Az 1989-1990-es demokratizálódási folyamatok alapjaiban változtatták meg az európai politika alakulását és a társadalmakat. A demokratizálódás Huntington felosztása alapján harmadik hulláma Európában a rendszerváltozások idején a jobb oldali pártok szerezték meg a politikai vezető hatalmat. 2024-ben az európai parlamenti választások kapcsán is megfigyelhető a jobb oldal megerősödése, Franciaországban Marine Le Pen meghatározó győzelmet aratott, amellyel átstrukturálta az európai parlament összetételét.
Az 1989-1990-es rendszerváltások idején Európában megfigyelhető volt a populista, jobb oldali pártok megerősödése. A kapitalista piacgazdaságra való átállás a szocialista tervgazdálkodásos rendszerből kihívást jelentett a frissen demokratizálódott európai országok számára. A munkanélküliség mértéke és az infláció különböző mértékben változott a rendszerváltó országok kapcsán. Az IMF és a Világbank adatai alapján Lengyelországban a munkanélküliségi ráta 6,1% volt, amely az elkövetkezendő években tovább növekedett. Az infláció mértéke például Bulgáriában 1991-ben 338% volt. A populista pártok a rendszerváltó országok polgárai számára egy alternatívát tudtak kínálni a szovjet típusú berendezkedés után. Az újonnan megjelenő demokratikus állam berendezkedés magával hozta az identitás keresését ás a nemzeti érzelmű jobb oldali pártok megerősödését.
Az európai parlamenti választásokat a 2009-es parlamenti választások bemutatásával szeretném kezdeni. A 2008-ban elharapózott gazdasági világválság idején is megfigyelhető volt az európai politikában egy jobb oldal felé fordulás. A 2009-es európai parlamenti választások idején előretörést értek el a populista és euroszkeptikus jobb oldali pártok. Az Európai Unió országaiban jelentős szerephez jutottak radikális jobb oldali érzelmű pártok is.
A 2009-es európai parlamenti választások után a legnagyobb mandátumszámot az EPP (Európai Néppárt) szerezte meg, amellyel elhozta a jobboldali uralmat az Európai Unió parlamentjében.
A covid világjárvány és az abból fakadó gazdasági válság és az infláció az egész világ és az Európai Unió gazdaságában is okozott nehézségeket és kihívásokat. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kapcsán kialakuló szankciós viták tovább mélyítették az ellentétet az Európai Unió országai között. A fegyverszállítások és a katonai kiképzők Ukrajnába való küldésének a kérdései megosztották az Európai Unió szavazópolgárait. A 2024-es választásokon ismételten elmondható, hogy a jobb oldal megerősödött, kiszorítva a kisebb és egyes bal oldali pártokat az Európai Unió parlamentjéből.
Az európai jobb oldal megerősödéséről elmondható, hogy valamilyen krízis helyzethez és nagyobb gazdasági irányváltások idején következnek be, amely összeköthető a populizmus felerősödésével és a karizmatikus, plebiszciter politikusok hatalomra kerülésével.
Források:
