Március 24-én Dániában választást tartottak, amely az ország parlamentjének összetételéről döntött. A voksolás némileg előre lett hozva, hivatalosan ugyanis elég lett volna késő ősszel megtartani. Az, hogy mégis tavasszal volt a választás, nem a véletlen műve. Ahogyan a mai világpolitikában sok más furcsa jelenségre, erre az érdekességre is két szóból áll a válasz: Donald Trump. Az amerikai elnök, minden bizonnyal teljesen akaratlanul, 2025-ös visszatérésével egyfajta politikai mentőövet dobott Mette Fredriksen dán miniszterelnöknek. Frederiksen Szociáldemokrata Pártja történelmi vereséget szenvedett a tavalyi helyi választásokon. Egyes mérések szerint támogatottsága 79%-ról 34%-ra csökkent. De aztán jött Trump, és paradox módon segítette ki Frederiksent, aki így az idei választást meg tudta nyerni – bár, hogy ez pontosan mit jelent, hetekbe telhet, mire kiderül.
A Trump-hatás
Donald Trump amerikai elnök 2024-es újraválasztása után világossá tette, hogy prioritása lesz Grönland „megszerzése”. Hogy ez pontosan mit jelent, szinte senki nem tudta. Európában, és legfőképpen Dániában, azt remélték, hogy a Grönlanddal kapcsolatos ígéretek csak választási kampánytrükkök, amelyeket nem fog Trump megpróbálni valóra váltani. Tévedniük kellett. Második elnökségének kezdetén, 2025 elején az amerikai elnök szinte azonnal fenyegetni kezdte Dániát. Már-már követelte Grönlandot, a viszály odáig fajult, hogy egyes nyilatkozatokban a katonai erő bevetését sem zárta ki Trump. A feszült viszony többször enyhült, hogy aztán ismét fokozódjon. J.D. Vance alelnök grönlandi útján például kizárta a hadsereg bevetését, míg Trump ezt aztán többször újra felvetette. 2025 végére alábbhagyni látszott a „Grönland-vágy”, azonban a davosi Világgazdasági Fórumon újra a szigetről beszélt Donald Trump (igaz, többször Izlandot mondott Grönland helyett).
Dániában Trump fenyegetései a rally ’round the flag hatás tankönyvi példáját idézték elő. A magyarul „összezárás a zászló körül”-re fordítható jelenség azt jelenti, hogy egy külső fenyegetés hatására a választók az éppen hatalmon lévő kormány mögé sorakoznak fel. Ebben az esetben tulajdonképpen lényegtelen, hogy milyen ideológiát képvisel az éppen hatalmon lévő párt vagy személy. A választók a fenyegetés miatt megértik, hogy bármennyire nem értenek azzal egyet, csak az adott kormány képes megvédeni őket. Ezért, ha ideiglenesen is, de félreteszik ideológiai ellentétjeiket, és támogatják a hatalmon lévő kormányt. Dániában pontosan ez történt Mette Frederiksennel.
Frederiksen lecsap az lehetőségre
Mindeközben Frederiksen Európa-szerte ismert politikussá vált. Sokan, elsősorban a kisebb országok vezetői közül, felnéztek rá, ahogy bátran ellenáll egy nagyhatalom fenyegetéseinek. Dánia 2025-ös Európai Uniós elnöksége szintén növelte nemzetközi népszerűségét. Ezzel párhuzamosan, belpolitikai melléfogásai ellenére, mint például a Covid-járvány hosszútávú kezelése, Dániában is nőni kezdett a népszerűsége. A miniszterelnök, európai és belföldi támogatottságot élvezve, úgy döntött, hogy megkísérli megfordítani politikai helyzetét.
Megérezve, hogy esélyei jobbra fordultak, Frederiksen a tervezettnél korábbra írta ki a választást. A miniszterelnök számára nem ismeretlen a folyamat. 2022-ben, amikor támogatottsága csökkenőben volt, szintén nyerni tudott egy előrehozott választáson. Ugyanakkor Frederiksen kivárta, amíg a Grönlanddal kapcsolatos fenyegetés valamelyest alábbhagy. Egy ilyen súlyos külpolitikai krízishelyzet közepén ugyanis nem a legjobb ötlet választást tartani. A voksolást így végül kora tavasszal, március 24-én kedden tartották Dániában. Az országban, mint az Skandináviában megszokott, rengeteg párt indul a választásokon. A szavazatok így megoszlanak, ezért a kormányalakításhoz nem csak meg kell nyerni a választást – amely szinte minden esetben csak pluralitást jelent, nem többséget –, hanem koalíciót is kell kötni, akár szövetségesekkel, akár ideológiailag ellentétes pártokkal.
A győzelem még messze van
Frederiksen számításai igaznak bizonyultak. A Szociáldemokrata párt, annak ellenére, hogy egyik legrosszabb eredményét érte el valaha, megnyerte a választást. Frederiksen pártja 21.9%-ot ért el, a többi baloldali, szövetséges párttal így 84 helyet szereztek meg a 179 fős Folketingben (Népgyűlés). Az ideológiailag ellentétes jobboldali, konzervatív pártok ezzel szemben csak 77 helyet tudtak megkaparintani. Így egyik nagy blokk sem tudta elérni a 90 főt jelentő többséget. Dániában ugyan gyakran vannak kisebbségi kormányok hatalmon, az effektív törvényhozáshoz elengedhetetlen a parlamenti többség. A „királycsináló” így Lars Lokke Rasmussen Mérsékelt Párja lehet, amely 14 fős mandátumával mindkét blokknak többséget tudna szerezni.
A következő hetekben így hosszadalmas koalíciós tárgyalások várhatók. Frederiksen ugyan örült a győzelmének, és már kijelentette, hogy „felelősségteljesen fogadja a miniszterelnöki tisztséget”. Nagyobb az esélye, hogy a Mérsékelt Párt a baloldali blokkal tud kiegyezni, mint hogy a jobboldalival, de egyáltalán nem biztos. Frederiksennek, aki a választás napját grönlandiakkal töltötte Aalborgban, nem volt elég a választás megnyerése: a győzelem még nagyon messze van, és az igazi harc csak ezután következik.
Források:
https://www.lemonde.fr/en/international/article/2026/03/24/danish-pm-s-left-wing-bloc-leads-election-but-no-majority_6751788_4.html
https://www.politico.eu/article/donald-trump-saved-mette-frederiksen-from-electoral-oblivion/
https://www.vg.no/nyheter/i/d44llq/valg-i-danmark-i-dag-trump-ga-mette-fredriksen-et-loeft-paa-maalingene
https://www.zdfheute.de/politik/ausland/daenemark-parlamentswahl-sozialdemokraten-mehrheit-100.html
https://www.abc.net.au/news/2026-03-24/donald-trump-greenland-stance-helps-danish-pm-mette-frederiksen/106488440