Miután elítélte „a hidegháborúhoz való visszatérést” és „katonai választ” ígért, a Kreml figyelmeztetett, hogy az amerikai kezdeményezés felhatalmazza Oroszországot arra, hogy az öreg kontinens „fővárosait” „potenciális” megtorló célpontokként jelölje ki.
Az ellenkező oldalon Kijev, annak ellenére, hogy a washingtoni NATO-csúcson újabb katonai segélyeket gyűjtött be partnereitől, egy sokkal problematikusabb valósággal készül megbékélni: a beígért F16-osok, amelyek nyáron kezdenek megérkezni, várhatóan jóval kevesebbek lesznek az ukrán várakozásoknál. A Németországban lévő amerikai nagy hatótávolságú rakéták terve nem azonnal, hanem csak 2026-tól lép életbe, előbb epizodikusan, majd véglegesen. Az atlanti szövetség vezetőinek csúcstalálkozóján hivatalossá tett bejelentés azonban elég volt ahhoz, hogy az orosz vezetés részéről kemény reakciók sorozatát váltsa ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, az egyik országos tévécsatornának adott interjújában „paradox” helyzetről beszélt: az Egyesült Államok „különböző hatótávolságú rakétákat telepített Európába, amelyek hagyományosan hazánk ellen irányulnak, és következésképpen hazánk európai helyszíneket jelölt ki rakétáink célpontjaként”.
Forrás – ANSA