A Reuters beszámolója szerint Donald Trump elnök észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal szemben tanúsított megújult nyitottsága (amely magában foglalja az amerikai–dél-koreai katonai gyakorlatok csökkentését is) aggodalmat kelt az amerikai szövetségesek körében. Úgy tűnik, Trump a Kimmel folytatott diplomáciát a feszültségek enyhítésének és egy külpolitikai siker elérésének eszközének tekinti, miközben az Egyesült Államok továbbra is folytatja az iráni háborút. A katonai együttműködés visszaszorítására vonatkozó döntés azonban nyugtalanságot keltett Dél-Koreában és más ázsiai partnerek körében, különösen azért, mert az amerikai katonai erőforrásokat egyúttal a Közel-Kelet felé is átirányítják.
A következmények túlmutatnak a Koreai-félszigeten. Japán, Tajvan és India egyre inkább megkérdőjelezi, mennyire megbízhatók az Egyesült Államok biztonsági kötelezettségvállalásai, mivel Trump egy tranzakciós jellegű külpolitikát folytat. Japán attól tart, hogy nyomást fognak gyakorolni rá az amerikai erők támogatásának növelése érdekében, Tajvan egy jelentős fegyvercsomagra vár, Indiában pedig feszültségek alakultak ki a kereskedelem és Trump regionális vitákhoz való hozzáállása miatt. Ezek a fejlemények gyengíthetik a Kínával szembeni amerikai elrettentő erőbe vetett bizalmat, és arra ösztönözhetik az ázsiai országokat, hogy újragondolják, mennyire támaszkodnak Washingtonra hosszú távú biztonságuk érdekében.