A világ békéssége tizenkettedik egymást követő éve romlik, és a fegyveres konfliktusok száma a második világháború vége óta nem volt olyan magas, mint most. Ez a Global Peace Index 2026-os, jubileumi huszadik kiadásának központi megállapítása, amely mögött a nemzetközi rendszer mélyebb strukturális átalakulása húzódik. A jelentés nem csupán rangsorol, hanem egy összefüggő elemzési keretet is kínál arra, hogy miért nem működnek többé a háborúk lezárásának történelmi mechanizmusai, hogyan terjednek át a konfliktusok országhatárokon, és milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia a hadviselés átalakulásában.

A jelentés és intézményi háttere

A vizsgált anyag az Institute for Economics and Peace, az IEP által 2026 júniusában közzétett Global Peace Index 2026 jelentés. Az IEP 2007-ben alapított, sydney-i székhelyű, független és pártsemleg kutatóintézet, amely New Yorkban, Hágában, Abujában, Nairobiban és Manilában is irodát működtet, és amelynek küldetése a béke mint pozitív, elérhető és mérhető emberi jólléti tényező középpontba állítása. A GPI a világ vezető békemérési eszköze: 163 független államot és területet rangsorol, amely a világ népességének 99,7 százalékát fedi le, és huszonhárom kvalitatív és kvantitatív indikátort használ három tartományban, a társadalmi biztonság, a folyamatban lévő belső és nemzetközi konfliktusok, valamint a militarizáció mérésére. A jelentés az ENSZ-szervezetek, kormányok és nemzetközi intézmények által rendszeresen idézett referenciamű, amelynek éves kiadásai a globális biztonsági környezet állapotfelmérésének legátfogóbb nyilvános forrását jelentik.

Forrás: IEP

A számok

A 2026-os index szerint az átlagos békeszint az elmúlt évben 0,7 százalékkal romlott, 99 ország helyzete rosszabbodott és csak hatvankettőé javult. A 2008-as első kiadás óta 119 ország lett kevésbé békés, és a romlás elsődleges hajtóereje a konfliktus. A belső konfliktusokból származó halálesetek indikátora a valaha mért legnagyobb éves romlását produkálta: 2025-ben valamivel több mint 181 ezer erőszakos konfliktushalál történt, elsősorban az ukrajnai és a szudáni háború következtében. Húsz ország regisztrált ezer feletti belső konfliktushalált, ami a GPI történetének legmagasabb értéke. A kényszerűen lakóhelyüket elhagyók száma 117 millió fő, ami azt jelenti, hogy a Föld minden hatvanhetedik lakosa menekült vagy belső menekült. A jelentés talán legnyugtalanítóbb hosszú távú megállapítása az, hogy a háborúk lezárásának történelmi mechanizmusai elvesztették hatékonyságukat. Az államközi konfliktusok békemegállapodással záruló hányada az 1970-es évek 23 százalékáról a 2010-es évekre négy százalék körülire zuhant, míg az egyértelmű győzelemmel végződőké 49-ről kilenc százalékra esett. A háborúk tehát nem érnek véget, hanem elhúzódnak, nemzetközivé válnak és klasztereket alkotnak. A nemzetköziesedett belső konfliktusok száma 2010 óta több mint 175 százalékkal nőtt, és ma már 103 ország érintett valamilyen formában külső konfliktusban, szemben a 2008-as 59-cel. A rangsor élmezőnye stabil: Izland vezet, mögötte Új-Zéland, Svájc, Szlovénia és Írország következik. Magyarország a tizenötödik helyen áll, ami a közép-európai térség egyik legjobb eredménye. A lista alján Oroszország, Szudán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Ukrajna és Izrael található. Figyelemre méltó az Egyesült Államok mélyrepülése: a politikai instabilitás indikátora 38,5 százalékkal romlott, ami az index történetének legnagyobb esése, és az ország a 134. helyre csúszott vissza. Az amerikai politikai erőszak az 1970-es évek óta nem látott szinten áll, és a lakosság 85 százaléka szerint a politikailag motivált erőszak növekszik. A legnagyobb javulást Lengyelország érte el, amely 23 helyet ugrott előre a 22. pozícióba, elsősorban a szomszédsági kapcsolatok javulása és a 2025 májusában Franciaországgal kötött kölcsönös biztonsági garanciákat tartalmazó szerződés nyomán.

Forrás: IEP

A nagy fragmentáció és a közepes hatalmak felemelkedése

A jelentés elemzési kerete az utóbbi ötven év geopolitikai kapcsolatainak három korszakát különíti el: a hidegháborús blokkok stabil hatalommegosztását, az 1990 utáni gyors globalizációt, valamint a 2008-as pénzügyi válság után kezdődő korszakot, amelyet az IEP nagy fragmentációnak nevez. Ez utóbbit nem az intézmények összeomlása, hanem a súrlódások fokozatos felhalmozódása jellemzi. A vámok, exporttilalmak és befektetési korlátozások szaporodása, a szankciók gyakoribbá és tartósabbá válása, valamint az ENSZ Közgyűlés szavazási mintáiban megmutatkozó egyre mélyebb nyugati-keleti divergencia. Ebben a környezetben a jelentés a közepes hatalmak számának megkétszereződését dokumentálja: 1991-ben 9, 2024-ben 16 ilyen állam létezett, miközben a feltörekvő hatalmak száma megháromszorozódott. A közepes hatalmak együttes anyagi kapacitása ma már meghaladja a nagyhatalmakét. Az európai nagyhatalmak globális GDP-részesedése drámaian zsugorodott: Németországé 8,5-ről 4,3 százalékra feleződött 1995 és 2023 között, Japáné 17,9-ről 4 százalékra esett. A két szuperhatalom befolyása ugyanakkor platóra ért, ugyanis az amerikai dollár globális devizatartalék-részesedése hatvan százalék alá csökkent, Kínába irányuló közvetlen külföldi befektetések pedig harmincéves mélypontra zuhantak. A jelentés megkülönbözteti a liberális rend haszonélvezőiként megszilárdult régi közepes hatalmakat, mint Ausztrália, Kanada vagy Dél-Korea, és a fragmentáció korszakában felemelkedett újakat, mint az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Törökország, Lengyelország vagy Mexikó, amelyek stratégiai profilja lényegesen függetlenebb a szuperhatalmi igazodástól.

Az erőszak ára és az iráni háború gazdasági sokkja

Az erőszak globális gazdasági hatása 2025-ben 21,8 billió dollárt tett ki vásárlóerő-paritáson számolva, ami a globális GDP 10,5 százalékának, fejenként 2657 dollárnak felel meg. A növekedés éves szinten 3,2 százalék, amelyet elsősorban a katonai kiadások 5,8 százalékos, az index történetének legnagyobb egyéves emelkedése hajtott. A globális katonai kiadás 2,9 billió dollárra nőtt, tizedik egymást követő éve emelkedik, és a militarizáció súlypontja egyértelműen Nyugat- és Közép-Európába helyeződött át. Ezzel szemben a békeépítésre és békefenntartásra fordított kiadás mindössze 49,2 milliárd dollár volt, ami a teljes katonai költés fél százaléka. A jelentés külön fejezetet szentel a 2026 februárjában kirobbant iráni háború gazdasági következményeinek. A Hormuzi-szoros március 4-i lezárása a globális olajfogyasztás húsz százalékát és az LNG-ellátás mintegy 22 százalékát érintette, és a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője a történelem legnagyobb energiabiztonsági kihívásának nevezte a helyzetet. Az IEP három forgatókönyvet modellez, és a legvalószínűbb, elhúzódó tűzszüneti szcenárió szerint az első éves globális GDP-veszteség 0,6 százalékpont, ami kisebb a pénzügyi válság vagy a COVID sokkjánál, ám lényegesen koncentráltabb: a veszteség túlnyomó részét törékeny gazdaságok szűk köre viseli. A jelentés kiemeli az úgynevezett Hormuz-paradoxont is. A szoros lezárása felfelé hajtja az olajárakat, miközben megakadályozza az öbölbeli exportőröket abban, hogy a magasabb árakból profitáljanak, így a szokásos termelői windfall helyett a veszteségeiket mélyíti. A sikeres háborúlezáró diplomácia értéke a számítások szerint meghaladná a kétbillió dollárt a világgazdaság számára.

Mesterséges intelligencia a háború és a béke szolgálatában

A jelentés ötödik, teljesen új fejezete a mesterséges intelligencia és a fegyveres konfliktusok viszonyát vizsgálja, és megállapítása szerint az AI-alapú háborús infrastruktúra már harctéren van, miközben a béke szolgálatába állított mesterséges intelligencia töredezett és alulfinanszírozott. A drónok a modern hadviselés meghatározó fegyverévé váltak. A dróntámadások száma 2018 és 2025 között nagyjából 11 500 százalékkal nőtt, és 565 különböző fegyveres csoport hajtott végre legalább egy támadást. Ukrajna 2025-ben akár ötmillió drón gyártására is képes volt, és a globális dróncsapások 57 százaléka ukrán területen történt. A célpont-azonosítástól a tűzmegnyitásig eltelő idő az 1990-es évek egy napjáról öt másodpercre zsugorodott az orosz V2U autonóm célkiválasztó rendszerrel. Az emberi felügyelet fokozatos kiiktatása a jelentés szerint a legsúlyosabb kockázat. Az izraeli haderő Lavender rendszere 37 ezer palesztint jelölt meg feltételezett fegyveresként Gázában, miközben az operátorok célpontonként mindössze húsz másodpercet töltöttek az ellenőrzéssel egy tíz százalékos hibaarány mellett. A nukleáris dimenzió még nyugtalanítóbb, mivel egy 2026-os tanulmány 21 szimulált nukleáris válsághelyzetben három élvonalbeli AI-modellt tesztelt, és a játszmák 95 százalékában megjelent a nukleáris jelzés, 76 százalékában pedig a stratégiai nukleáris fenyegetés. A nukleáris tabu a gépek számára nem tűnik olyan erősnek, mint az emberek számára. Mindeközben az ENSZ 193 tagállamából 118 egyetlen jelentős AI-kormányzási kezdeményezésben sem vesz részt, és a szabályozási együttműködés a 2025-ös párizsi csúcson megtört, amikor az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság megtagadta a zárónyilatkozat aláírását.

Következtetés

A Global Peace Index 2026 jubileumi kiadása kivételesen sötét, ám módszertanilag megalapozott képet fest a nemzetközi rendszerről. A jelentés legfontosabb hozzájárulása nem az egyes adatok, hanem az összefüggés felmutatása, ahol a konfliktusok elhúzódása, a fragmentáció, a militarizáció és a technológiai fegyverkezési verseny egymást erősítő folyamatok, amelyek együtt a rendszer billenőpontja felé mutatnak. A legmélyebb aszimmetria a számokból olvasható ki. Az emberiség 21,8 billió dollárt költ az erőszak fenntartására, elszenvedésére és kezelésére, miközben a békeépítésre ennek fél százaléka jut, a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásaira fordított források pedig nagyságrendekkel haladják meg a béketechnológiák finanszírozását. Ha a jelentésnek egyetlen üzenete van, az az, hogy a béke nem a konfliktusok hiánya, hanem befektetési döntés, és a világ jelenleg következetesen az ellenkező irányba invesztál.

Források

Institute for Economics & Peace. Global Peace Index 2026: Identifying and measuring the factors that drive peace. Sydney. (2026. 06.). Link: https://www.visionofhumanity.org/resources/