írta: Lengyel Balázs: 

A világ rohamtempóban változik, azonban egyre inkább úgy tűnik, visszatérnek Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás aggodalmai a demokráciával kapcsolatosan, vagyis, hogy a tömegek zsarnokságának válnak áldozataivá méltán neves nemzetek, aktualizálva, populizmusba süllyednek. Ez jelenünkben ráadásul erőteljesen társul a klímaváltozással, a mesterséges intelligencia előre törésével, a fenntarthatatlan fejlődéssel és a migrációval.

Persze erre jogosan mondható, hogy semmi új nincs az ég alatt és valóban, ha megvizsgáljuk, találunk rá tengernyi történelmi példát, kezdve a már-már kliséssé vált Nyugatrómai Birodalom bukásával, melyet pont a migráció és annak nem megfelelő kezelése, politikai játszmáknak való alávetése és a korrupció okozott többek között, a haditechnikai erőfölény mellett a nomád népek részéről. A klímaváltozásról, pedig a szemfüles történelmet olvasóknak eszébe ötölhet a Kis jégkorszak vagy a Keletrómai Birodalmat ért csapások a 6. században (még járvány is pusztított). 

A világ ismét válságidőket él hosszú idők után miután a történelem végének tévhitébe ringatta magát. Azonban a történelem nem véget ér csupán megismétli önmagát közben újabb és újabb eszközöket adva a kezünkbe, melyek adalékként újabb problémákat és talányokat hoznak magukkal. Esszémben a már fentebb említett problémákat járnám körbe, 4 részre bontva, mint egyfajta apokalipszis 4 lovasát: a populizmust, a fenntarthatatlan fejlődést (egyben a klímaváltozást),a migrációt és az MI-t, ami a végén remélhetőleg rá tud világítani, hogy nem a világvégét hozza, hanem a további fejlődést, igaz rengeteg áldozat árán.

1. A populista stílusú vezetők előretörése, új mintaállamok születése, vezérdemokráciák

Donald Trump újraválasztásával, ezen vezetők végleg megkapták a jelet megéri és kifizetődő folytatni a politika küzdőterén ezt a nagyot igérő stílust, pláne, ha a meg nem oldott problémákra való reflektálással társul, hiszen hosszú karriert hoz, akár két ciklust is. Ahogy régen Tocqueville bejárta az USA-t, mivel úgy gondolta a demokrácia azon típusa fog elterjedni a világban, mint mintakormányzat úgy fogják most ismét körbejárni a világ vezetői az Államokat, mint eltanulandó mintát, vagy elkerülendő példát és próbálni hatékonyan alkalmazni módszereik. 

Mindez társulni fog a kínai és szingapúri modell tanulmányozásával, tehát azzal, hogyan lehet autoriter, a polgárokat megfigyelő rendszert kiépíteni, úgy, hogy közben a liberalizált piac megmarad, de a fékek és egyensúlyok rendszere eltolódik az útból. A csendes, lopakodó autoriter rendszerek és vezérdemokráciák kora jön, mely rendszerek vagy kompetitív módon fognak működni, kartellpárti módszerekkel, megbújva a schumpeteri minimalista demokrácia felfogás mögött vagy belső demokráciával élve az autoriter párton belül, fognak kormányozni.

Mindez nem mehetne végbe a társadalom támogatása, adott esetben polarizáltsága nélkül, amire a millenniumi trendek remek lehetőséget nyújtanak. Hiszen a választópolgárok ma már maguk is igénylik ezt a polarizáló stílust, a moderált politikai orientáltságra egyre kevesebb igény mutatkozik, egyre nagyobb a kiábrándultság irántuk, amelyre a közösségi média csak ráerősít, episztemológiai buborékokba zárva az egyéneket, és a politika vezér egyéniségeire hegyezve a fókuszt (legyenek azok akármennyire is polarizálóak). 

Ezen folyamatok az ellenoldalon is megszülik ellenfeleiket, akik szintén hasonló stílusban kezdenek bele a politikai küzdelembe elég csak idehaza Magyar Péterre gondolni, aki az ellenzéki táboron és médiumon belül is megosztó és populista jegyek bőven felfedezhetők stílusában, de a Macronnal szembeni Marine Le Pen is remek példa erre vagy maga Macron. 

A liberális demokrácia, háttérbe fog szorulni, de más típusú demokrácia működések előtérbe léphetnek, ha egy adott országban meghiúsul az USA-beli vagy  kínai, illetve szingapúri modellre tett kísérlet a társadalom hatékony fellépése esetén. Mindenesetre az biztosra vehető, hogy az elkövetkező évtizedben, ezen vezetők reneszánszát fogjuk élni egészen addig amíg a többi lovas nem ejt ezen sebet nemcsak rajtuk, de a társadalmat is mélyen traumatizálva, átformálva.

2. A fenntarthatatlan fejlődés és a vele társuló klímaváltozás

A világon az egyenlőtlenségek egyre nyilvánvalóbban nyomasztják (pl. az EU-ban) és osztják ketté a társadalmakat (így megint csak az Egyesült Államokét is, melyeket a válságok, mint az Ukrán háború és a COVID még inkább az előtérbe hozott) és szűnik meg a középosztály (mivel, aki fel tud menni a ranglétrán felmászik, aki viszont nem az bent ragad  és ez főként az alsóbb osztályokra jellemző, illetve a fejlődő országokra). Addig a fenntarthatatlan fejlődés további problémáknak ad táptalajt (pl.a gyermekek esetén a túlfogyasztásnál). 

Mindezekre, mint olaj a tűzre a klímaváltozás rohamtempója is kihatással van (pl. 2023 után 2024 ismét rekordot döntött a felmelegedésben).

Ezekre a problémákra többféle megoldás születhet, majd az évek alatt pl. elterjedtebbé válhat az alapjövedelem alkalmazása, a mostani vámháború hatására, ami előre láthatóan a fogyasztói árak növekedését fogja okozni sztrájkok léphetnek életbe, illetve tüntetések, amik megkezdhetik a szolgáltatói szektorban dolgozók nagyobb kohézióját,”szakszervezetesedését”. De ugyanúgy a már amúgy is egyre éleződő ellentétek új háborús konfliktusok rekordszerű ugrását is okozhatják (egyfajta önbeteljesítő jóslatként, amit senki nem akar, de ami végül manifesztálódik).

Ez a kettő együttesen vonja maga után a harmadik lovast a migrációt.

3. A migráció, mint a klímaváltozás és a fenntarthatatlan fejlődés velejárója 

Ahogy egyre élhetetlenebb lesz a klíma és válik égetőbb problémává az elsivatagosodás, a rohamtempóban való fogyasztás okozta környezeti károk és válnak egyre szűkösebbé az erőforrások, ami egyenes úton vezet az újabb és újabb háborúkhoz Afrikában és a Közel-keleten úgy fogja magával hordozni, hogy szépen lassan visszakúszik egy 2015-öshöz mérhető migrációs válság. Ezt az se fogja csillapítani, ha jobboldali kormányok megoldást ígérnek rá a folyamat (amennyiben valamilyen technológiai csoda nem oldja meg) elindult, a fejletlen országok lakosai küzdeni fognak, hogy megszerezzék, azokat a javakat, amit ők eddig maximum csak előállíthattak, de nem élvezhettek, a békéért, amit az évek alatt egyre kevésbé tudnak megtapasztalni. Egy idő után a fejlett országok bele fognak kényszerülni, hogyha máshogy nem lassan, de befogadják ezeket az embereket, mert, ha nem teszik egyrészt az elöregedés martalékává válhatnak, másrészt a válságban érintett országok tagjai nem feltétlenül fognak mindig a békés eszközökre hagyatkozni, ha kell egy idő után erőszakot is fognak alkalmazni.

Ismét újra fel fog kerülni napirendre, annak a kérdése is, hogy ezen kultúrák keveredése milyen következményeket hordozhat magában. Egyes országoknál létrejöhet egyfajta szinkretizmus, másoknál szigorúbb asszimilációt várnak majd el a békés együttélés viszont előre láthatólag nem fog bekövetkezni egyhamar, mivel a kulturális különbségek és az abból fakadó nem megértés ki fog ütközni a hétköznapokban, amit a politika fel is fog használni, ha és amennyiben érdekében áll, egyben egy kommunikációs csapdába is ejtve magát (hisz már most nagy probléma adódik abból, hogy ezáltal a vendégmunkásokat is nehezen tolerálják sokan). 

4. Az MI, mint az irracionalitás lehetséges jövőbeni hordozója

Bár a szakértők optimisták az MI hatásával kapcsolatosan a jövőt illetően nem szabad elfelejtenünk, hogy az internettel kapcsolatosan is hatalmas volt egykoron a hurrá optimizmus és igaz sokat segít mindennapjainkon, de ugyanúgy használják is ki az adatok adta lehetőséget nagy cégek pszichológiai manipulációra, egyre nagyobb a polarizáltság a társadalmakon belül (ami részben úgy gondolom erre is visszavezethető) és a kiberbűnözés. Mint minden technológiai forradalom ezeknek is meglesznek a maga áldozatai. 

Nem a nagy művészek és írók eltűnésétől kell tartanunk, hanem a szolgáltatói szektorban (azon belül is a bürokráciában dolgozókéra, a kis írók vagy grafikusokra, akiket az MI fejlődése teljesen munkanélkülivé tehet). Ez még nagyobb elégedetlenséghez vezethet ezen hétköznapi emberek körében, ami maga után fogja vonni a regulárására való igényt, azonban Pandora szelencéjét nem igazán lehet vissza zárni csak vele szemben új életstratégiákat kidolgozni, ami megint csak ugyanazt vonhatja maga után: a fake newsok még gyakoribbá válását, a tények utáni világ végleges berögzülését a mindennapjainkba (egyben a woke és alt-right típusú ideológiák megerősödését és intézményesülését), a sztárjkok és tüntetések exponenciális növekedését.

5. Bábel tornya

Miután ezen események szépen lassan átformálnak minket, a válságok rávilágítanak minket arra minden, ami emberi egyben nagyon is múlandó tud lenni új jövő fog megjelenni a horizonton: átlépünk egy olyan korba, amit a kínai dominancia fog jellemezni és a kínai és a most kiépülő USA-ban látott típusú államszervezés elemeinek exportja, illetve az új nem liberális demokráciáké , de egyben az ellenállás évtizede is lesz ez a jövő. A sztrájkok, tüntetések sok helyen fognak sikert aratni, ha kellő hit és kitartás társul hozzá, tudományos körök még hatékonyabb detektálási módot fejleszthetnek ki az MI generálta hírekkel és videókkal szemben, mely egy idő után a publikum kezébe is kerülhet és bár ugrásszerűen megfog nőni a konfliktusok száma, ugyanúgy jelen lesz a békés, diplomatikus megoldások száma is, a humán lélek pozitív oldala. Ha és amennyiben pedig autoriterebb stílusú vezetéssel bíró rendszerek épülnek ki az sem feltétlenül probléma, hiszen ezek gyakran versengenek egymással dominanciáért, befolyási övezetekért, ami magával hordozza a technológiai fejlődést is gyakran. 

A klímaváltozáson pedig, mint egy betegségen átfog esni a Föld immunrendszere és bár sok embert ez magával ragad úgy szint majd, egyben fenntarthatóvá teszi a fejlődést azáltal, hogy megtizedel minket (bár ez sokkal távolabb kicsúcsosodva kb. 2-3 évtized múlva tetőzhet). Nem kell aggódnunk ugyanis az emberi élet ugyanúgy utat fog törni magának, fenntartva minden szépségét és ocsmányságát építve Bábel tornyát az ég felé, hallgatva Isten tanácsára Madách Ember tragédiájából: küzdeni fog és bízva bízni.

Források:

1 –  https://politikatudomany.tk.hu/hirek/2020/12/uj-kotet-az-orban-rezsim 

2  – https://www.foreignaffairs.com/united-states/path-american-authoritarianism-trump

3 – https://www.szabadeuropa.hu/a/vezerdemokracia-karizma-autoriter-hatalom-korosenyi-andras-politikatudos-az-orban-rezsimrol-elet-a-ner-ben-5-resz/31251519.html

4 – https://real.mtak.hu/155256/1/01fejezet-JAV-ka.pdf 17.o.

5 – https://www.cambridge.org/core/journals/episteme/article/abs/echo-chambers-and-epistemic-bubbles/5D4AC3A808C538E17C50A7C09EC706F0

6 – https://www.economist.com/interactive/trump-approval-tracker

7 – https://www.statista.com/chart/17711/europes-middle-class-under-pressure/

8 – https://www.pewresearch.org/race-and-ethnicity/2024/05/31/the-state-of-the-american-middle-class/

9 – https://ourworldindata.org/economic-inequality

10 – https://www.unicef.org/press-releases/over-consumption-worlds-richest-countries-destroying-childrens-environments-globally

11 – https://climate.nasa.gov/vital-signs/global-temperature/?intent=121

12 – https://www.metazin.hu/index.php/item/4641-sok-huho-a-vendegmunkasokert