A Kreml folyamatosan nehezíti Oroszország legnépszerűbb üzenetküldő alkalmazásának, a százmilliónál is több orosz felhasználóval rendelkező Telegramnak a használatát. Az applikáció nincs egyedül: Moszkva már teljesen betiltotta, vagy jelentősen korlátozta többek között a WhatsApp (amelyet 2025-ben még nagyjából százmillió ember használt), a Facebook, az Instagram, a YouTube, a FaceTime, az X vagy a LinkedIn működését is, illetve a Telegramhoz hasonló számos üzenetküldő platform, mint például a Signal, a Discord vagy a Viber szintén elérhetetlen 2024 óta. Emellett februárban Vlagyimir Putyin orosz elnök egy olyan törvényt írt alá, amely szerint a telekommunikációs szolgáltatók a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kérésére kötelesek blokkolni a felhasználóik mobilinternet-hozzáférését. A Telegram betiltásának folyamata szintén az FSZB kezdeményezésére indult el, és akár már áprilisban megtörténhet, azonban az ukrán fronton harcoló egységek mentesülhetnek ez alól. Putyin hivatalosan is támogatását fejezte ki az alkalmazás korlátozására.
Digitális hátrány a fronton
A Telegram Oroszország legnépszerűbb, legtöbbet használt üzenetküldő alkalmazása – emellett az ukrajnai háborúban is kulcsfontosságú, különösképpen azután, hogy február 4-én Elon Musk cége, a SpaceX gyakorlatilag ellehetetlenítette az orosz hadsereg számára a Starlink rendszer használatát. A Telegram betiltásával így hátrányba kerülhet a fronton Oroszország a digitális téren, hiszen miután a Starlink elvesztése jelentősen megnehezíti a drónhasználatot, a Telegram betiltása a katonai döntéshozatalt és kommunikációt is veszélybe sodorja, amely gyakran teljesen az alkalmazáson keresztül történik. Ez elsősorban üzenetküldés, esetleg hang- és videóhívás formájában valósul meg, jelentősen leegyszerűsítve és felgyorsítva a döntéshozatali és kommunikációs folyamatokat – bár a hang- és videóhívási funkció már tavaly nyár óta korlátozva van. A Novaya Gazeta szerint, amely értesüléseit több orosz Telegram-csatorna megerősített, egyes Ukrajnában harcoló egységeknek egyenesen megparancsolták, hogy töröljék le készülékeikről a Telegramot. Az FSZB szerint ugyanis a Telegram „életveszélyt jelent az orosz katonákra”, amit azzal indokolt, hogy a jelenleg Dubajból működő platform együttműködik az ukrán titkosszolgálattal, ezt azonban semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá.
Február 10-én a Roszkomnadzor, Oroszország telekommunikációs hatósága, országszerte lassítani kezdte a Telegram működését, egyes törvények megszegésére hivatkozva. A hatóságok kifejezett célja Makszut Sadajev digitális fejlődésért felelős miniszter szerint nem a Telegram teljes betiltása, azonban szeretnék elérni, hogy a fronton harcoló katonák más platformok használatára álljanak át. A Telegram alapítója, a jelenleg Dubajban élő Pavel Durov szerint az applikáció korlátozása arra szolgál, hogy az állam által kifejlesztett és ellenőrzött MAX üzenetküldő alkalmazás használatára ösztönözze mind a lakosságot, mind a hadsereget.
Az állam új alkalmazása
A VK által fejlesztett MAX, amely cég számos orosz közösségimédia-platform tulajdonosa, 2025 márciusában vált elérhetővé, tavaly szeptembertől minden Oroszországban vásárolt telefonra és tabletre előre van telepítve, és sokan a kínai WeChathez hasonlítják. A legtöbb orosz nem bízik az alkalmazásban, amely nem rendelkezik végponttól végpontig terjedő titkosítással, így az állam könnyen hozzáférhet a felhasználók üzeneteihez és adataihoz. A MAX felhasználási feltételeiben egyébként több utalás is található arra, hogy a felhasználó adatai rutinszerűen megosztásra kerülhetnek a hatóságokkal. Az orosz hatóságok, többek között a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, azzal is próbálják a MAX-ra csábítani az oroszokat, hogy lehetővé vált az alkalmazáson keresztül az állami szolgáltatások elérése, illetve a digitális ügyintézés is.
A MAX emellett minden bizonnyal arra is képes, hogy megmondja, hogy az adott felhasználó használ-e VPN-t (virtuális magánhálózat), amelyek használata szintén erősen korlátozva lett az elmúlt évben. 2025 szeptemberétől Oroszországban tilos a VPN szolgáltatások reklámozása, azonban még így is minden második orosz tisztában van azzal, hogy mire való a VPN, és több millióan fizetnek elő egy-egy szolgáltatásra. A kínai „Nagy Tűzfallal” szemben, amely az ország digitális határainál ellenőrzi az internetforgalmat, az orosz rendszer az országon belül üzemel. Mihail Klimarev, egy orosz digitális-jogvédelmi szervezet elnöke, egy nagy fal helyett ezer kerítéshez hasonlította: „ha átmászol egy kerítésen, egyből ott a következő”. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az orosz hatóságok bizonyos oldalak használatát a használhatatlanságig lassítsák, amelyek így VPN-nel is szinte teljesen elérhetetlenné válnak – ezt a taktikát használta az állam a YouTube ellen is, mielőtt teljesen letiltották a weboldalt Oroszországban.
És mit gondolnak az oroszok?
A háborúpárti Telegram-csatornák felhasználóin kívül kevesen ellenzik az alkalmazás korlátozását. Egyrészt az idős korosztály körében eleve nagy népszerűségnek örvend a szabad internethasználat korlátozása, ami teret ad a hatóságoknak az egyre keményebb fellépésre. Másrészt az orosz lakosság már megtanult együtt élni az ilyen és ehhez hasonló tiltásokkal, általában gyorsan találnak alternatív platformokat a régiek helyettesítésére. Így a hír, hogy áprilisra betilthatják a Telegramot, nem váltott ki látható felháborodást, 11 orosz városban szerveztek kisebb tüntetéseket, amelyeket a legtöbb esetben a hatóságok nem is engedtek megtartani. Egyedül a szélsőjobboldali, erősen Ukrajna-ellenes és háborúpárti „milbloggerek” (military/katonai blogger) köréből érkeztek erős reakciók. Többen közülük a háborús erőfeszítések hátráltatásának tartják a Telegram korlátozását, amelyet a Starlink lekapcsolásával ellenben nem egy külföldi cég, hanem maga a Kreml idézett elő. Margarita Zavadszkaja Oroszország-kutató egyetért a kritikus milbloggerekkel. Szerinte a Telegram betiltásával amellett, hogy az információ szabad áramlását jelentősen korlátozza, az orosz rezsim „saját magát lövi lábon”, elsősorban a platform katonai célokra való használata miatt. Zavadszkaja emellett elmondta, hogy szerinte a hatóságok már nem tartanak a társadalmi ellenállástól, amit jól tükröz a szinte jelentéktelen ellenállás a Telegram-tiltás hírére.
A Telegram korlátozása, ugyan még nem végleges, nem tekinthető vízválasztó eseménynek, csupán egy újabb fejlemény abban a hosszú folyamatban, amelyben Moszkva egyre ellehetetleníti az orosz lakosság hozzáférését a világhálóhoz. Az oroszok reakciója azonban kiszámítható: irritáció, majd adaptáció: új platformok felfedezése, vagy akár létrehozása, amelyekkel helyettesíthető az éppen betiltott alkalmazás. A Kreml nem tervezi Oroszország teljes leválasztását a globális internetről, hiszen ez teljesen ellehetetlenítené a banki szolgáltatások, a logisztika vagy a külkereskedelem működését, a lakosság számára azonban egyre nehezebbé válhat mind az országon belüli kommunikáció, mind a világ történéseinek figyelemmel kísérése.
Források:
https://www.derstandard.at/story/3000000312734/telegram-wird-in-russland-zunehmend-blockiert