BELGRÁD, Szerbia – Ez a balkáni ország ma a világ egyik legfontosabb köztes helye. Sorsa segít meghatározni, hogy melyik nagyhatalom lesz az uralkodó ebben az évszázadban – és az amerikai hatalom elfeledett próbája lesz, bárki is foglalja el a Fehér Házat novemberben.
Szerbia egy geostratégiai szürke zónában helyezkedik el, Peking és Moszkva tekintélyelvű hatalmai, valamint újabban, néhány évnyi elhanyagoltság után, az Egyesült Államok és európai szövetségesei között. Nincs egyedül. Moldova és Grúzia két másik európai állam, amelyek e két világ között helyezkednek el. Az ukránok több mint két éve harcolnak azért, hogy szabadok maradjanak. Ázsiában a demokrácia és a despotizmus közötti helyettesítő csata Tajvanért folyik.
Szerbia vezetői egyelőre a naptól függően hol erre, hol arra hajlanak, anélkül, hogy kifejezetten állást foglalnának. De ez a harc előbb-utóbb ki fog éleződni.
Belgrád a bizonytalan életről tanúskodik. Elegáns üveg- és fémtornyok sorakoznak a Duna mentén, nem messze a lepukkant sikátoroktól és az idő múlásával megrongálódott épületektől, amelyeket ritkán látni már európai fővárosban. A graffiti mindenütt agresszív és visszás: „Fuck NATO”, a szövetség, amely 1999-ben, a koszovói háború idején Belgrádot bombázta, és »1994 hősei«, ami a szerb etnikumúakra utal, akik abban az évben mintegy 8000 boszniai muszlimot mészároltak le Srebrenicában.
Egyik héten kínai zászlók lobognak a fővárosban egy pekingi parlamenti küldöttség látogatásának tiszteletére, vagy, mint májusban, amikor Hszi Csin-ping, Kína legfelsőbb vezetője szabadkereskedelmi megállapodást írt alá Szerbiával. Egy másik héten a német trikolór lobog, amikor Olaf Scholz kancellár, akinek országa Szerbia legnagyobb befektetője, eljön, hogy Európa nevében megállapodjon a szerb lítiumellátás biztosításáról. Vagy legyen a francia trikolór, amikor Emmanuel Macron elnök a múlt héten megjelent, hogy eladjon a szerbeknek 12 francia Rafale vadászgépet. Zara és Hugo Boss a belgrádi sétálóutca bevásárló negyedének élén. A boltokban a legtöbb külföldi áru az Európai Unióból, Szerbia legnagyobb kereskedelmi partneréből származik. A helyi média azonban tele van dicsérő tudósításokkal Vlagyimir Putyinról, a Szerbiában legnépszerűbb külföldi vezetőről. – írta a POLITICO cikke