A november 26-i halálos hongkongi tűzvészről szóló tudósítások narratívái a bambuszállványzatokat jelölték meg, mint a gyorsan terjedő tűz okozója. Ez a narratíva azonban elfedi a mélyebb rendszerbeli, emberi hibákat. A katasztrófa az építési pályázatok, biztonsági előírások betartatása és a szabályozás terén régóta fennálló problémákra mutat rá. A Prestige Construction (mely tetemes összegű felújítási projektet nyert el annak ellenére, hogy többször megsértette a szabályokat és állítólagosan ajánlattételi csalást is elkövetett) áll ezeknek a problémáknak a középpontjában. Az első bizonyítékok  megelőzhető veszélyekre utalnak, ezeknek mindegyike a vállalkozók, a tanácsadók és a kormányzati ellenőrök mulasztásához kapcsolható.

A tűz arra is rámutat, hogy Hongkong szigorú politikai légköre hogyan korlátozza a felelősségre vonhatóságot. A független média, a civil intézmények amelyek korábban a közprojektekkel foglalkoztak, vesztettek súlyukból vagy éppen teljesen megszűntek, így a hivatalos narratívák kevésbé vitatottak. A gyászoló civilek és önkéntesek nyomásnak vannak kitéve, még a független vizsgálat iránti kérelmek is nemzetbiztonsági vizsgálatot vontak maguk után. Ez korábbi eseteket idéz: például a 2010-es sanghaji felhőkarcoló-tüzet, ahol a korrupcióval kapcsolatos aggályokat gyorsan depolitizálták. Mivel a jelenlegi intézményekben nem valószínű, hogy érdemi elszámoltatásra kerül sor, a továbbiakban minden a túlélőktől, a száműzött újságíróktól, a szakmai hálózatoktól valamint a nemzetközi megfigyelőktől függ. Ők azok, akik elkötelezettek a pontos dokumentálás mellett, és ellenállnak az ember okozta katasztrófát szerencsétlen balesetként beállítani próbálóknak.

A teljes véleménycikk elolvasható itt: Nikkei Asia