Amerika

Amerikai Egyesült Államok:

Választás menete: Minden 2 évben az alsóház (House of Representatives) újra van választva a felsőház (Senate) 1/3-val 6 évre. Az elnök, a végrehajtó hatalom feje 4 évente van megválasztva az  538 tagú Elektori Kollégium által. November 5.-ei választás a bikamerális parlamentet kompozícióját változtatja meg a fentebb leírtak szerint és megválasztja az Elektori Kollégiumot. Az EK tagjainak száma minden államban más, aminek célja, hogy a populáció és föderalizmus egyensúlyát megtartsa. A többség nem uralkodhat a kisebbségen így FPTP rendszere nem elfogadható. Az sem volna igazságos, hogy ha minden állam egy szavazatot birtokolna így az EK több választót  ad az olyan populáris államoknak, mint Kalifornia vagy Texas. A célja az elnök jelölteknek, hogy elérjék a 270-es küszöböt. Majdnem minden állam kivéve Maryland és Nebraskát úgy osztja ki az EK tagjait, hogy aki elnyerte az állam szavazóinak többségét az összes szavazatot birtokolja. A két állam ami eltér az arányosan osztja ki, ami általánosságban azt jelenti, hogy Maryland ad mindig egy Republikánus szavazót és Nebraska egy demokratát. Az államok többségét tudjuk, hogy kire fog szavazni, mint Texas vagy Kalifornia így kialakult hinta-állam (swingstate) vagy csatatéri állam (battleground state) koncepciója. Ezek az államok inognak párt preferenciában így igazából ezek döntik el a választást. Ezek most Nevada, Georgia, Michigan, Wisconsin, Pennsylvania, Arizona, Észak-Karolina.

Jelöltek: A két szemben álló fél, mint azt mindenki jól tudja Donald Trump és J. D. Vance kontra Kamala Harris és Tim Walz. Trump szavaival élve az elnökhelyettesek jelentéktelenek vagy legalábbis kis részét teszik ki a választásnak így nem igazán mennék mélyen bele a politikai karrierjük. Vance egy Ohiói szenátor és írója a híres Hillbilly Elegy c. műnek, amit 2020-ban meg is filmesítettek. Walz, Minnesota kormányzója. Donald Trump képviseli a Republikánus pártot és konzervatív-nacionalista ideológiát 2016 óta, amikor megnyerte az elnöki posztot Hillary Clintonnal szembe. Habár a 2020-as választásokat elvesztette, a pártra és annak szavazóira mért befolyása nem csökkent. A Demokrata pártot és a liberális-progresszív eszmét Kamala Harris fogja képviselni. Eredetileg Joe Biden indult volna, mint inkumbens, de a elnöki vita során olyan rosszul szerepelt, hogy alelnöke, Kamala Harris vette át az elnök jelölést. Kamala a tökéletes karrierpolitikus pályáját követte, először San Francisco 27.kerületi ügyésze volt, azután Kalifornia államának főügyésze, 2017-től Kaliforniai szenátor és 2021-től elnökhelyettes.

Eshetőségek (270toWin ; Project538):

• Arizona (EK 11): +1,7% Trump / +1,9% Trump
• Észak-Karolina (EK 16): +1,1% Trump / 1,3% Trump
• Georgia (EK 16): +0,9% Trump / +1,6% Trump
• Michigan (EK 15): +1,4% Harris / +0,5% Harris
• Nevada (EK 6): +0,3% Trump / +0,2% Trump
• Pennsylvania (EK 19): +0,3% Harris / +0,3 Trump
• Wisconsin (EK 10): +0,4% Harris / Döntetlen

Ha megnézzük a biztos Trumpi elektorokat akkor már van 219 szavazata van, amíg Harrisi szavazatok száma 226. A 270toWin októberi adatai szerint a jelenlegi állás 268 – 270 Harris javára. A Project 538  az október 28.-ai adatok alapján 287 – 251 vagy 302 – 236 Trump javára. A Project 538 szimulációi szerint Trump győzelme valószínűbb (Project538 előrejelzés).Az Economist, the Hill és a BBC is Donald Trumpot látják esélyesnek (Economist ; BBC ; The Hill). Allan Lichtman, aki 1984 óta helyesen megjósolt minden választást (kivéve Bush v. Gore) Kamala Harris-nek jósolta a győzelmet a 13 kulcs rendszere szerint, ami a kormány és a nép közötti viszony vizsgálja a popularitás helyett. Mivel töredék százalékokat tudunk csak így nem lehet biztosan mondani, hogy a sors melyik jelöltnek kedvez. Mindennap változnak az esélyek így Harris és Trump is nyerhet. Ezen a napon, 2024 október 29.-én szerintem Donald Trump az esélyes jelölt

Uruguay: Lezárult az általános választás októberben, amit Frente Amplio (FA), a demokratikus szocialista párt megnyerte a szenátusi többséget, így látszólag nem lehet őket kivonni, majd a kormányzásból. Az (elnök)választás második fordulója novemberben zajlik majd, ami Yamandú Orsi, aki az FA jelöltje és Álvaro Delgado, a Coalición Multicolor (CM) pártszövetség jelöltje között fog zajlani. A választás szoros lesz, de minden arra utal, hogy Orsi fog kiemelkedni győztesként (USINA).

Európa

Románia: Az államok, akik a parlamenti választások összehangolják az elnökválasztással általában abban reménykednek, hogy az elnök és párt mögötti eltérő érdekek egyesítik a népet és egy sokkal nagyobb számú részvétel jelenik meg, ami legitimálja leginkább az elnököt, de a parlamentet is. Pontosan ezért, ahogyan az Uruguay-ban is látszik a választást két fordulóra bontják, ahol az elsőn eldől, hogy kik közül lehet majd elnököt választani (mivel a pártok érdeke ezen a ponton a saját jelöltjüket előhozni és nem szövetkezni, mert arra később is van idő) és a második forduló az, ami eldönti az elnököt. Románi azonban ellentétesen csinálja ezt. Most novemberben lesz az elnökválasztás első fordulója és decemberben az általános választás, ami a szenátus és a képviselőház kompozícióját is eldönt majd. A parlamenti hatalom általában  Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Védjük meg Romániát (USR) és a populista Szövetség a Román Unióért (AUR) között zajlik. A képviselők többsége általában PSD és PNL között oszlik meg, ám az utóbbi időben az USR is növekedni kezdett, míg az AUR a legkisebb, de egyben legújabb párt is. A legvalószínűbb, hogy a PSD és a PNL jelöltje fog maradni, mert 2004 óta mindig is így volt, tehát Marcel Ciolacu (PSD és Nicolae Ciucă (PNL) között fog zajlani.

Moldova: A második fordulója az elnökválasztásnak a liberális Maia Sadu és a kommunista Alexandr Stoianoglo között. Úgy tűnik, hogy Sadu fog nyerni, ami pozitív Moldova politikai haladását tekintve.

Izland: A 63 tagú parlament elég arányosan van megosztva. A kormányt jelenleg a konzervatív Független Párt, a centrista Progresszív Párt és a Bal-Zöld Mozgalom, ami 37 képviselőt birtokol. A legfrissebb közvélemény kutatás szerint a Szociáldemokrata Szövetség (ami jelenleg 6 képviselőt birtokol) lesz a domináns párt, ami olyan 15 körüli képviselőt fog jelenteni. Hasonlóan a Liberális Reform Párt (jelenleg 5 képviselő) olyan 10 képviselőt fog elérni és a populista Központi Párt (jelenleg 2 képviselő)szintén 10 körüli képviselőt fog elérni (Daðason,Valþórsson 2024).

Afrika

Bissau-Guinea: Nehezen megmondható, hogy az ország mennyire demokratikus, mert több esetben történt választási csalás és katonai beavatkozás (Freedom House). 2019-ben Umaro Sissoco Embaló legyőzte Domingos Pereira-t (aki most a parlament elnöke), aki tagadta a választás eredményét. 2023-ban  felosztotta a parlamentet egy puccskísérlet miatt (France24). Embaló szeptemberben bejelentette, hogy nem indul ismét (Reuters), viszont a feloszlatás miatt nem csak elnökválasztás, de parlamenti szavazás is lesz. Azt tartom valószínűnek, hogy Pereira és  domináns pártja, a PAIGC fogja nyerni ezeket a választásokat.

Namíbia: 1990 óta, amióta az ország független lett a SWAPO nevű párt dominált mind a pártrendszert, mind az elnökséget.  Mindig ez a párt és a jelöltje nyerte a választásokat. Mostani győztes valószínűleg Netumbo Nandi-Ndaitwah lesz, aki az első női vezető lesz Namíbiának.

Szenegál: A parlamenti választás esszenciálisan három domináns párt között zajlik. Két liberális párt a Reményben Egyesülve (BBY) és a Nép Liberálása (YAW) a konzervatív WS szemben. 2012 óta BBY nyert minden választást és valószínűleg ezt is fogja.