Norvégia kijelentette, hogy továbbra is kitermeli a Barents-tenger olaj- és gázkészleteit, még akkor is, ha az Európai Unió továbbra is ellenzi az új sarkvidéki fúrásokat. Terje Aasland energiaügyi miniszter azzal érvel, hogy a termelés folytatása mind a norvég, mind az európai energiabiztonság szempontjából fontos, különösen miután Oroszország ukrajnai inváziója következtében Norvégia Európa legnagyobb földgázszállítójává vált. Norvégia legalább 2035-ig a jelenlegi szint közelében kívánja tartani a kőolajtermelést és exportot.
A vita rávilágít az európai éghajlat-politikai célok és a megbízható energiaellátás iránti igény közötti feszültségre. Norvégia azzal érvel, hogy szuverén joga van az északi-sarkvidéki erőforrások kitermelésére, továbbá jelezte, amennyiben az EU nem hajlandó megvásárolni a kőolajat és a földgázt, azokat a globális piacokon is eladhatja. Aasland elutasította azt az elképzelést is, hogy Norvégiának továbbra is Európa „zöld akkumulátorának” kellene maradnia, mivel az ország önmagában nem tudja stabilizálni Európa villamosenergia-piacát. Norvégia azt tervezi, hogy elkerüli az új villamosenergia-összekötő vezetékek építését, miközben folytatja az együttműködést Európával egy stabilabb és integráltabb energiarendszer létrehozása érdekében.