Bevezetés

Bár az Iszlám Államot (IÁ) 2019-re katonailag legyőzték Irakban és Szíriában, a kérdés továbbra is nyitott maradt, valóban vereséget szenvedett-e a szervezet, vagy csupán alkalmazkodott a megváltozott biztonsági környezethez? A szervezet taktikai túlélése több régióban zajlik, azonban a stratégiai kezdeményezés és a globális dzsihád narratívájának irányítása elsősorban az Iszlám Állam – Koraszan, vagyis ISIS-K kezébe került. Az ISIS-K az IÁ jelenlegi, legkoncentráltabb stratégiai megnyilvánulása, amely képes globális hatású terrorfenyegetést generálni. A tanulmány célja ennek az átalakulásnak a bemutatása, valamint annak elemzése, hogy az ISIS-K felemelkedése miként jelzi a transznacionális terrorizmus új működési modelljét.

Az Iszlám Állam bukása (?)

Az Iszlám Állam katonai veresége 2019-ben nem a szervezet megszűnését, hanem működési logikájának kényszerű átalakulását jelentette. A 2014-ben kikiáltott Kalifátus a terrorszervezetek történetében egyedülálló államisági kísérlet volt. Saját kormányzati struktúrát, adminisztrációt, adórendszert működtetett, miközben propagandagépezete globális figyelmet és vonzerőt is biztosított számára. Ez az ún. „kvázi-állami” működés azonban szükségszerűen sebezhetővé tette a szervezetet a hagyományos katonai fellépéssel szemben.

A vereség folyamata több lépcsőben zajlott le. 2017-től kezdve megkezdődött az IÁ területvesztése, míg végül 2019 márciusában az utolsó jelentős pont, Baghúz is elesett. Ezek az események együtt az Iszlám Állam államisági projektjének összeomlását jelezték, azonban nem számolták fel magát a szervezetet.  A területi vereséggel az Iszlám Állam több kulcsfontosságú képességét elveszítette, megszűnt az intézményesített adóztatás és adminisztráció, melyek egyben kizárták a korábbi területközpontú stratégia fenntartását. Ugyanakkor a katonai vereség nem érintette az Iszlám Állam ideológiai és szervezeti magját. A szalafi–dzsihadista ideológia, a transznacionális kapcsolatrendszer, valamint a propaganda-apparátus fennmaradt. Ezen kettősség alapozta meg az Iszlám Állam utóéletét.

Az események következtében az Iszlám Állam szervezeti struktúrája fokozatosan decentralizálódott. A kalifa szerepe szimbolikussá vált, helyét egy stratégiai jellegű tanácsadó testület vette át, amely elsősorban iránymutatást és ideológiai kontrollt gyakorol, nem pedig az operatív irányításért felel. Ezzel párhuzamosan a regionális szinten működő, az IÁ-hoz kötődő csoportok nagyobb autonómiát kaptak, míg a helyi szinten az ún. alvó sejtek váltak a működés alapegységeivé. Ezek a kis létszámú, kiképzett hálózatok jellemzően inaktív állapotban maradnak, majd kedvező politikai vagy biztonsági környezet esetén hajtanak végre célzott támadásokat.

A szervezeti decentralizációt stratégiai váltás egészítette ki. Az IÁ a hagyományos hadszíntéri műveletek helyett egyre inkább alacsony intenzitású, aszimmetrikus hadviselési formára állt át. Ennek lényege, hogy viszonylag korlátozott erőforrásokkal maximális politikai és pszichológiai hatást érjen el. A rajtaütésszerű támadások, az infrastruktúra elleni akciók, valamint a célzott gyilkosságok és emberrablások a tartós megfélemlítést szolgálják, miközben folyamatosan fenntartják a szervezet ideológiai jelenlétét.

Mindebből következően szükségszerűvé vált a szervezet súlypontjának áthelyezése olyan térségbe, amely nem igényel nyílt államisági jelenlétet, ugyanakkor lehetőséget biztosít a globális dzsihád narratívájának irányítására. Ez közvetlen előfeltételt teremtett annak, hogy a szervezet súlypontja az afganisztáni székhelyű ISIS-K irányába tolódjon el.

Az ISIS-K

Az ISIS-K hivatalosan 2015 januárjában alakult meg, miután több regionális dzsihadista szereplő hűséget esküdött az IÁ központi vezetésének. A csoport kezdettől fogva olyan harcosokra épített, akik már jelentős regionális tapasztalattal, valamint az erőszak alkalmazásában korábbról már rutinnal rendelkeztek.

Afganisztán strukturális sajátosságai különösen kedvező működési teret biztosítanak az ISIS-K számára. Az állami kontroll tartós hiánya, a nehezen ellenőrizhető határszakaszok, valamint a folyamatos regionális instabilitás olyan geopolitikai zónát hoztak létre, amely egyszerre alkalmas a szervezeti kiépülésre és a nemzetközi terrorhálózatok működtetésére. Míg Irak és Szíria továbbra is a nemzetközi terrorellenes fellépés fókuszában áll, Afganisztán esetében a fragmentált biztonsági környezet és a korlátozott külső beavatkozási lehetőségek lényegesen nagyobb mozgásteret biztosítanak a szervezet számára.

Szervezeti szempontból az ISIS-K működése több tekintetben eltér az Iszlám Állam más regionális ágaitól. A csoport erősen centralizált vezetési struktúrával rendelkezik, élén az emírrel, akit egy Súra Tanács támogat. Ez a testület nemcsak stratégiai döntéshozatali, hanem műveleti irányítási és ideológiai kontrollfunkciókat is ellát. A centralizált vezetési modell lehetővé teszi, hogy az ISIS-K összehangolt módon hajtson végre műveleteket, miközben megőrzi a hálózatos működés rugalmasságát.

Stratégiai szempontból az ISIS-K felemelkedésének kulcsa a külső támadások priorizálása, a globális figyelem megszerzése vette át a területi kontroll helyét a célok között. Az ISIS-K által vállalt támadások Afganisztánon túl Iránban, Oroszországban és más térségekben, nem katonai értelemben vett győzelmekre törekednek, hanem magas médiavisszhangot kiváltó, szimbolikus jelentőségű akciókra. Ez a működési logika különösen alkalmassá teszi a szervezetet arra, hogy az Iszlám Állam globális narratíváját életben tartsa. Az ISIS-K nem a Kalifátus újjáépítésére törekszik a klasszikus értelemben, hanem annak ideológiai és szimbolikus örökségét hasznosítja egy új, hálózati terrorstratégia keretében.

Mindezek alapján az ISIS-K annak bizonyítéka, hogy a szervezet képes volt új stratégiai súlypontot kialakítani a megváltozott biztonsági környezetben. A szervezet egyszerre testesíti meg a decentralizált túlélés és a saját, konkrét stratégiai kezdeményezést is.

Az ISIS-K globális műveleti képessége

Az ISIS-K magára vállalt támadásai közül a 2024. március 22-én végrehajtott moszkvai terrortámadás emelkedik ki leginkább. A támadás a moszkvai Krasznogorszk városrészben található Crocus City Hall rendezvényközpont ellen irányult, ahol a fegyveresek válogatás nélkül nyitottak tüzet a civil közönségre, majd az épületet felgyújtották. A merénylet legalább 130 halálos áldozatot követelt, köztük gyermekeket is, miközben több, mint százan megsérültek. Az akció brutalitása, a civil célpont megválasztása, valamint az épület felgyújtása egyaránt arra utalt, hogy az elkövetők nem katonai vagy politikai szereplőket, hanem kifejezetten a társadalmi biztonságérzetet kívánták megtámadni.

Oroszország nem csupán nagyhatalom, hanem az Iszlám Állam elleni korábbi katonai fellépés egyik kulcsszereplője volt Szíriában, így a célpont megválasztása tudatos politikai üzenetet hordozott. A támadás egyértelmű erődemonstrációként értelmezhető, amely azt volt hivatott jelezni, hogy az ISIS-K képes elérni és megrendíteni olyan államokat is, amelyek korábban sikeresen léptek fel a Közel-Keleten az Iszlám Állammal szemben.

Az esemény pedig rávilágított arra, hogy az ISIS-K működése már nem korlátozódik Afganisztánra vagy annak közvetlen környezetére, ami alátámasztja a globális jelenlét célkitűzésének irányába tett lépéseket. Ennek mentén az ISIS-K a globális dzsihád egyik legaktívabb szereplője jelenleg.

Az ISIS-K, mint önálló biztonságpolitikai kihívás

Az ISIS-K az elmúlt években olyan mértékű és jellegű aktivitást mutatott, amely indokolttá teszi, hogy a nemzetközi közösség önálló biztonságpolitikai kihívásként kezelje. A Global Terrorism Index adatai szerint az ISIS-K megalakulása óta összesen legalább 634 terrortámadáshoz köthető, amelyek során mintegy 3212 halálos áldozatot regisztráltak.  A fenyegetés globális dimenzióját különösen jól szemléltetik a 2023–2024-es adatok. A Global Terrorism Index alapján ebben az időszakban legalább annyi ISIS-K-hez köthető támadás történt Afganisztánon kívül, mint az országon belül, ami egyértelmű elmozdulást jelez a külső műveletek irányába.

A szervezet által képviselt fenyegetés egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem rendelkezik klasszikus értelemben vett területi központtal. Bár Afganisztán továbbra is kulcsfontosságú működési bázisként szolgál, az ISIS-K stratégiája nem a területi kontroll megszilárdítására épül. Ez alapvetően megnehezíti a hagyományos terrorellenes eszközök alkalmazását, mivel a szervezet nem kínál olyan jól körülhatárolható katonai vagy infrastrukturális célpontokat, amelyek megsemmisítésével tartós stratégiai eredmény lenne elérhető. A célzott likvidálások és katonai csapások legfeljebb átmeneti zavarokat okoznak, de nem képesek felszámolni a szervezetet.

A fenyegetés súlyát tovább növeli az ISIS-K fejlett és tudatosan alkalmazott propaganda-stratégiája. A szervezet kommunikációs tevékenységének központi eleme az internet, amely a toborzás, a radikalizáció és az akciók igazolásának elsődleges eszközévé vált. Ebben kulcsszerepet játszik az Al-Azaim Foundation for Media Production, amely kezdetben elsősorban vallási diskurzusra koncentrált, azonban az ISIS-K regionális és globális ambícióinak növekedésével párhuzamosan egy komplex, többnyelvű platformmá fejlődött, amely vallási, politikai, társadalmi és katonai tartalmakat egyaránt közvetít. A propaganda nemzetköziesítésének fontos mérföldköve volt az angol nyelvű Voice of Khurasan magazin 2022. januári elindítása, amely egyértelműen a nemzetközi közönség megszólítását célozta. A digitális tér tudatos kihasználása lehetővé teszi a szervezet számára, hogy földrajzi jelenlét nélkül is folyamatos fenyegetést jelentsen.

A fentiek következtében az ISIS-K olyan adaptív, hálózattal rendelkező és propagandaorientált terrorszervezetként jelenik meg, amelyre a korábbi ISIS-modell alapján kidolgozott válaszok csak korlátozottan alkalmazhatók. A szervezet aktivitásának volumene, globális kiterjedése és kommunikációs képességei együttesen indokolják, hogy a nemzetközi közösség ne az Iszlám Állam maradványszervezeteként, hanem annak jelenlegi, legveszélyesebb formájaként tekintsen rá. Ebben az értelemben az ISIS-K nem pusztán biztonsági fenyegetés, hanem a transznacionális terrorizmus új működési modelljének egyik legmarkánsabb megtestesítője.

Konklúzió

Összességében az IÁ 2019-es katonai veresége nem a szervezet végét, hanem működésének átalakulását jelentette, amelynek során a stratégiai kezdeményezés az afganisztáni székhelyű ISIS-K kezébe került. Az ISIS-K felemelkedése a területi kontroll helyett a globális figyelemre, a szimbolikus jelentőségű külső támadásokra és a digitális propaganda tudatos alkalmazására épülő terrorstratégia térnyerését jelzi. Mindez olyan hálózatos, adaptív fenyegetést eredményezett, amelyre a hagyományos terrorellenes eszköztár csak korlátozottan alkalmazható. Ebben az értelemben az ISIS-K az Iszlám Állam jelenlegi legveszélyesebb működési formájaként azonosítható.

Források

Changes in modus operandi of Islamic State revisited. (2021.12.06).  Europol. https://www.europol.europa.eu/publications-events/publications/changes-in-modus-operandi-of-islamic-state-revisited

Dr. Qudsia Akram, Miss Noureen Asif. (2024). Islamic State Khorasan (Isis-K) In Post Us Withdrawal Afghanistan. JPRSS, 11(01), 215–242. https://ojs.mul.edu.pk/index.php/JPRSS/article/view/374/317

Global Terrorism Index. (2025). Institute for Economics and Peace. https://www.visionofhumanity.org/wp-content/uploads/2025/03/Global-Terrorism-Index-2025.pdf

Islamic State Khorasan (IS-K). (2018). Center for International and Strategic Studies. https://www.csis.org/programs/former-programs/warfare-irregular-threats-and-terrorism-program-archives/terrorism-backgrounders/islamic

Krzysztof, Strachota. (2024.03.29). Islamic State-Khorasan: global jihad’s new front . Centre for Eastern Studies, 585, 11–6. https://www.osw.waw.pl/sites/default/files/OSW%20Commentary%20585.pdf

Lackó, Bernáth. (2024.03.23). Mi az az ISIS-K, ami a moszkvai támadást magára vállalta? Mérce. https://merce.hu/2024/03/23/az-isis-k-terroristai-akar-a-taliban-elismereset-is-elosegithetik-akcioikkal/

Loretta, Napoleoni. (2014). The Islamist Phoenix: The Islamic State (ISIS) and the Redrawing of the MiddleEast. Seven Stories Press, New York.

Márk Károly, Kovács. (2023). Terrorista szervezetek aszimmetrikus hadviseléshez kapcsolódó módszereik, eszközeik, eljárásaik. Doktori értekezés. NKE, Budapest. https://hdi.uni-nke.hu/document/hdi-uni-nke-hu/0.%20%C3%89rtekez%C3%A9s_Kov%C3%A1cs%20M%C3%A1rk%20K%C3%A1roly.pdf

Simon, Sherman. (2025.01.07). ISIS comeback sparks global concern. JNS. https://www.jns.org/global-concern-as-isis-makes-a-comeback/

Timeline: the Rise, Spread, and Fall of the Islamic State (2019.10.28). Wilson Center. https://www.wilsoncenter.org/article/timeline-the-rise-spread-and-fall-the-islamic-state