Összes előrejelzés

2024. június — külpolitikai előrejelzés

Belgium: Az ország 10 kerületre van osztva plusz a főváros, Brüsszel. A fővárostól északra elhelyezkedő 5 kerület összességét Flandriának nevezzük, ez az ország holland nyelvű része. Az 5 kerület a parlament 150 képviselőből 87 főt választ, tehát a parlament 58%-át, amíg a hozzávetőlegesen a lakosság 56%-a flandriai. A déli területeket Vallóniának nevezzük, ez az ország francia nyelven beszélő része. A vallon parlament és lakossági képviselet mindkettő az ország 31%-át teszi ki. A főváros Brüsszel 16 képviselőt választ, nagyjából az ország 10%-ával rendelkezik. A fővárosban hollandul és franciául beszélnek, de az utóbbi a gyakoribb. Vallónia fővárosa Nemur, míg Flandria fővárosa Brüsszel. Ez mind azért fontos, mert az országos politika két dimenzióban is jelen van, nem csak a jobb-bal, de a Flandria-Vallon-Belga spektrum is jelentős. A jobboldal leginkább a Flandriai nacionalista pártokként manifesztálódik, mint az Új Flandria Szövetség (N-VA), Vlaams Belang (VB), Kereszténydemokraták és Flandria (CD-V). A vallonok rendszerint centrista közép-jobb és közép-bal pártokként jelennek meg, mint Szocialista Párt (PS), Reformista Mozgalom (MR), Konföderációs ökológusok az eredeti harcok megszervezéséért (ECOLO), Vooruit, Groen, Les Engagés, Francia Demokratikus Front (DéFL). Két fontos párt van még hátra, a Nyitott Flandriai Liberálisok és Demokraták (Open VLD) és a Belgiumi Munkáspárt (PTB / PVDA). A jelenlegi kormány a Valloni pártokból és CD-, meg az Open VLD-ből áll. Az oppozíció a Vlaams Belang, N-VA, PTB, Les Engagés, DéFL. A kormánypárt 100 képviselővel rendelkezik, míg az ellenzék 50-nel. A Valloni vagy francia nyelvű pártok nyilván okkal nincsenek a Les Engagés és a DéFL- el egy koalícióval. A PTB, mint szélsőbal képtelen volna együttműködni a többi vallonnal így e hármat külön kell számolnunk. A valloni pártok 76 (85 a két franciával) szavazattal rendelkeznek, a flamandok (ha feltételezzük, hogy semelyik párt sem fordul el a szélsőjobb VB-től) az 67 szavazatot jelent. Az Ipsus által lefolytatott közvélemény kutatás szerint az ellenzék és azon belül is a VB fog a legjobban teljesíteni (Mees 2024) így felteszem, hogy egy flamand koalíció fog alakulni. A koalíció stabilitását a két nacionalista párt győzelme határozza majd meg.

Bulgária: 2020-ban  Bojko Boriszov miniszterelnök indított egy nyomozást, Rumen Radev köztársasági elnökkel szemben, amit óriási tüntetések követtek 2020 – tól 2021-ig Boriszov ellen. A nép megelégelte a korrupciót és a demokratikus visszacsúszást, amit Boriszov hozott. 2021 áprilisában Boriszov pártja elvesztette a többségét, de új kormányokat nem sikerült létrehozni novemberig. 2021 decemberében Kiril Petkov az anti-korrupciós blokkot képviselve miniszterelnök lett. 2022 februárjában az orosz-ukrán háború azonnal megtörte az újdonsült kormánynak a stabilitását, ez és más okok miatt (mint Észak-Macedónia EU-hoz csatlakozás vétója) júniusban bizalmatlansági indítvány átment és Petkov kormánya megszűnt, de új nem jött létre. 2022 októberében volt ismételten  egy választás, de kormány nem jött létre. 2023 áprilisában Boriszov pártja, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) koalíciót formált az anti-korrupt, Folytatjuk a Változást (PP) és megbeszélték, hogy a vezetés rotációs lesz. Denkov, aki a PP-t képviselte lemondott 2024 márciusában, az egyezmény értelmében, azonban a pártja nem tudta elfogadni a GERB rotációt így az egyezmény felbomlott. Függetlenül, hogy miként fog haladni a választás jelenleg nehéz elképzelni, hogy tartós kormányt tudnak majd felállítani. Az Újraéledés egy ultranacionalista párt, amelyik egyik domináns párttal sem képes együttműködni. A Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) egy olyan párt centrista párt, mint a GERB vagy a PP. A Koalíció Bulgáriáért (PBSzB) egy baloldal nagy koalíció, ami tartalmaz közép-baltól szélsőbaloldalig, ami szintén egy elég izolációs párt. A Vannak Ilyen Emberek (ITN) egy közép-konzervatív párt, aminek célja a két centrista párt (GERB vagy PP) között ne legyen egyesség. Ahogyan látom, csak aszerint jöhet létre koalíció, ha 1) GERB és PP egyességre talál, de ez nem valószínű a márciusi események miatt vagy 2) ha a rendszert destabilizáló pártok, mint az Újraélesztés, PBSzB és az ITA képviselőket. Jelenleg nincsenek olyan adatok, amik az utóbbi esetet alátámasztanák (PIK).

Irán: 2024. május 19.-én meghalt Ebrahim Raiszi, az Iráni elnök. A jelölteket május 30.-a és június 2.-a között teszik hivatalossá és a választás június 28-n esik meg. A gyors fejlemények miatt nem sok adatra lehet támaszkodni, de ez mind nem is igazán fontos, hiszen Irán legfelsőbb vezetője, ajatollah,  Ali Hoszajni Hámenei teljhatalommal rendelkezik.

Izland: 2024.június 1.-jén köztársasági elnökválasztást tart Izland. A 2021-es parlamenti választáson az Független Párt (FP), avagy a konzervatívok; a Progresszív Párt (PP); és Bal-Zöld Szövetség (BZSZ) került kormányba, míg a szociáldemokraták alulmaradtak. A 2017 – 2024 miniszterelnök, Katrín Jakobsdóttir a BZSZ képviseletében indul. Fő vetélytársa az FP által támogatott Halla Hrund Logadóttir. Van két másik jelölt, akik szociáldemokraták és egy politikailag független. A Gallup adatai szerint Katrín a legesélyesebb (Magnúsdóttir 2024) és ezt az általános logika is támogatja, mivel az FP valóban a legerősebb párt, de a BZSZ és a PP együttesen nagyobb támogatást élvez és mivel valójában egy progresszív jelölt van így feltehető az ő győzelme, de természetesen a szerencse Halla-nak is kedvezhet.

Mongólia: 2012 óta a Mongol Néppárt (MPP)egyedül dominálja a politikai pártrendszert, de 2021-es és 2022-es tüntetések felhívták megkérdőjelezték a kormány legitimációját. Nagyon valószínű, hogy ismételten az MPP fog győzni, de a részvétel sokat fog csökkenni.

Mexikó: Június 2.-án elnökválasztás és bikamerális parlament választás lesz (tehát mindkét házban). Jelenleg a pártrendszer három fontos koalícióra van osztva. A baloldali Sigamos Haciendo Historia (Csináljunk továbbra is történelmet) magába foglalja a Nemzeti Újjászületési Mozgalom (MORENA), ami egy anti-neoliberális populista párt; a Munkáspárt (PT), ami szocialista párt; Mexikói Zöld Környezetvédelmi Párt (PVEM), ami egy zöld párt. Velük szembe áll a Fuerza y Corazón por México (Erőt és szívet Mexikónak), egy gyűjtő koalíció, amihez tartozik, a liberál-konzervatív Nemzeti Akció Párt (PAN); a technokrata Intézményes Forradalmi Párt (PRI); a szociáldemokrata Demokratikus Forradalom Pártja (PRD). A progresszív Polgári Mozgalom (MC) nem állt be egyikhez sem. A Csináljunk továbbra is történelmet, Claudia Sheinbaum-t (a miniszterelnököt 2017 – 2023 között jelölte) mivel az inkumbens (aki szintén ehhez a koalícióhoz tartozik) nem indul, jelenleg a 128 tagú szenátusban 70 szenátort tudnak maguknak és a képviselőházban 276 képviselőt az 500-ból. Erőt és szívet Mexikónak, Xóchitl Gálvez jelölték, a képviselőházban 196, szenátusban 34 szenátort. A Polgári Mozgalom Jorge Máynez-t indítja 12 szenátorával és 28 képviselővel. A hatalmi viszony eléggé kiegyensúlyozott a két koalíció között, az MC-nek szerintem nincs esélye. Az Oraculus adatai szerint Sheinbaum fog nyerni 55%-al, amig látszólag az MC megosztotta a másik koalíció szavazóbázisát: Gálvez 33% ; Máyez 12% (ORACULUS). A véleményem szerint a Sigamos Haciendo Historia nagy győzelmet fog aratni.


Mauritánia: A 2008-as katonapi puccs után Abdel Aziz átvette a hatalmat és létrehozta a Szövetség a Köztársaságért pártot, ami a mai napig a domináns párt. Abdel Aziz 2009-től 2019-ig volt az ország elnöke volt. A 2019-es választáson nem indult helyette a párt Ghazouani indította, aki győzött is. A világ diplomatikusan elfogadta az új elnököt és kijelentette, hogy ez volt az első alkalom 1960 óta az első békés hatalomátadás (Reuters). Annyiban igaz, hogy ez haladás volt a korábbi választásokhoz képest, de a demokratikus elvek alkalmazása erősen megkérdőjelezhető. Azóta a “békés” részt is vitatni lehet, mert Abdel Azizt azóta letartóztatták és diszkvalifikálták az elnökség alól (France24). Azt gondolom, ezért, hogy Ghazouani minden nehézség nélkül megőrzi majd pozícióját.