Volodimir Zelenszkijnek minden oka megvan a haragra. Az ukránok számára borzalmasan alakuló hónapban, a gyorsan közeledő, fagyos tél előtt Donald Trump „nagyon nagy és fontos megállapodása”, amelynek keretében több millió tonna gázolajat vásárolna Oroszországtól, aligha jöhetett volna rosszabbkor. Az amerikai elnök Moszkva elleni szankciók feloldására vonatkozó terve, amely lehetővé tenné a gázolaj importját, hidegzuhanyként érte a legtöbb ukránt, akik sugárhajtású drónok és ballisztikus rakéták folyamatos támadásait kénytelenek elviselni, miközben egyre több civil áldozatot követelnek a csapások. Zelenszkij számára az a kérdés, hogy valójában mennyire engedheti meg magának a haragot.
„Érthető, hogy kifejezi a frusztrációját, de ennek megvannak a maga árnyoldalai” – fogalmazott Tim Willasey-Wilsey, a brit diplomácia egykori munkatársa, a Royal United Services Institute kutatója. Az ukrán elnök azonnal „gyenge döntésnek” és „Putyinnak adott ajándéknak” nevezte Trump megállapodását, amely szerinte Oroszország háborúját fogja finanszírozni. Zelenszkij még határozottabban lépett fel, amikor újabb dróntámadásokat engedélyezett az orosz olajfinomítók ellen. Trump erre azzal reagált, hogy felszólította az ukránokat: válasszanak új vezetőt Zelenszkij helyett. Zelenszkij semmi jelét nem mutatja annak, hogy megfogadná Trump felszólítását, miszerint „a rohadt életbe is, hagyja abba” az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Ez jól illeszkedik az ukrán elnök idei türelmetlenségének fokozódásához, amelynek során egyre élesebben fogalmaz mind a bírálóival, mind a szövetségeseivel szemben. Szemére vetette az európai vezetőknek, hogy túl lassan nyújtanak támogatást, szóváltásokba keveredett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, és nyíltan megkérdőjelezte Trump háborúval kapcsolatos megközelítését.
A keményebb hangnem a Kijevben egyre erősödő elkeseredettséget tükrözi, különösen az amerikai elnökkel szemben. Ukrajna védekezőképessége, valamint a drónok és rakéták alkalmazásában elért újításai növelték Zelenszkij önbizalmát és hajlandóságát arra, hogy visszavágjon. A frusztráció nyílt kifejezése azonban kockázatokkal jár. Willasey-Wilsey úgy véli, Zelenszkij arra számíthat, hogy Trump a jövő havi félidős választások után meggyengülhet, különösen annak fényében, hogy egyes republikánus politikusok már most szembefordulnak a gázolaj-megállapodással. Az ukrán vezető ugyanakkor azt kockáztatja, hogy Trump válaszul megvonja az Ukrajna számára létfontosságú amerikai hírszerzési támogatást, vagy nyomást gyakorol Elon Muskra, hogy kapcsolja le a SpaceX Starlink internetszolgáltatását, amelyre az ukrán hadsereg nagymértékben támaszkodik.
Zelenszkij talán alábecsüli, „mennyire veszélyes lehet Ukrajna számára egy sebzett Trump” – figyelmeztetett Willasey-Wilsey. A Financial Times hétfőn arról számolt be, hogy a Trump-adminisztráció egy olyan program leállításával is fenyegetőzött, amelynek keretében a szövetséges országok amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára. Ez jelentősen felborítaná a fegyverszállítások rendszerét, és arra kényszerítené Kijevet, hogy még inkább európai szövetségeseire támaszkodjon, amelyek már most is nehezen tudják újjáépíteni katonai készleteiket. Zelenszkij azonban kitart álláspontja mellett. Ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna csak akkor állítja le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ha Moszkva beszünteti a légi csapásokat. „Minden eszkalációcsökkentő lépésnek kölcsönösnek kell lennie” – írta a Telegramon.
Egy váratlan oldalról is támogatást kapott: az ellenzéki képviselőktől, akik egyébként élesen bírálják a vezetését. Még Petro Porosenko volt elnök, Zelenszkij egyik legfőbb politikai riválisa is kiállt mellette, miután Trump a leváltását sürgette. „Ha valakinek új vezetőre van szüksége, az Oroszország” – mondta Porosenko. „Számomra a kulcskérdés egyszerű: közelebb kerültünk-e a teljes és feltétel nélküli tűzszünethez? Minden lépést kizárólag ebből a szempontból kell megítélni.” Knyazhitskiy Mikola ellenzéki képviselő szerint Trump Zelenszkij leváltására irányuló felszólításai ironikus módon éppen az ukrán elnök hazai pozícióját erősítik. „Donald Trumpnál nincs nagyobb kampányoló Zelenszkij mellett” – tette hozzá. „Minden ilyen konfliktus után emelkedik Zelenszkij támogatottsága, mind Ukrajnában, mind a szövetségeseink körében, különösen Európában.”
Nathalie Tocci, aki korábban két volt uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő tanácsadójaként dolgozott, úgy véli, hogy Trump lehetőségei Kijev egy megállapodásra való kényszerítésére beszűkültek. Miután az Egyesült Államok már visszavonta támogatásának nagy részét, Trump csökkentette a saját befolyását Ukrajna és Európa felett – érvel Tocci. Az amerikai elnök továbbra is jelentős károkat okozhatna a hírszerzési információk megosztásának felfüggesztésével, Tocci azonban kételkedik abban, hogy ezt határozatlan időre megtenné, vagy leállítaná a fegyvereladásokat. „Ha pénzről van szó, nem hiszem, hogy leállítaná az eladásokat” – mondta. Kijevben azonban attól tartanak, hogy Trump Moszkvával kötendő megállapodásra irányuló törekvései Ukrajna kárára valósulnak majd meg.
Ivanna Klimpus-Tsincadze, az ellenzék egyik meghatározó képviselője és korábbi miniszterelnök-helyettes szerint kevés esély van arra, hogy Putyin kompromisszumot kössön. „Nem áll készen arra, hogy véget vessen a háborúnak, vagy akár a tűzszünetbe is beleegyezzen” – mondta. „Az én értelmezésem szerint az amerikai tárgyalók és az oroszok között állítólag megvitatott összes többi »megállapodás« valójában kizárólag Ukrajna kapitulációjáról szólt, vagyis arról, hogy az ország lényegében megszűnjön szabad, független és szuverén államként létezni.”
Ez valószínűleg megmagyarázza Zelenszkij nyílt haragját. Tudja, hogy Trump ellenségeskedésének ára van. De annak is ára van, ha engedményeket tesz egy olyan amerikai elnöknek, aki egyre inkább hajlandónak mutatkozik az üzletelésre Putyinnal. Ukrajna számára egyik lehetőség sem kínál jó megoldást.