Az esemény elnöke, Mukhtar Babayev, az Azerbajdzsáni Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztere, a közös fellépés szükségességét hangsúlyozza szeptemberi COP29 elnökségi levelében, ami nemcsak a kormányok, hanem a civil társadalom, a helyi és őslakos közösségek, a fiatalok, valamint a magán szervezetek aktív részvételét hangsúlyozza. Ebben a levélben Babayev részletesen ismerteti az elnökség által kezdeményezett programokat és azok célkitűzéseit, amelyek a globális klímaváltozással szembeni intézkedéseket támogatják.
Együttműködés és transzparencia
Az elmúlt évek során egyre több szereplő ismerte fel, hogy közös érdeke és kötelessége részt venni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A korábbi COP-elnökségek sikerrel mozdították elő ezt a közös fellépést, amely egyre inkább globálissá vált. Az azerbajdzsáni elnökség, amely része a Trojkának (COP28, COP29 és COP30) kiemelten fontosnak tartja az átláthatóságot és az együttműködést a különböző szereplők és szintek között, hogy minden érintett hozzájárulhasson a klímacélok megvalósításához. A COP29 ennek jegyében több platformot hoz létre, hogy összehozza a különböző szektorok szereplőit, és elősegítse a hatékonyságot, valamint a szinergiákat.
COP29: A régió és a világ éghajlati kihívásai
A COP29 kiemelkedő jelentősége abban rejlik, hogy első alkalommal kerül sor a Kaukázus országainak egyikében egy ilyen nagyszabású klímakonferenciára. Azerbajdzsán, mint házigazda, bemutatja a térség sajátos éghajlati kihívásait, mint a szélsőséges hőség, a vízhiány és a Kaszpi-tenger csökkenő vízszintje, amelyek közvetlenül befolyásolják a lakosság életét és jövőbeli megélhetését. Ugyanakkor a régió számos megoldási lehetőséget is kínál, mint például a bőséges nap- és szélenergia potenciál, amelyek jelentős szerepet játszhatnak a megújuló energiaforrásokra való átállásban.
A COP29-en az a cél, hogy megoldásokat találjanak a legsürgetőbb problémákra, és elősegítsék a regionális és globális szintű együttműködést az alacsony kibocsátású, klíma reziliensebb, azaz a klímaváltozással szemben ellenálló fejlődési utak felé. Azerbajdzsán célja, hogy példát mutasson és vezető szerepet töltsön be ebben a globális küzdelemben.
Az COP29 elnökségi kezdeményezések és azok várható hatásai
A COP29 elnöksége több kezdeményezést is indít, amelyek célja az ambíciók növelése és a cselekvés lehetővé tétele. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény célkitűzéseihez. A kezdeményezések között szerepel:
- Zöld energia zónák és folyosók:
A megújuló energiaforrások terjesztése és az infrastruktúra fejlesztése központi eleme az elnökségi programnak. Az elnökség azon dolgozik, hogy vonzóvá tegye a befektetéseket ezen területeken, valamint elősegítse a regionális együttműködést a zöld energia elosztásában.
- Hidrogén tervek:
A tiszta hidrogén piaci potenciáljának felszabadítása kulcsfontosságú lesz az ipari szektorok, például az acél- és alumíniumgyártás dekarbonizálásában, valamint a nehezen elektrifikálható közlekedési szektorban.
- Baku Globális Klíma Transzparencia Platform:
Az átláthatóság növelése érdekében ez a platform támogatja a fejlődő országokat a kétéves átláthatósági jelentéseik elkészítésében és benyújtásában, hogy jobban követhessék a kibocsátáscsökkentési céljaikat.
Felhívás a klímapolitikai cselekvésre
Az Azerbajdzsán vezette COP29 nemcsak az országot és a Kaukázus régiót helyezi a globális klímafórum középpontjába, hanem cselekvésre szólít fel mindenkit. Az elnökségi levél kiemeli, hogy minden egyes cselekedet számít, hiszen minden tizedfoknyi hőmérséklet-csökkenés fontos. Az éghajlatváltozás közös kihívás, amelyhez közös vezetés és elkötelezettség szükséges. A COP29-en meghirdetett kezdeményezések révén Azerbajdzsán célja, hogy inspirálja a világot, és megmutassa, hogy egyetlen, kis nemzet is képes hatással lenni a globális éghajlatváltozás elleni harcra.