Friedrich Merz német kancellár vasárnap reggel érkezett Kijevbe egy előre be nem jelentett, egynapos látogatásra. A vizit várhatóan új katonai, pénzügyi és gazdasági támogatási ígéreteket hoz, ugyanakkor beárnyékolják az Ukrajna gyors uniós csatlakozási törekvése körüli feszültségek. Ukrajna már 2022 óta tagjelölt ország, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió hivatalosan is elismerte és jóváhagyta az ország csatlakozási szándékát. Azonban amíg a háború tart, a csatlakozás aligha fog megvalósulni, ráadásul az ukrán politikai rendszer is jelentős változtatásokra szorul. Merz azonban valószínűleg egy sokkal égetőbb probléma miatt érkezett ezen a hétvégén Kijevbe. Oroszország télről télre rendszeresen támadja az ukrán energiaellátást, elsősorban azzal a céllal, hogy demoralizálja a civil lakosságot. Idén télen minden jel szerint az eddigi legsúlyosabb energiaellátási problémák várhatók.
A német kancellár találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hogy megvitassák az Ukrajnának az Oroszországgal szembeni háborújához nyújtott támogatást, különösen a légvédelem és a nagy hatótávolságú csapásmérő fegyverek területén, valamint a békekezdeményezéseket. Németország Ukrajna egyik legfontosabb támogatója: 2022 óta több mint 35 milliárd dollárnyi segélyt és támogatást küldött Berlin Kijevbe, ami átlagosan az éves német GDP 1,45%-a. Ukrajna idén télen fokozódó orosz drón- és rakétatámadásokkal néz szembe, amelyek az infrastruktúrát, az áram- és fűtőműveket, valamint más polgári célpontokat sújtják.
Ukrajna egyre nagyobb pénzügyi támogatásra szorul
Kijev emellett ezen a héten arra hívta fel a figyelmet, hogy kifogyóban vannak a fegyvervásárlásra fordítható pénzügyi forrásai, és 24 milliárd eurós védelmi finanszírozási hiány áll fenn az ukrán költségvetésben. Erre reagálva az Európai Unió felgyorsította egy 45 milliárd eurós hitel folyósítását, amely a híres-hírhedt 90 milliárd eurós hitelnek a fele. A pénzügyi támogatási csomag Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra szóló védelmi és költségvetési szükségleteket fedezi, és csak április végén, a magyar választások után tudták véglegesíteni az EU-tagállamok állam- és kormányfői, Orbán Viktor korábbi miniszterelnök ugyanis politikai okokból vétózta a döntés elfogadását – ráadásul Magyarországra (illetve Csehországra és Szlovákiára) nézve pénzügyi terheket nem is rótt a hitel.
Az októberi látogatás Merz első kétoldalú kijevi látogatása és második ukrajnai útja kancellárként, miután 2025 májusában Franciaország, az Egyesült Királyság és Lengyelország vezetőivel együtt már ellátogatott az ukrán fővárosba. A látogatásra mindössze néhány nappal azután kerül sor, hogy a politikailag meggyengült kancellár ismét ígéretet tett arra, hogy kormánya továbbra is határozottan támogatja Ukrajnát, annak ellenére, hogy erősödik a szélsőjobboldali, Oroszországgal szemben barátságosabb viszonyokra törekvő Alternatíva Németországért (AfD). Németországban a közelmúltban két fontos tartományban is tartottak választásokat: Szász-Anhaltban a történetének legrosszabb eredményét érte el Merz Kereszténydemokrata Uniója (CDU) pártja, hogy aztán nem sokkal később Mecklenburg-Előpomeránia tartományban még rosszabbul teljesítsen. A kormánypárt itt annyira népszerűtlen volt, hogy még a regionális parlamentbe sem jutott be, ugyanis nem sikerült elérnie az 5%-os küszöböt. Az AfD mindkét választást fölényesen megnyerte, és ha a trend folytatódik, nem elképzelhetetlen, hogy a következő országos választáson már nem lesz szüksége koalíciós partnerre, hiszen akkora támogatottsága lesz, hogy egyedül is kormányt tud alakítani. Merz pozícióját jelentősen meggyengítette ez a két választási eredmény, az ukrajnai út egyfajta figyelemelterelés is lehet, vagy éppen azt sugallhatja, hogy a német kancellár a nagyobb problémákra fókuszál, és nem befolyásolják a választási kudarcok.
„Ha nem sikerül megállítanunk Moszkvát, előbb-utóbb az orosz hadigépezet ellenünk – magával a NATO-val szemben – fog fordulni” – mondta Merz csütörtökön a németországi Münsterben tartott beszédében. Azt is hangsúlyozta, hogy „néhány héten belül megkezdődik a háború ötödik tele”, amely „valószínűleg az eddigi legkeményebb lesz”. „Az ukránok intenzív ballisztikus rakétatámadásokra, lerombolt erőművekre és iskolákra, valamint megrongálódott lakóépületekre és templomokra készülnek. Ukrajnának túl kell élnie ezt a telet, és meg vagyok győződve arról, hogy sikerülni fog neki. Számíthat a segítségünkre” – tette hozzá Merz, kiemelve a német támogatás olyan elemeit, mint a sugárhajtású drónok elleni új elfogórendszerek, illetve a lebombázott erőművek helyreállítása.
Németország további fegyverszállításokat ígér
Merz és Zelenszkij szerdán telefonon is egyeztettek. A megbeszélés középpontjában az állt, hogyan lehetne meggyőzni az európai és nemzetközi szövetségeseket, köztük Japánt, hogy további Patriot légvédelmi rakétákat szállítsanak Ukrajnának, valamint hogyan lehetne új lőszert beszerezni a kijevi F–16-os vadászgépekhez, amelyek fedélzeti gépágyújukkal hatékonyan képesek lelőni az orosz sugárhajtású drónokat. A múlt hónapban Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentette, hogy Németország saját készleteiből Patriot PAC–2 elfogórakétákat ad át Ukrajnának, és felszólította a többi államot is, hogy kövessék példáját.
Miután augusztusban egy ukrán teherszállító repülőgép ellen dróntámadási kísérlet történt Lipcsében, amelyért Németország Oroszországot tette felelőssé, Berlin bejelentette, hogy hírszerző szolgálatai célpontadatok biztosításával segítenék Ukrajnát az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapások végrehajtásában, beleértve az orosz katonai és hadiipari létesítményeket is. Merz azonban továbbra is elutasítja, hogy Németország átadja Ukrajnának a nagyra értékelt Taurus cirkálórakétákat, annak ellenére, hogy ellenzéki vezetőként korábban ezek átadását szorgalmazta. Kormánya ugyanakkor pénzügyi és technikai segítséget nyújtott Ukrajna saját nagy hatótávolságú fegyvereinek fejlesztéséhez, az októberi látogatás során pedig akár ezer elfogó drón leszállítását is megígérte Zelenszkijnek, amelyeket kifejezetten a gyors, sugárhajtású drónok elfogására terveztek.
A két fél vasárnap egy német–ukrán gazdasági fórumot is tervez Kijevben, amelyen további beruházásokról, valamint a kereskedelem terén folytatott együttműködésről tárgyalnak. Merz és Zelenszkij között ugyanakkor az Ukrajna gyors uniós csatlakozási törekvése miatt is feszültség alakult ki. A német kancellár szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy az EU-csatlakozás a következő években megvalósítható lenne. Ehelyett egyfajta „társult tagságot” javasolt, amely hozzáférést biztosítana Ukrajna számára az EU egységes piacához, valamint megfigyelői státuszt az EU Tanácsában, az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben, azonban szavazati jog nélkül. Zelenszkij azonban elutasította a javaslatot, mondván, hogy Ukrajnának „teljes jogú és egyenlő” tagságra van szüksége.
Merz látogatására az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás megkötésére irányuló újabb kísérletek közepette kerül sor. Johann Wadephul német külügyminiszter, aki a múlt hétvégén New Yorkban találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, üdvözölte az Egyesült Államok meghívását Vlagyimir Putyin számára a decemberi miami G20-csúcstalálkozóra, mondván, hogy az komoly tárgyalások lehetőségét teremtheti meg. Wadephul ugyanakkor pénteken úgy fogalmazott: „Oroszország vezetése egyelőre semmilyen valódi érdeklődést nem mutat az Ukrajna leigázására és meghódítására irányuló, mélységesen embertelen fantáziáinak feladására.” „Továbbra is folytatni akarja az Ukrajna elleni háborút” – tette hozzá. A ZDF információi szerint a látogatás alatt is megszólaltak a légiriadók.
Források
https://tvpworld.com/95746880/friedrich-merz-in-kyiv-vows-thousands-of-interceptor-drones
https://www.reuters.com/world/europe/five-takeaways-germanys-regional-elections-2026-09-21/
https://www.zdfheute.de/politik/ausland/merz-reiche-kiew-besuch-100.html
https://tvpworld.com/95746880/friedrich-merz-in-kyiv-vows-thousands-of-interceptor-drones