Összes előrejelzés

2024. árpilis — külpolitikai előrejelzés

Izrael: 2023.12.29-én a Dél-Afrikai Köztársaság megvádolta Izrael államot azzal, hogy a Gázai inváziója, amely több, mint 30 000 életet követelt (más néven vaskard hadművelet) során nemcsak, hogy Izrael háborús bűnöket követ el, de ez már Dél-Afrika állítása szerint népirtásnak (genocidium) felel meg. 2024.január 26-án a Nemzetközi Bíróság prima facie bírálatot hozott miszerint az eset elképzelhető, vagyis Dél-Afrikának van jogállása, hogy felhozza az ügyet és kérelmei az ügy orvoslására racionálisak (ICJ 2024.01.26). Ezt a bírálat nem azt jelenti, hogy Izrael népirtást végez, sem azt, hogy nem. Ez szimplán azt határozza meg, hogy az esetet van-e oka megvitatni. Arra kérte Izraelt a Nemzetközi Bíróság, hogy biztosítson egy jelentést arról, hogy megőrzi a palesztínok jogait és nem hajt végre népirtást. 3 héttel később 2024.február 12-én Dél-Afrika megerősítést igyekezett elérni, hogy az ügy folytatódik, így semmi változás nem történt. Február 26-án Izrael leadta a jelentést. Jelenleg is folynak a viták Izrael és Dél-Afrika között (ICJ 2024.03.15). Az, hogy valóban népirtás zajlik nehéz lesz megállapítani, mert a népirtás kitétele az, hogy az államnak ez esetben Izraelnek volt e népirtási szándéka (dolus specialis), ami egy nagyon magas követelmény, ám de jó okkal. Izrael egyértelműen tagadja, hogy ilyen szándéka lenne és ebből a szempontból, még ha azt is hisszük, hogy az Izrael politikai elitje iszlamofób és etno-nacionalista sem igazolja, hogy a cél a palesztinok megsemmisítése. Ennek ellenére ez a rideg logika nem óvja meg Izraelt, hiszen az viszont tény, hogy a hadművelet óriási áldozatokat követelt meg. Nem elég, hogy hozzávetőlegesen 30 000 ember halt meg, a higiéniai körülmények tragikusak és a palesztinok az éhínség küszöbén vannak (OCHAOPT, 2024.03.27.). Akármennyire helyes a Hamas terrorszervezet megsemmisítése, a legtöbb ember jogosan felteszi a kérdést, hogy valóban ennyi emberéletet kell-e hogy követeljen és ha igen, akkor megéri-e. Nem véletlen, hogy az ENSZ utolsó tűzszüneti követelését az USA sem vétózta meg. Alapvetően az elfogadott 2728. számú határozat véleményem szerint több ponton kritizálható (JNS). Először is én álszentnek vélem, hogy a Ramadán ünnepét hozzák fel indoknak a békére, amikor az iszlamista oppozíciója Izraelnek konzisztensen hajtott végre terrorcselekményt, illetve háborús offenzívát a zsidó ünnepeken. Nevesen 2023. október 7. is ünnep volt, amit mi szukkót néven ismerhetünk és érdemes említeni azt, hogy a támadás szombaton történt, ami a zsidók számára szent nap (Rabbi Shmuley Boteach 2024). Nem szabad elfelejteni az 1973-as Yom Kippur háborút (Rav Moshe 2023), ami a Yom Kippur ünnepét becstelenítette be,  az 1997-es purimi terrortámadást (CNN), 2002-es húsvéti mészárlást (Haaretz). Továbbiakban maga HAMAS emelte ki a hónapot mint a Jihad hónapját (Al Myadeen ; JNS). A tűzszünet feltételeként megadják a túszok elengedését, de ezt az alkut már Izrael próbálta és a HAMAS nem engedte át a túszokat (AP News). A jelenlegi megállapodást a HAMAS máris lemondta, mivel az ő kitételük a permanens tűzszünet, teljes kivonulás Gázából, illetve foglyok elengedése. Ezt az egyezséget Izrael “eszeveszettnek” ítéli (The Times of Israel). Benjámín Netanjáhú, Izrael miniszterelnöke már kijelentette, hogy nem fog engedni a nemzetközi politikai nyomásnak és tettei is ezt tükrözik (Reuters ; The New York Times). Egyes források azt jelentik, hogy a HAMAS szívesen elfogadja a tűzszünetet (Al Jazeera ; Reuters). Hajlamos vagyok ez esetben hinni a HAMAS-nak még ha rettenetes szkepticizmussal is élem meg azt, hogy a HAMAS átadná túszait, de még ha ez az eshetőség manifesztálódik is, azt nem jelenti, hogy béke lesz. A HAMAS ne feledjük, hogy egy terrorista szervezet, amely elutasítja a két-állam megoldást és az alapító chartájukban nyíltan támogatták a zsidók kiirtását (Abrams 2024 ; HAMAS Covenant 1988). A valóság az, hogy a tűzszünet csak késlelteti a vérontást, de nem előzi meg. Ezért vitattam az előbbiekben is a határozat jogosságát, mert ez csak időt ad arra, hogy a HAMAS újraszerveződjön és újabb terrorcselekményeket hajtson végre, ami majd egy idő után ismételten felgyújtja majd szívükben a harag lángját és folytatódik a konfliktus, amit majd újabb tűzszünet akadályoz  meg és újból kezdődik a kör ad nasuem. Nem tudom, hogy mi volna a helyes megoldás, de erős kételyeim vannak az iránt, hogy az volna a helyes útirány, de nem is hiszem, hogy Izrael belemenne. A következménye, ahogyan én látom, hogy Izrael bizalma meginog a nemzetközi szervekben, mint a Nemzetközi Bíróság (INJ), az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ / UN) és legfőképp az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatala a Közel-Keleten (UNRWA)-ben (Reuters ; The Times of Israel ). Ha Izrael elveszti hitét a nemzetközi jogban, ahogyan a HAMAS is, az csak növelni fogja a mészárlást mindkét oldalon, de legfőképpen a palesztin oldalon. Amit előre lehet látni az, hogy új fejleményeket remélhetünk a Dél-Afrikai Köztársaság v. Izrael jogi esetben, láthatjuk az egyre tragikusabb Gázai életszínvonalat és a nemzetközi közösség nyomását mindkét oldalon. Vélhetőleg Izrael és az ENSZ között nőni fog az ellenségesség s ahogy közelítünk november felé az USA egyre passzívabb szerepvállásba kényszerül a saját választása miatt.  Szinte lehetetlennek vélem a tűzszünetet, ám úgy gondolom, hogy az áprilisi események kulcsfontosságúnak bizonyulnak majd a béke megállapításában.

Választások

Dél-Korea: A jelenleg kormányzó Demokrata Párt (DPK) 2016-ban nyerte el relevanciáját, mint az ellenzék legerősebb pártja és a 2017- ben az elnök menesztése után megnyerték az elnökválasztást és 2020-ban a parlamentit. Az új domináns párt megteremtette a saját ellenzékét azzal, hogy sorozatos győzelme egy történelmi koalícióban testesült meg, ami 2020-ban az Egyesült Jövő Párt nevet viselte, most Nép Hatalma Párt (PPP). A PPP először 2020-ban hívta fel magára a figyelmet, mint az ellenzék képviselője, azután 2022-ben megnyerték az elnökválasztást. Most a két párt fej-fej mellett halad, ám a márciusi közvélemény kutatási mérések a DPK győzelmét becsülik meg (Minegishi 2024). Jelenleg a DPK 180 képviselőt tarthat magáénak a szavazatok 49%-ával, míg a PPP 103-at 41%-al. Ám mivel mindkét párt eléggé populáris így a győztest a választás napjáig nem tudhatjuk

Horvátország: Annyit érdemes tudni a horvát pártrendszerről, hogy két rivális történelmi párt, amely a rendszerváltás hajnalán alakult határozta meg a politikai valóságot. A dominánsabb párt a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) amely 2 választás kivételével mindig a többségben voltak, ami a 34 éves demokrácia történetéből 26 év parlamenti irányítást és a 7 elnökből 3-at jelent. Velük szemben a maradék 8 év és 4 elnök a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányítása alatt telt. A pártok vezetőiket, minisztereiket és elnökeiket rendszeresen váltották így nem beszélhetünk a Közép-Kelet Európában már megszokott demokratikus visszacsúszásról. Vannak kisebb pártok, amiknek szerepe a mai napig fontos, mint a Most, HNS, amik instrumentális szerepet vállaltak a HDZ kormányzási sikereiben, de jelen pillanatban elfeledhetők. Továbbiakban még akad a 2021-ben az SPD-ből kiszakadt SD. Jelenleg a HDZ-koalíció 66, az SPD-koalíció 19 és az SD 17, míg a Most 12 képviselővel rendelkezik. A márciusi mérések  arra utalnak, hogy egy HDZ vezette koalíció a legelképzelhetőbb kimenetele a választásnak, de csekély ám valós esélye van annak, hogy az SPD összeszedi magát és előbb alkot egy koalíciót (DNEVNIK). Egy felületes olvasása a politikai rendszernek azt árulja el, hogy míg az ellenzék megosztott, addig a kormánypárt jelentős támogatásra számíthat.

Szlovákia: Ahogyan azt várni lehetett a győztes Ivan Korčok és Peter Pellegrini között fog kiderülni. Amire kevésbé lehetett számítani azaz, hogy Korčok teljesített jobban, azonban mivel  Štefan Harabin és Igor Matovič is kiesett és mindkettő populista jelölt volt, ezért Korčok, akit leginkább moderált pozíciójáról lehet felismerni elvesztette helyzeti előnyét. A múlt havi választás sikere könnyen betudható annak, hogy a populista front megvolt osztva, de most már Pellegrini mögött egyesülhetnek.

Észak-Macedónia: Az elnökválasztás az inkumbens Sztevo Pendarovszki, akit a jelenleg kormányzó Macedón Szociáldemokrata Unió támogat. Ellenfele, Gordana Siljanovska-Davkova, akit Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) támogat. 2019-ben ugyancsak ez a két ember versenyzett és annak tudjuk a kimenetét. A VMRO-DPMNE továbbra is kevésbé támogatott. A nagy különbség, hogy most a Integrációs Demokratikus Unió is indít jelöltet meg az Albán Szövetség is(mindkét párt legalább 10 képviselőt birtokol a 100-ból). Ez megosztja olyannyira az elektorátust, hogy lehetséges, hogy ez a választás két fordulós lesz. A második fordulót májusban tartják a parlamenti választással együtt, ami sokkal sikeresebben mobilizálja majd a népet, így egy magasabb választási részvételre számíthatunk majd, ami erősebb legitimációval járhat. Legvalószínűbb eredmény, hogy a két fő párt jelöltje jut be a második fordulóba.

Content retrieved from: https://www.kulpologika.hu/forecast/2024-arpilis—-kulpolitikai-elorejelzes.