Brüsszel és Tokió az indo–csendes-óceáni térség feszültségei, a globális gazdasági kihívások és az ukrajnai háború okozta turbulens nemzetközi viszonyok közepette adott új lendületet partnerségének.
Az első EU–Japán csúcstalálkozót 1991-ben tartották Hágában, akkor még EC–Japan Summit néven, ekkor ugyanis nem létezett még az EU a ma ismert formájában, így Európai Közösség (Europan Community) néven képviseltette magát a találkozón. A hágai találkozón helyezték le a jövőbeli csúcstalálkozók alapjait a közös érdekek pontos meghatározása által. Mind az európai, mind a japán fél egyetértett a szabadság, demokrácia, jogállamiság és az emberi jogok kiemelt fontosságában, de közös érdekként jelölték meg a szabadkereskedelem támogatását, a fokozott nemzetközi együttműködés szükségességét úgy, mint a stabil nemzetközi rend fenntartását, illetve a béke biztosítását a világ valamennyi pontján. A jövőbeli nehézségekre való hatékony reakció legjobb eszközeként a rendszeres párbeszédet és szoros együttműködést határozták meg, mely napjainkban is keretrendszere a Brüsszel–Tokió partnerségnek. Az 1991-ben lefektetett alapoknak megfelelően évente rendezik meg az EU–Japán csúcstalálkozókat, ahol a konzultációk a legmagasabb szinten zajlanak az Európai Tanács elnöke, az Európai Bizottság elnöke és a japán miniszterelnök részvételével.
A 30. csúcstalálkozó során 2025. július 23-án Tokióban találkoztak az EU vezetői Ishiba Shigeru japán miniszterelnökkel. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyitóbeszédében olyan közös értékeket emelt ki az együttműködés legfontosabb alapjaként mint a szabályok tisztelete, a nyitottság és igazságosság. Az Európai Tanács elnöke, António Costa kiemelte, hogy az EU legfontosabb indo–csendes-óceáni térségi partnere Japán, a partnerség pedig biztos modellként szolgál a kooperáció és multilateralizmus terén. A kereskedelmi forgalom 20%-kal nőtt az EU–Japán szabadkereskedelmi megállapodás hatályba lépése óta, emellett a Tanács elnöke további gazdasági erősödést vár az új Versenyképességi Szövetségtől (Competitiveness Alliance) is.
A Versenyképességi Szövetség létrehozására irányuló motivációs ok, hogy Európa és Japán közösen fellépve elég erős lehet ahhoz, hogy saját értékei mentén hatékonyan alakítsa a globális kereskedelem és technológia szabályait. Ennek eléréséhez három pillérre épülő rendszert dolgoztak ki: az első pillér a bilaterális kereskedelem növelésének elősegítése az európai és japán cégekre vonatkozó szabályok egyszerűsítésével. A második pillér a gazdasági biztonság megteremtése a körforgásos gazdaság által: biztos keretrendszerek létrehozása a közös kutatásokhoz, az infrastruktúra erősebb védelme, az igazságtalan kereskedelmi tevékenységek elleni fellépés. Az innováció és zöld-digitális átállás adják a Versenyképességi Szövetség harmadik pillérét: az EU kiemelt célja, hogy Japán becsatlakozzon a Horizon Europe tudományos kutatási kezdeményezésbe. Az EU vezetői hangsúlyozták, hogy bár a megállapodások és közös tervek fontosak, a munka otthon kezdődik: az Európai Uniónak elsőként hazai területeken kell megteremteni a versenyképesség növeléséhez szükséges környezetet, csak ezután tud működésbe lépni az európai–japán kooperáció többi eleme, mely mindkét félnek biztos pont lehet az egyre inkább fragmentálódó világban.
A kereskedelmi és gazdasági kérdések mellett fontos napi rendi pont volt multilateralizmus és regionális kérdések, illetve a biztonság- és védelmi együttműködés. Európa és a Csendes-óceáni térség biztonsága összefonódik, ezért megfogalmazódott egy EU–Japán Biztonsági és Védelmi Partnerség létrehozásának igénye olyan területeken, mint a kiberbiztonság, hibrid fenyegetések, non-proliferáció, fegyverkezés és tengeri biztonság, mely utóbbinak megteremtése a szabad hajózás és a kritikus tengeralatti infrastruktúra védelmén alapszik. Az utóbbi években háttérbe szoruló ENSZ-hez fűződő globális elköteleződés megerősítése szükségszerű mind Európa, mind Japán szerint annak érdekében, hogy a nemzetközi jog és a multilaterális világrend fennmaradjon. Emellett számos regionális problémában egyetértettek az európai és japán vezetők: ilyen az orosz-ukrán háború, melyet mindkét fél a nemzetközi jog, különösképpen az ENSZ Alapokmány megsértésének nevezett. Eltélik Észak-Korea növekvő katonai együttműködését Oroszországgal, mely nemcsak az Ukrajnai inváziót segíti, de a Koreai-félszigeten való felszültségnövekedést is előidézheti. Szűkebb értelemben a kelet-ázsiai régió, tágabb értelemben pedig a nemzetközi közösség stabilitásának érdekében szükséges, hogy a Tajvani-szoros kérdése békés módon, és a status quo erőszakos megváltoztatása nélkül rendeződjön.
Ha visszatekintünk a legelső Európa–Japán közötti csúcstalálkozókra, világos hogy az 1991-es hágai alapvetések érvényesek maradtak egészen napjainkig. Így volt ez a 30. megrendezett csúcstalálkozón is Tokióban, ahol a két fél megerősítette a közös értékrenden és érdekeken alapuló, a bilaterális kapcsolatok számtalan területére kiterjedő szoros együttműködést. A változó nemzetközi viszonylatok okozta komplex globális geopolitikai színtér számos kihívást állít mind Európa, mind Japán elé, azonban évenkénti magasszintű konzultációkon rendre egyetértés születik a legfontosabb kérdésekben. Mindkét fél a közös együttműködés megerősítésben érdekelt és annak kiterjesztésén dolgozik, hogy hasonló gondolkodású nemzetközi partnerekkel effektív módon léphessen fel az aktuális kihívásokkal szemben. Az EU–Japán kapcsolatokra jellemző a kontinuitás, ez kiolvasható a 30. csúcstalálkozó eredményeiből is; stratégiai irányváltás vagy eltávolodás nem várható, sokkal inkább esélyes a kooperáció aktív fokozása az elkövetkező években is.
Forrásjegyzék
Consilium Europa. “EU–Japan Summit 2025: Joint Statement,” July 23, 2025. https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2025/07/23/eu-japan-summit-2025-joint-statement/?utm_source=brevo&utm_campaign=AUTOMATED%20-%20Alert%20-%20Newsletter&utm_medium=email&utm_id=3318.
Consilium Europa. “Opening Remarks by President António Costa at the EU-Japan Summit in Tokyo,” July 23, 2025. https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2025/07/23/opening-remarks-by-president-antonio-costa-at-the-eu-japan-summit-in-tokyo-japan/.
DRM News. “Ursula Von Der Leyen’s Full Speech on Trade, Tech & Security in Japan” July 23, 2025. https://www.youtube.com/watch?v=wgV_eRKI_aM.
European Commission. “Opening Statement by the President at the EU-Japan Summit,” July 23, 2025. https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/statement_25_1891.
Europe-Japan. “EU Japan Summit Meetings,” https://eu-japan.com/eu-japan-agreements/eu-japan-summit-meetings/.
Joint declaration on relations between the European Community and its Member States and Japan in The Hague. https://eeas.europa.eu/archives/delegations/japan/wp-content/uploads/summit1991-eng.pdf
Ministry of Foreign Affairs of Japan. “The 30th Japan-EU Summit,” https://www.mofa.go.jp/erp/ep/pageite_000001_01137.html.