Képzeljük el, hogy reggelinket egy párizsi kávézó teraszán fogyasztjuk, néhány órával később pedig már egy madridi étteremben ebédelünk. Bár az előbbi elképzelés egy valamelyest elrugaszkodott példa, pár éven belül hamarosan megvalósíthatóvá válik. Mindezt az Európai Bizottság által nemrég bejelentett tervezet tenné lehetővé, melynek célja, hogy nagysebességű vasútvonalakkal kösse össze a kontinenst.
„A nagysebességű vasútvonalak túlnyomó része a mai napig pár tagállam területére koncentrálódik: Spanyol-, Francia-, Olasz- és Németországéra, míg Közép- és Kelet-Európában a vasúti összeköttetés továbbra is sok kivetnivalót hagy maga után.” A Fenntartható Közlekedésért és Turizmusért Felelős Biztos, Aposztolosz Dzidzikosztasz szerdai nyilatkozatában fogalmazott így, ahol felvázolta az Unió tervét, ami a remények szerint egész Európában gyorsabbá és olcsóbbá tenné a vonatközlekedést. „Gondoljanak csak bele, milyen lenne 7 óra helyett csak 4 óra alatt eljutni Berlinből Koppenhágába. Az emberek határozottan a vonatot választanák a repülőgép helyett” – fogalmazott Dzidzikosztasz.
A terv jelentős mértékben lecsökkentené az utazási időt az európai nagyvárosok között a következő két évtized során. Emellett két teljesen új nagysebességű vonal is épülne: az egyik Tallinn és Varsó között, – Riga és Vilnius érintésével – a másik pedig Lisszabon és Párizs között, Madridon keresztül. Előbbi teljes menetideje 7 óra 40 perc, utóbbié pedig közel 9 óra lenne elejétől végéig. 2030-ra számos fontos útvonalon jelentősen lecsökkennek majd a menetidők: Koppenhágából Berlinbe 7 óra helyett 4 óra, Párizsból Rómába 10 óra 50 perc helyett 8 óra 45 perc, Bécsből Ljubljanába pedig több, mint 6 óra helyett 4 és fél óra lesz csak az utazás.
A Bizottság által tervezett vonalfejlesztések és új vonalak. Forrás – DG MOVE
2035-re Prágából Bécsbe 2 óra 15 perc lesz az út a jelenlegi 4 óra helyett, Bécsből Varsóba 4 óra 15 percre rövidül a 7 óra 30 perces út, a Szófiából Athénba tartó vonatút pedig 6 óra lesz a mostani közel 14 óra helyett. A 2040-ig tartó utolsó szakasz során a Bécs-Budapest viszonylat 2 óra 40 percről 1 óra 40 percre csökken, a Budapest-Bukarest menetidő pedig 15 óra helyett alig 6 óra lesz csak. Egy 2023-ban kiadott Greenpeace jelentés szerint átlagosan kétszer drágább az utasoknak ezen utak egyikét vonattal megtenni repülőgép helyett. Emiatt nem csak az infrastruktúra, de a jegyárazás is fontos szerepet játszik abban, hogy az utazóközönség lecserélje a repülőjáratokat nagysebességű vonatokra.
„A nagysebességű vasút számára elengedhetetlenül fontos, hogy versenyképes és megfizethető legyen” – nyilatkozta a Bizottság szerdán. Az EU ezt a gyorsvasúti szolgáltatásokat nyújtó cégek számának növelésével szeretné elérni, mely a remények szerint fokozná a piaci versenyt és lejjebb tolná az árakat. „Ez a módszer már Spanyol- és Olaszországban is bevált, ahol alacsonyabb jegyárakat és megnövekedett utasszámokat eredményezett.” A Bizottság egy ehhez kapcsolódó törvényjavaslaton is megkezdte a munkát, mely az országokon átívelő jegyértékesítési és helyfoglalási rendszereket fejlesztené. „2026 elején fogjuk ismertetni a pontos javaslatot, melynek segítségével az utasok bármely szolgáltatónál képesek lesznek gyorsan és egyszerűen lefoglalni és megvásárolni a jegyeiket” – nyilatkozta Dzidzikosztasz.
Az új vasútvonalak rendkívül jelentős, 550 milliárd eurós összbefektetést jelentenek az Európai Unió számára, melyek finanszírozását a Bizottság állami és magán tőkeforrások felhasználásával tervez megvalósítani. A tervezet emellett Európa vonatgyártási kapacitását is növelné. A Bizottság szerint jelenleg Európában 4-6 évbe telik, mire a rendelést követően legyártanak egy vonatot, míg a versenytársak – elsősorban Ázsiában – ennél sokkal gyorsabb ütemben gyártják és szállítják le azokat.
Forrás – Euronews