Választások
Bulgária: Az előző választás 2024 júniusában voltak, de ismételten nem ért el senki kormányzó többséget így újabb választást kellett kiírni, ami 2024 október 27.-én lesz. Nagyon sok különböző politikai érdek és ideológia beállítottság jellemzi a pártrendszert és úgy néz ki, hogy egyik eszmerendszer sem élvez akkora támogatottságot, hogy az azt képviselő párt kormányzó többséghez jusson. A folytonos választások és az instabil kormányzás a népben erős apátiát ébresztett így az előző választásra csak 33% jött el, felteszem a mostani talán kevesebb lesz. A teljes politikai rendszer látszólag holtponton van és nincs semmi jele a reménynek.
Litvánia: A törvényhozó hatalmat Litvániában a 141 tagú unikamerális Seimas képviseli. A kormányzó többség eléréséhez 71 képviselőre van szükség. Jelenleg a domináns párt a Hazai Unió, aki a Liberális Mozgalom és a Szabadságpárt segítségével kormányoz 2016 óta. Előtte a jelenkori ellenzéket összefogó Litván Gazdák és Zöldek Uniója kormányzott egyéb baloldali pártokkal. Úgy látszik, hogy sokkal kevésbé polarizált a politikai tája, mint más európai nemzeteké. A legradikálisabb párt a Neumanas Hajnala, ami populista közép-bal, amihez némi antiszemita múlt tapad. Az utóbbi időben a Szociáldemokraták, ami a második legnagyobb ellenzék párt, kezdte átvenni a vezetést. 2023-ban a regionális választásokon elsők lettek, sikeresen nomináltak egy elnököt és a 2024-es európai választásokon második helyet értek el. Az augusztusi előrejelzés szerint olyan 41.2 – 44.5 százalékos győzelmet képes elérni a Szociáldemokrata koalíció, ami maximálisan olyan 63 képviselőt érhet el (Lyberytė 2024). Ebből könnyen le lehetne vonni, hogy akkor nem lesz kormányváltás, de fontos észben tartani, hogy ez csak egy trendet árul el, ami igenis a mostani kormány népszerűtlenségét jelzi. Ahhoz, hogy a kormány megőrizze hatalmát szükséges volna még több pártot bevonni a koalícióba, amíg a szociáldemokraták talán anélkül is megszerzik a kormánytöbbséget. A verseny szoros így végleges konklúziót felelőtlen volna hozni. A lényeges aspektusa a választásnak, hogy a parlament belső dinamikája mindenképpen megváltozik és a baloldal fog ebből profitálni, még ha meg sem választják őket.
Moldova: A moldovai politika 2010 óta a kommunisták és a liberálisok küzdelméről szól. A pártok és a szereplők megváltoztak, de a kérdések nem. Ebben a 14 évben leginkább a liberálisok vezettek, mert előtte a kommunista vezetés megkérdőjelezhetetlen volt. Azonban a verseny nagyon szoros volt és a kommunisták rendszeresen szabotálták a kormányt. 2020-ban megválasztották elnöknek a liberális, Maia Sadu-t, aki 2021-re választásokat írt ki, ahol az ő pártja megnyerte az abszolút többséget. A jelenlegi választás Sadu újraválasztásáról fog szólni. Az egyetlen valós versenytársa Sadu-nak, a kommunista Alexandr Stoianoglo. A szeptemberi előrejelzések szerint Sadu az esélyes jelölt (Infotag 2024).
Grúzia: Az országot szabadsága óta folytonosan fenyegeti az autokrácia feléledése. 2003 és 2012 között az Egyesült Nemzeti Mozgalom volt a domináns párt, ami nyugati liberális elveket vallott. Ezt cserélte a Grúz Álom, ami nyíltan autokratikus és kelet orientált. A jelenlegi előrejelzések a status quo fennmaradását igazolják (Edison Research 2024).
Üzbegisztán: A Freedom House elemzése szerint az ország egy diktatúra és a parlamentáris választások csak a látszatot szolgálják, míg nem bírnak valós befolyással és valós ellenzék nincs (Freedom House 2024 ; EFI 2024).
Tunézia: Valószínűleg újraválasztják a népszerű inkumbens, Kais Saied-et. Vetélytársai alig ismertek így nem gondolom, hogy váratlan eredmény lesz.
Mozambik: 1977 óta a FRELIMO párt vezeti az országot és biztosítja az elnököt. Az egyetlen valós vetélytársa a RENAMO, ami az előbbiből várt ki. Csak 1999 volt az egyetlen olyan választás, ahol közelinek lehetett volna mondani a választást. A FRELIMO által kijelölt Daniel Chapo lesz az elnök.
Botswana: Hasonlóan Mozambikhoz, 1965 óta a Botswana Demokrata Párt (BDP) vezeti az országot. 1969-ben megalakult a Botswanai Néppárt (BPP) és a Botswanai Nemzeti Mozgalom (BNF). 1994-ben a BNF először elérte a 10 feletti képviselő számot, ami a fele a BPD számának. A BPP be sem jutott a parlamentbe. A BNF legjobb teljesítménye 2019-ben volt, amikor 15 képviselőt nyertek, míg a BDP 38-at. Várhatólag nem lesz változás.
Uruguay: Négy jelentős pártszövetség van az uruguay-i politikában: Frente Amplio (FA), a demokratikus szocialista párt; Coalición Multicolor (CM), ami 3 jobboldali pártot foglal magába. A három párt közét tartozik a Nemzeti Párt (PB), Colorado Párt (PC) és a szélsőjobboldali Cabildo Abierto (CA). Míg az FA egységes, addig a egy ideiglenes szövetség az FA-val szemben. Az FA legnépszerűbb párt, de 2019-ben összefogtak ellene és így ellenzékben maradt. A szeptemberi előrejelzések azt bizonygatják, hogy a CM koalíciója most nem lesz elég, hogy féken tartsa az FA győzelmét