Választások:
Egyesült Királyság: Rishi Sunak előrehozta a választásokat július 4.-ére. Utoljára 5 eve volt választás 2019-ben és azóta négy miniszterelnök volt: Theresa May, Boris Johnson, Liz Truss, Rishi Sunak. A konzervatívok 2010 óta vezetik az Egyesült Királyságot, David Cameron 2916-ban mondott le a Brexit után és őt követte Theresa May. A nép úgy látszik belefáradt ebbe, mert az előrejelzések szerint a Labour (szocialisták) óriási győzelmet fognak aratni. Az Economist utolsó mérese alapján a 650 helyből 429-t a Labour és 119-t a konzervatívok kapnak (Economist 2024.06.27.).
Franciaország: 2017 óta a Renaissance (RE) nevű liberális párt, aminek alapítója a jelenlegi a jelenlegi elnök Emmanuel Macron. Macront 2017-ben és 2022-ben választották elnökké az RE alatt. 2022-ben már a többséghez szövetkeznie kellett több másik liberális párttal, mint a Demokratikus Mozgalom (MoDem) és a Horizontok, megalkotva az Ensemble koalíciót. A legfőbb riválisi az Ensemble koalíciónak a Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Front (RN) és a politikai spektrum másik oldaláról az Új Népfront (NFP). A legkisebb ellenzék a liberális konzervatív Republikánusok (LR). Az Ensemble jelenleg 249 képviselővel rendelkezik az 577-ből, míg az RN 89, NFP 149 és az LR 54 képviselővel bír. Macron június 9-én előrehozott választásokat hirdetett ki, ami június 30-án fog lezajlani , a második forduló pedig július 7-én. A választásokat az után hirdette ki miután az ő pártját legyőzte Le Pen az Európai választásokon. Sokan nem értik, hogy Macron miért tette ezt, de vannak elméletek. Egyesek azt gondolják, hogy Macron vissza akarja szerezni a legitimációját vagy legalább elkerülni egy bizalmatlansági szavazást. Mások véleménye az, hogy direkt meg akarja választani a radikálisokat, mint az Új Népfront vagy a Nemzeti Front. Ennek a stratégiai lépésnek az lehet oka, hogy a 2027-es választást (amin már nem indulhat) egy erősebb pozícióból kezdhesse. Adni akar esélyt, hogy építhessen az ellenzék kormányozási kudarcaira nem csak a sajátjaira (Edwards 2024). Az Ifop mérései szerint az RN fog vezetni 36%-al, utána az NFP 28,5%-al, amit Ensemble követ 21%-al és az LR 6%-al. Úgy becsüli az Ifop, hogy az RN 220 – 260 képviselőt fog szerezni, az NFP 180 – 220 között, az Ensemble 75 – 110 között (IFOP 2024.06.26). A legvalószínűbb út az, hogy az RN a Republikanusokkal alakítanak egy koaliciót.
Rwanda: 2000 óta Paul Kagame Rwanda elnöke és valószínűtlen, hogy ez változni fog.
Szíria: 1961 óta a Ba’ath párt vezeti a politikai közéletet. 1966-ban Hafez al-Assad átvette a hatalmat és 2000-ig uralta az államot. 2000-ben halála után Bashar al-Assad került hatalomba és azóta is elnök. Júliusi parlamenti választásokat a Ba’ath párt fogja nyerni ahogyan az történt az elmúlt 63 évben.
Venezuela: 1998 és 2013 között a szocialista Hugo Chávez irányította Venezuelát diktátorként. Miután 2013-ban meghalt a pozícióját Nicholás Maduro vette át. Most is Maduro az inkumbens és szándékában áll indulni a választáson. Az ellenzék szokas szerint ki lett tiltva.