapján. Támogatottság alapján egyértelműen a szociáldemokraták állnak, akik a progresszívekkel együtt jelentős növekedést mutattak az elmúlt hónapokban. Ezzel szemben a Voice, akik szintén szociáldemokraták, jelentősen visszaestek, pedig tavaly év végén még ők álltak a legjobban. A verseny valószínűleg a szlovák szociáldemokraták és a progresszívek között fog eldőlni, de a választások utáni koalíciós tárgyalások is hozhatnak még majd váratlan fordulatokat.

 

Pakisztán: A pakisztáni elnökválasztásról nehéz konkrétumokat mondani. A választás közvetetten történik, elektorokon keresztül szeptember 9-én. Azonban az sincs kizárva, hogy a választásokat el fogják tolni. Pakisztánban a gazdasági helyzet jelenleg katasztrofális, emellett pedig számtalan természeti katasztrófa is sújtotta az országot. A politikai teret két család uralja már vagy 50 éve: a Bhuttos és a Sharif család. Ezt a trendet törte meg 2018-ban Imran Khan, amikor az ország miniszterelnökévé vált, és továbbra is rendkívüli népszerűségnek örvend. A probléma, hogy különböző vádak alapján bebörtönözték, ugyan már többedjére, de ezúttal meg is tiltották neki, hogy 5 évig bármilyen hivatalt betöltsön — írja az Al Jazeera. Habár, ezt az ítéletet augusztus 29-én megváltoztatták, így indulhat a választásokon. Bár a két család igyekszik a hatalmat megtartani, az ország folyamatosan romló helyzete, és Khan töretlen népszerűsége továbbra is felkavarja a politikai viszonyokat. Az elnökválasztástól sok mindent nem várhatunk, de hosszabb távon gyökeres változásokra lehet számítani, vagy sokkal erőszakosabb hatalomgyakorlásra.

 

Bhután: Mindenképpen meg kell említeni Bhutánt is a választások kapcsán, azonban ennek még nincs fix dátuma. A nemzetgyűlés képviselőit októberig kell megválasztani. 47 képviselő megválasztására kerül majd sor 5 évre. A képviselőket egymandátumos választókerületekben egyszerű többséggel választják. A parlamenti többséghez 24 mandátumra van szükség. A parlamentet jelenleg két párt uralja, többségben vannak a szociáldemokraták, míg a néppárt kisebbségben. Információk hiányában nem lehet sokat mondani a választás eredményéről. Viszont mivel nem hallani különösebb konfliktusokról, így valószínűsíthető, hogy marad a status quo.

 

Content retrieved from: https://www.kulpologika.hu/forecast/2023-szeptember-kulpolitikai-elorejelzes.