KÜLPOLOGIKA

A Fülöp-szigetek stratégiai váltása a Dél-kínai-tengeren

Szerző: | ápr 20, 2026 | Ázsia, Elemzés, Politika

A Dél-kínai-tenger a területi viták által leginkább sújtott helyek egyike a világon. Akadnak olyan részei, amelyeken nem kevesebb mint hat állam vitázik, ugyanis mindnyájan maguknak követelik a fennhatóságot. A konfliktus 2026 áprilisában rendkívül sűrű és feszült időszakot produkált, az események egyértelműen a Fülöp-szigetek és Kína közötti közvetlen konfrontáció irányába mutatnak. A tengeri útvonalak feletti ellenőrzés már nemcsak gazdasági kérdés. Közvetlen politikai és katonai nyomásgyakorlási eszköz, mely akár hatékonyabb is lehet, mint a hagyományos szárazföldi hadviselés.

 

A konfliktus lényege

 

A Dél-kínai-tenger ellenőrzésből fakadó viszály gyökerei több évszázadra, sőt évezredre nyúlnak vissza a kínai narratíva szerint, ám a modern, nemzetközi jogi értelemben vett ellentét a 20. század közepén kezdődött. Alapja a tenger feletti területi szuverenitás és az ezzel járó gazdasági jogosultságok ütközése, mely középpontjában Kína igényei és a part menti államok követelései állnak.

A terület hatalmas kőolaj- és földgázkészleteket rejt, gazdag halászmezőkkel rendelkezik, emellett a világkereskedelem mintegy 20 százaléka halad át rajta.

Kína az úgynevezett „nine-dash line-ra” és történelmi jogokra hivatkozva a térség mintegy 90 százalékát magának követeli, gyakorlatilag beltengerként kezeli, ahol teljes joghatóságot kíván gyakorolni. Zátonyok mesterséges kibővítésével katonai létesítményeket hozott létre a vitatott részeken, hogy megerősítse jelenlétét, ezzel sértve az említett országok fennhatóságát.

A Fülöp-szigetek, Vietnám, Malajzia, Tajvan és Brunei saját partvonaluk mentén, a nemzetközi jog alapján tartanak igényt az itteni területekre. A vitázó felek a Kínával szembeni fellépéshez az ENSZ tengerjogi egyezményére (UNCLOS) támaszkodnak, amely 200 tengeri mérföldes kizárólagos gazdasági övezetet biztosít a part menti államoknak a halászat és az ásványkincsek kiaknázására.

 

Fülöp-szigetek álláspontja

 

Idén áprilisban a Fülöp-szigetek új parti őrségi parancsnoki központot avatott a vitatott Thitu-szigeten (helyi nevén Pag-asa).  Korábban a műveleteket a távoli Palawan szigetéről irányították, mostantól azonban állandó, helyszíni katonai és rendészeti jelenlétet tartanak fenn közvetlenül a kérdéses vizeken. Céljuk tehát a fokozott részvétel és tartós berendezkedés az egyes incidensekre adott válaszreakciók helyett.

Továbbá hivatalosan is megkezdték a Spratly-szigetek egyes formációinak átnevezését, ezzel is erősítve a tengeri szuverenitási igényeket.

Mindezek mellett a Scarborough-zátony a vita egyik legveszélyesebb gócpontjává vált. Nemrég Kína egy 352 méter hosszú úszó gátat telepített a zátony bejáratához, hogy fizikailag akadályozza meg a filippínó halászok és járőrhajók bejutását. Egyetlen nap alatt, április 15-én több mint 500 kínai felségjelzésű hajót, köztük hadihajókat és a tengeri milícia egységeit regisztráltak a térségben. Ez a hatalmas flottajelenlét aggasztó hír a szigetországnak.

Ráadásul legújabb műholdfelvételek jelentése alapján Kína egy nagyméretű légibázist épít a Paracel-szigeteken található Antilop-zátonyon. A bázis lehetővé teszi a folyamatos járőrözést és a gyorsabb reagálást bármilyen nyugati vagy szövetséges flottamozgásra.

A válaszreakció tehát megalapozott, a Fülöp-szigetek jelentősen növelte védelmi költségvetését, rakétarendszereket és modern járőrhajókat szerez be, gyakran indiai, japán vagy amerikai segítséggel.

 

Környezeti nézőpont

 

A területi vita új szintjeként megjelent az ökológiai károkozás aspektusa is. A Fülöp-szigetek azzal vádolta meg a kínai halászokat, hogy cianiddal pusztítják a korallzátonyokat a Second Thomas-zátony környékén a helyi halászok kiszorításának érdekében. A kijelentés súlyos, hiszen a korallzátonyok pusztításával a halállomány is megszűnik, így a terület elveszítheti gazdasági vonzerejét a helyiek számára. Peking ezt egyértelműen elutasította, valamint „megrendezett bizonyítéknak” nevezte.

Ennek okán az ország környezeti károkozás miatt ismét nemzetközi bírósági eljárást készít elő Kína ellen. A környezetvédelmi perek újabb nemzetközi fórumokat vonhatnak be, de kérdéses, Kína elismeri-e ezen bíróságok joghatóságát, miután a 2016-os hágai döntést is figyelmen kívül hagyta.

 

Merre tovább?

 

A rendezés esélyei minimálisak, mivel már rég nem csak a zátonyokról van szó, a vita mára az amerikai-kínai nagyhatalmi rivalizálás részévé vált. Ez egy kétpólusú játszma, ahol a Fülöp-szigetek mögött ott áll az Egyesült Államok és szövetségesi rendszere, míg Kína a regionális hegemónia megszilárdítását tekinti léte alapfeltételének.

 

 

Források