Azerbajdzsán: Az Aliyev család 1993 óta uralja az országot. Heydar 2003-as halálát követően Ilham lett az ország elnöke. Felesége elnök helyetteseként monarchista módjára uralják az országot 2017 óta (Geybullaeva 2017). 2024 februárjában újraválasztották, ahol 92% szavazatot szerzett. az Új Azerbajdzsán párt még nem vesztett választást. Aliyev egyértelműen sérti az emberi jogokat és gyakorol emberkínzást (Gogia 2018). Az utóbbi választást az OSCE kijelentette hogy fontos szabadságok hiányoznak és nem volt igazi verseny (OSCE 2018).
Algéria: Szeptember 7.-én korai elnökválasztás lesz, ahol Abdelmadjid Tebboune újraválasztása a kérdés. Az inkumbenst a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) támogatja, akinek a ex-jelöltje, Abdelaziz Bouteflika 1999 – 2019 között vezette az országot. 2019-ben nem indult újra egészségügyi és politikai okokból így az FNL Tebboune-t támogatta (Al Jazeera). A tüntetések, amik lemondatták az előző elnököt folytatódtak 2021-ben és követelték az új lemondását (Mezahi 2021). Többen úgy érzik, hogy az autokratikus klíma erősödése várható és a választás elcsalása (AP News ;RFI ; Freedom House). Nagyon valószínű, hogy Tebboune lesz ismételten az elnök.
Jordánia: Nem jelentős a választás, mert mind az alsó mind a felsőház többségét független politikai jelöltek alkotják, hasonlóan, mint az Egyesült Arab Emírségekben, Ománban és Kuvaitban. Informális politikai blokkok természetesen léteznek, de természetük során folyamatosan változnak így nehezen megállapítható, hogy egy választás melyiknek kedvez. Ráadásul nehéz elfelejteni, hogy ezek mind monarchiák, ahol az uralkodó hatalma nem szimplán szimbolikus. Más közel-keleti országokban, mint Szíria, Irán vagy Szaúd-Arábia a parlament egy királyi tanács szerepét veszi fel, ami nagyon is illik a régió politikai és kulturális történelméhez
Ausztria: Szeptember 29-én újraválasztják a 183 tagú Nemzeti Tanácsot. A jelenlegi kormány 97 taggal vezeti az országot. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek alkotják a kormány 71-26 arányban. Az ellenzék három pártból áll, ami a parlamenti képviseletét 40-30-15 arányban osztja meg. A legerősebb ellenzéki párt az Ausztriai Szociáldemokrata Párt (SPÖ). A második legerősebb a szélsőjobboldali euroszkeptikus Ausztriai Szabadságpárt (FPÖ). Az utolsó párt a liberális NEOS. Az ÖVP és FPÖ 2019-es választás előtt együtt kormányoztak, de az Ibiza botrány után a kettő között megszakadt a politikai együttműködés (Oltermann 2019). Habár 2019-ben az FPÖ elbukni látszott a botrány azóta úgy tűnik feledésbe merült és Ausztria követi az újabb európai trendet, ami során a szélső-jobb erősödni látszik. Az FPÖ 29%, Az ÖVP 22%, az SPÖ 21%-ot jósolnak, amíg a NEOS 11% és a Zöldek 7%-ot kapnak (OE24). Ez annyit jelent, hogy hasonlóan, mint Hollandiában a szélsőjobb győzhet, de mivel elidegenítették magukat a többi párttól így csak ellenzék lehetnek. A probléma, hogy a többi párt hasonlóan elszigeteltek. Sokkal valószínűtlenebb az, hogy az SPÖ egyesítse a balliberálisokat (SVÖ-NEOS-Zöldek), ami 38% lenne, ami olyan 71 képviselő lenne, ami nem is elégséges a kormányzáshoz. Tehát valószínűtlen és hasznavehetetlen. Az SPÖ semmilyen módon nem fog szövetkezni az ÖVP-vel, ami azt jelent, hogy az egyetlen lehetséges koalíció ÖVP-FPÖ lenne. Az egyetlen mód, hogy kormányzó többséggel legyőzzék a szélsőjobbot, hogy ha minden párt összefog ellene, ami lehetetlen (Politico).
Csehország: Szeptemberben választják a Cseh Szenátus ⅓-át 2 évente (1 szenátort 6 évre), ami 27 a 83-ból. Kontextusként érdemes ismertetni az alsóház kompozícióját, mielőtt a felsőházat elemezzük. A 200 tagú képviselőházat a jelenlegi kormány 109 taggal vezeti egy koalíciós kormánnyal. A legerősebb a közép jobb Polgári Demokrata Párt (ODS), azt követi a liberális STAN, amit a jobboldali KDU-ČSL, amit liberális TOP 09 követ. Az ellenzékben van a 71 képviselővel rendelkező (ennyi képviselője az ODS és STAN pártnak együtt sincs) szélsőjobboldali ANO és 20 képviselővel rendelkező másik szélsőjobb Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD). Tehát összefogtak a pártok a radikálisokkal szembe és ez határozza meg az alsóház jelenkori összeállítását. 2021-ben jött létre a Spolu nevű pártszövetség, ami a ODS-KDU-ČSL-TOP 09 pártokat egyesíti. A szenátust 4 frakcióra lehet egyszerűsíteni: Spolu, STAN, ANO és Kalózok (az utobbi több kisebb párttal szövetkezik). A Spolu 35 szenátorral rendelkezik, a STAN 20-al, az ANO 8-al és a Kalózok 6-al. Mivel a választás föderális alapokon van így nehéz meghatározni, hogy kinek milyen esélyei vannak, de úgy vélem, hogy az ANO 2021 óta konzisztensen támogatott és jelenleg a legerősebb párt (Politico). A 2022-es választás 5 helyet nyert a szavazatok 22%-ával így minimum ennyit fog nyerni.