2025 egyszerre a változások és kihívások, valamint a nemzetközi közösség által megteremtett Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 80.évfordulójának éve, amely a 80. Közgyűlés ülésszakának kezdetét is jelenti egyben. A világ első számú nemzetközi szervezete azzal a céllal jött létre, hogy teret adjon a kollektív globális kormányzásnak és a nemzetközi biztonság megteremtéséhez, valamint megtestesítse a béke kiépítését és a béke fenntartását. Mindez hozzájárult egy olyan új világrend kialakulásához, amely alapjaiban változtatta meg a hatalmi viszonyokat a második világháborút követően. Vitathatatlan, hogy ma már egy teljesen más korszakban élünk, mint 1945-ben, azonban az ENSZ-re éppúgy szükségünk van, mint 80 évvel ezelőtt, különösen ebben a bizonytalan időben, amikor a globális kihívások fokozódnak, miközben az egységes fellépés egyre inkább fragmentáltá válik.
Mivel foglalkozik az ENSZ közgyűlése?
A Közgyűlés az ENSZ legfőbb multilaterális, politikai tanácskozó és döntéshozó szerve, az egyetlen, ahol mind a 193 tagállam egyenlő képviselettel és egyetlen szavazattal rendelkezik, ellentétben a Biztonsági Tanáccsal (BT: az ENSZ másik fő szerve), ahol mindössze 15 állam részesül képviseletben, ebből 10 ideiglenes és 5 állandó (USA, UK, Franciaország, Kína, Oroszország). Az állandó tagok a biztosított vétójoguk által valódi befolyással is bírnak. A Közgyűlés feladata a nemzetközi békével és biztonsággal kapcsolatos kérdések elemzése, megvitatása és ajánlások megfogalmazása az ENSZ Alapokmánya alapján. A Közgyűlés hatásköre kiterjed a költségvetés meghatározásától kezdve, a Biztonsági Tanács és más ENSZ-szervek nem-állandó tagjainak megválasztásán át, egészen a főtitkár kinevezéséig a BT ajánlása alapján. Emellett jelentős szerepet játszik a Biztonsági Tanáccsal együtt a Nemzetközi Bíróság (ICJ) bíráinak kiválasztásában, valamint új tagállamok felvételében az ENSZ-be, attól függően, hogy a szavazás eredménye eléri-e a kétharmados többséget és hogy a Biztonsági Tanács támogatja-e azt. Azonban a tagság megszerzése meglehetősen bonyolult, hiszen még ha a Közgyűlés kétharmados többséggel, és a BT többségi támogatással is dönt, ha a BT 5 állandó tagja közül bármelyik él vétójogával, a kérvény elutasításra kerül, ami kétségtelenül rámutat a struktúra hatalmi egyenlőtlenségeire.
Mire érdemes figyelni a Közgyűlés 80. ülésszakán?
Szeptember 9-én vette kezdetét a Közgyűlés 80. ülésszaka, amely a ’Better Together’ címet kapta. Ez az alkalom lehetőséget nyújt arra, hogy mind a 193 tagállam összeüljön, újragondolja és átértékelje, mit is jelent számára a nemzetközi együttműködés és szolidaritás, és meddig tolerálható a nemzeti érdekek előtérbe helyezése az emberiség jólétével szemben. Az ülésszak új lehetőséget teremt, ahhoz, hogy az államok a legaktuálisabb globális kérdésekről vitatkozzanak és működjenek együtt. Minden évben a Közgyűlés új elnököt választ, aki a viták levezényléséért és az ülések koordinálásáért felel. Idén a pozíciót a volt német külügyminiszter, Annalena Baerbock tölti be, aki ezúttal nem mint Németország képviselőjeként, hanem a 193 állam közös képviselőjeként lesz jelen.
Az ülésszak korai szakaszában, pontosan szeptember 23-án kezdődik a közismert általános vita konferencia, amelyen a világ vezetői köztük államfők, kormányfők és magas rangú tisztviselők tartanak beszédeket, tükrözve országuk nézeteit, értékrendjét és álláspontját a jelenlegi globális kihívások kapcsán. Várhatóan olyan témák dominálják majd az ülést, mint Izrael gázai offenzívája, az orosz-ukrán háború, a mesterséges intelligencia, a nukleáris energia kérdései, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődési célok (SDG-k), valamint a UN80 reformprogram. A UN80 kezdeményezés célja, hogy a szervezeten belül rendszerszintű átalakítást valósítson meg, azon belül is a pénzügyi fenntarthatóság biztosítását, leginkább az Egyesült Államok globális intézményekből való visszalépése és finanszírozás-csökkentése végett, amely azonban lehetőséget teremt a Globális Dél országainak befolyásuk erősítésére. Továbbá támogatja további reformok kezdeményezését az ENSZ különböző szerveiben és ügynökségeiben, beleértve a Biztonsági Tanácsot is, amelyet gyakran tehetetlenként és alulreprezentáltként jellemez a közvélemény, valamint várhatóan a következő főtitkár kiválasztásának előkészületeiről is szó eshet, hiszen António Guterres második mandátuma hamarosan lejár, és sokan egy női jelölt megválasztását sürgetik, amelyre az elmúlt 80 év során még soha nem került sor. Sokak szerint egy női ENSZ főtitkár megválasztása a szervezet egyértelmű modernizációját tükrözné és erősítené meg.
Valószínűleg erőteljes besszédekkel kezdődik majd az ülésszak a világ vezetőinek részéről, mivel a palesztin állam elismerésének ügye egyre valószínűbbnek ígérkezik, miután éhínséget igazoltak Gázában, amely nagyobb politikai nyomást, szkepticizmust és felelősséget helyez Izraelre, a megszálló hatalomra. Most a vezetőkön a világ szeme, hogy vajon ténylegesen fellépnek-e majd, miután Emmanuel Macron francia elnök, majd Keir Starmer brit miniszterelnök is bejelentette, hogy szeptemberben elismerik Palesztinát, hacsak Izrael nem teljesíti a létfontosságú feltételeket, beleértve a tűzszünetet és a kétállami megoldás mérlegelését. Kanada, Belgium, Málta és Ausztrália, szintén szándékukat fejezték ki hasonló lépések kezdeményezésére. Ezen törekvések célja Izraelre nézve a nyomásgyakorlás, azon belül a gázai agresszió és a megszállt Ciszjordánia területén történő terjeszkedés megállítása.
Bár az elismerés politikai mondanivalója meghatározó és radikális váltást jelentene a korábbi álláspontokhoz képest, csupán szimbolikus maradna, hiszen az Egyesült Államok, Izrael legfontosabb szövetségese, minden bizonnyal élne vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy megakadályozza Palesztina teljes jogú tagságát. Marco Rubio a külügyért felelős amerikai államtitkár kijelentette, hogy az elismerésről szóló nyilatkozatok „hamisak” és „nem valósak”, és ha mégis megvalósulnának az csupán megnehezítené egy tűzszünet elérését. Ezt megelőzte, hogy az Egyesült Államok visszavonta a palesztin tisztviselők vízumait, és megtagadta új vízumok kiadását, többek között Mahmúd Abbász palesztin elnöktől is, néhány héttel a Közgyűlés konferenciája előtt, azzal az indokkal, hogy a vízum megtagadható azok számára, akik nem határolódnak el a terrorizmustól vagy az erőszaktól. Kivételt tettek azonban a New York-i ENSZ-misszióban szolgáló palesztin diplomaták számára.
A beszédek után a Közgyűlés 6 fő bizottsága (Leszerelési és Nemzetközi Biztonsági; Gazdasági és Pénzügyi; Szociális, Humanitárius és Kulturális; Speciális Politikai és Dekolonizációs; Adminisztratív és Költségvetési; Jogi) összegyűlik, hogy javaslatokat dolgozzanak ki, amelyekről azt követően a Közgyűlés szavazást kezdeményez. Ellentétben a BT-vel, a Közgyűlés döntései jogi szempontból nem kötelező érvényűek, ezért nincsenek aktív végrehajtási mechanizmusok. Ez nyilvánvalóan kihívást jelent azok betartása szempontjából, hiszen végső soron a tagállamok akaratán múlik majd, hogy betartják-e azokat a kötelezettségeket, amelyeket a nemzetközi színtéren kinyilvánítanak. Azonban, a Közgyűlés döntései mint puha hatalmi eszközként működnek, és jelentős politikai és normatív erőt képviselnek, mivel a nemzetközi közösség kollektív álláspontját tükrözik. Puha hatalmának köszönhetően a döntések képesek finoman befolyásolni az érintett szereplőket, hogy a helyes irányba tereljék döntéseiket és magatartásukat.
Ez az évforduló nem csupán az elmúlt nyolc évtized eredményeinek elismeréséért fontos, hanem egyben felhívás is a folyamatos megújulásra, hiszen az ENSZ jelenleg nem csupán külső, hanem számos belső biztonsági fenyegetéssel is szembenéz. Csak a szervezet belső megújulása és a kollektív akarat képviselete biztosíthatja, hogy az ENSZ a jövőben is képes legyen érvényesíteni a nemzetközi jogot és releváns tudjon maradni.
Források:
Functions and powers of the General Assembly
What Is the UN General Assembly? | Council on Foreign Relations
What is the UN General Assembly? – DW – 09/08/2025
The United Nations at Eighty: Reform for a New Geopolitical Era | Council of Councils
Palestinian president’s visa to the U.S. revoked ahead of key meetings at United Nations – CBS News
Are UNGA resolutions binding? – All World Laws – World Law Literatures