Az orosz állami hírügynökség, a RIA Novosti, közzétett egy állítást, amit szerdán Vladimir Putin elnök mondott, és amit jelentős változásnak tekintünk az orosz külpolitikában. Putin szerint az Ukrajnában lévő demilitarizált övezetet távolabb kellene tolni az orosz területektől – elég messzire ahhoz, hogy biztonságban legyen a „távoli gyártású hosszútávú fegyverektől… amelyeket az ukrán hatóságok használnak békés városok bombázására.” Véleménye szerint ugyanis a konfliktus célja az orosz hazának való védelem.

Más szóval Putin azt szeretné elérni, hogy az orosz terület ne legyen elérhető ukrán rakétáknak, bármilyen távolságba is kerüljön ez. Arról azonban nem szólt, hogy ez esetleg az ukrán rakéták elérhetőségét az orosz terület számára kizárná.

Ezen kívül néhány titokzatos üzenet mellett az elmúlt hónapban ez az első egyértelmű jele annak, hogy Putin hajlandó lenne tárgyalásos úton véget vetni a háborúnak. Bármilyen tárgyalás az támadások helyének és méreténekről, ami Moszkvától távolabb esne, különösen akkor, ha ez azt jelenti, hogy a vonalat egészen vissza kellene tolni Ukrajna nyugati határáig.

Több módja van annak, hogy a javaslat kudarcba jusson – ha egyáltalán hivatalos javaslat lesz belőle -, de van néhány ok az óvatos optimizmusra. Egyrészt Oroszországnak nem sikerült végrehajtania egy döntő támadást. Sem az ukrán, sem az orosz nyilvánosság nem látszik lelkesnek a háború folytatásához. És az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskyy épp most próbálta meg leváltani parancsnokát, egy keményvonalast, aki azt akarta, hogy Zelenskyy legyen agresszívabb, vagy mondjon le. Az igazság az, hogy függetlenül a kijelölt céloktól, Kijev be akarja fejezni a háborút, és ehhez némi területet kell engednie. 2023 májusában Ukrajna egy 120 kilométeres (75 mérföldes) demilitarizált zónát javasolt. Lehetséges, hogy ez Oroszország válaszának kezdete.

Eközben Magyarország külügyminisztere Ukrajnában van. Budapest kormánya közel áll Oroszországhoz, és bár NATO-tag, amely Oroszország ellensége, nem barátja Ukrajnának. Ez egy zavaros tárgyalási platformot eredményez, de jelenleg nem segít az átláthatóság. A magyar közvetítés már a háború kezdetén felmerült, és a külügyminiszter látogatása, különösen Putin állítása után, arra utalhat, hogy csendes konzultáció zajlott.

Úgy tűnik, mintha Putin feltételeit legalább a harcok megszüntetésére előterjesztette volna. És bár nem ismerjük minden ukrán rakéta maximális hatótávolságát, vagy azt, amelyekkel a jövőben rendelkezni fognak, az elkerülhetetlen befejezés látszik a logikus kimenetelnek.

‍

Forrás – GPF