Románia: Megtört a jelenkori politikai elit uralma. Ahogyan az előző előrejelzésekben is írtam, a rendszerváltás óta a PNL (liberálisok) és a PSD (szociáldemokraták) osztják meg a hatalmat egymás között a választói preferencia mentén. 2021-ben a két régi ellenség összefogott és megalapította a Romániai Nemzeti Koalíciót (NCR), ami jelenleg is kormányoz. A nagy változást a két regnáló párt kiesése okozta az elnökválasztásról, és a szélsőjobboldali Călin Georgescu elsöprő győzelme jelentette, s a vetélytársa sem a kormányzó koalícióból lett kiválasztva, hanem a centrista SRU-ból. A centrista jelölt tehát Elena Lasconi, aki az első fordulót követően a PNL és több más kisebb párt szignálta, hogy rá érdemes szavazni. Ha az NCR koalíció (jelenlegi adatok szerint) támogatná Lasconi-t, akkor 4 938 110 szavazata lenne, míg Georgescu csak 4 304 076, és ezt is csak úgy, hogy feltételezem, hogy megkapja a magyar etnikumú párt több mint 400 000 szavazatát, ami szélsőjobboldaliként valószínűtlen. A PSD, annak reményében, hogy a parlamentet megtartsa, még nem állt be Lasconi mögé, inkább azt mondták, hogy a december elsején történő parlamenti választás dönti el. A PSD jelöltje épp, hogy Lasconi alatt teljesített, így ténylegesen ők döntik el a második fordulót. Szerintem a PSD a tűzzel játszik, hogy prezerválja a politikai hatalmát, mert szavazatilag meglenne a többség, hogy Lasconi nyerjen, ám ha túl későn jelzi szándékait, akkor ebből Lasconi bojkottálásához vezethet, és úgy esélyes, hogy Georgescu lesz az elnök, ami kockázatos volna, mivel nem csupán szélsőséges és EU-szkeptikus, de Putyin külpolitikáját is támogatni kívánja. Ami a parlamenti választást illeti, szerintem az elnökválasztás eredményét a parlament tükrözni fogja. Továbbra is az a valószínű, hogy az NCR marad kormányon, de talán be kell majd vonnia az SRU-t, hogy kizárják a szélsőséges AUR-t, ami a második legerősebb párt lehet. Azt is érdemes beszámítani, hogy Georgescu váratlan előretörése megnöveli a decemberi részvételt (elvégre a második forduló Romániában gyakran ezt tette).
Horvátország: Az elnökválasztás első fordulója december végén lesz és a második januárban. A jelenlegi inkumbens elnök, Zoran Milanović is indul, annak reményében, hogy újraválasztják. Milanović mögött áll a második legnagyobb párt, az SDP (Szociáldemokrata Párt). A legjelentősebb kihívója, Dragan Primorac, akit a rivális HDZ (Horvát Demokratikus Unió) támogat, ami jelenleg a kormánypárt. 2024 áprilisban a HDZ vesztett pár szavazatot, de megtartotta a vezetői szerepét a parlamentben (amit 2011 óta stabilan tart), de az SDP is csak 1 plusz szavazatot szerzett. A választás azt bizonyította, hogy a közép-bal Možemo! és a jobboldali populista Híd lassan elkezdett felzárkózni, akik szintén indítottak elnökjelöltet. A Híd két jelöltet is indított. Az első a hivatalos Miro Bulj, míg a második független, Marija Selak Raspudić. 2020-ban Raspudić képviselte a Híd pártot és a férje jelenleg parlamenti képviselő, aki 2020 – 2024 között a Híd párt tagja volt, de most ő is független. Raspudić azért jelentős, mert ha a populizmus ismételten meglepetést okoz, akkor szerintem az ő lesz. Az IPSOS közvélemény-kutatása alapján Milanović [35.1] vezet és őt követi Primorac [24.5] és Raspudić [8.0] a harmadik (Dnevnik).
Ghána: Parlamenti és elnökválasztás lesz decemberben. A választás általában az NPP (Új Patrióta Párt) és az NDC (Nemzeti Demokrata Kongresszus) között zajlik. Jelenleg az NPP kormányoz, de csakis azért, mert az 1 független velük szavaz, mert mind az NPP és az NDC 137-137 jelölttel rendelkezik. 2020-ban az NDC 31 plusz szavazatot szerzett. Nana Akufo-Addo 2017 óta elnök és most az elnök helyettese, Mahamudu Bawumia indul az NPP támogatása alatt. Kihívója John Mahama volt az elnök 2012 – 2017 között. A Global InfoAnalytrics közvélemény kutatás szerint Mahama fog győzni (Graphic Online).
Bissau-Guinea: Umaro Sissoco Embaló, aki 2019-ben megnyerte a mai napig vitatott választást egy 2023-as puccskísérlet után feloszlatta a parlamentet még 2024-ben bejelentett, hogy nem indul ismét az elnöki pozícióért. A választást 2024 november 24.-én kellett volna tartani, de Embaló felfüggesztette ideiglenesen a választást és most elméletileg új időpontot fog kitűzni (Punch). Ha jóhiszemű szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a decemberi időpont a valószínű, de mivel jogosan lehet kételkedni az ország demokratikus rendszerében, az is teljességgel plauzibilis, hogy Embaló így tervezi megőrizni hatalmát.
Csád: A Déby család aki egy katonai puccs során került hatalomra 1991 óta vezeti az országot és mindig az ő pártjuk MPS vezetett és feltehetőleg ez a párt is marad hatalmon, de ez csupán csak formalitás.