Pragmatikusság a külpolitikában is – ezt az elvet vallja az új dél-koreai elnök, I Dzsemjong. Szöul és Peking új lehetőségek elé néz a nemrég hivatalba lépett dél-koreai adminisztrációnak köszönhetően.
2025. június 3-án új elnököt választott Dél-Korea I Dzsemjong (이재명, RR-romanizációval: Lee Jaemyeong) személyében. A progresszív Demokrata Párt jelöltje magas részvétellel zajló választáson a szavazatok 49,42%-át szerezte meg, maga mögé utasítva ezzel a konzervatív Népi Erő Párt és Reform Párt elnökjelöltjeit. I Dzsemjong-ra 17,28 millió dél-koreai szavazott, mely az ország elnökválasztási történelmében az eddigi legtöbb megszerzett szavazat. A megválasztott elnök beiktatási beszédében kiemelte, hogy mindenki elnöke kíván lenni, továbbá a pragmatizmust és egységet jelölte meg, mint a hivatalba lépő adminisztráció új, követendő irányvonalát. Az elnök hangsúlyozta, hogy kormányzati szakpolitikáit nem a szerint választja meg, hogy azok progresszív vagy konzervatív eredetűek-e, hanem a hatékonyságukat tekinti mérvadónak. Külpolitikáját tekintve az elnök pragmatikus, nemzeti érdekeken alapuló diplomáciát kíván folytatni, mely a turbulens nemzetközi viszonyokat – legyen az gazdasági vagy biztonságpolitikai kérdés – stratégiai lehetőségekké formálja Dél-Korea számára.
Az elnök által követni kívánt egységesség elvébe beletartozik Észak-Korea és a Korea-közi kapcsolatok kérdése, a pragmatikusságba pedig a kínai gazdasági kötelékek kérdése. Mindkét kihívás megoldásához szükség lesz a Kínával való kapcsolatok újjáélesztésére. A korábbi adminisztrációk alatt Dél-Korea az USA-val és annak szövetségeseivel keresett szorosabb kapcsolatot, ezzel valamelyest eltávolodva Kínától mind gazdasági, mind politikai értelemben. I Dzsemjong célja, hogy Észak-Koreával újra párbeszédet nyisson a denuklearizáció témájában, ez pedig egybevág Peking érdekével is: Kína célja lehet a regionális stabilitás erősítése a két Korea viszonyának rendezésében való részvétel által, emellett Washington távol-keleti szövetségeseit (Dél-Korea, Japán) is közelebb tudhatja magához, hiszen Tokió is érdekelt a Koreai-félsziget békéjének biztosításában.
Kína 2016-ban megtiltotta a dél-koreai kulturális termékek behozatalát az országba, tiltakozásul a Dél-Koreába telepített THAAD légvédelmi rakétarendszerek ellen. Korábban maga I Dzsemjong is kritizálta a további rakétarendszerek telepítésének ötletét, és véleménye szerint Dél-Koreának semlegesnek kell maradnia egy Tajvan felé irányuló kínai katonai művelet esetén. Bár I későbbi elnökválasztási kampányában igyekezett elhatárolódni korábbi kijelentéseitől, és inkább egy centrista-konzervatív külpolitikai megközelítést alkalmazni. Dél-Koreában a konzervatív pártok jellemzően az Egyesült Államokkal és Japánnal igyekeznek kiemelten együttműködni, míg a progresszív pártok a Kínával való együttműködést preferálják. Kínának értelemszerűen a progresszív I megválasztása volt kedvezőbb a többi jelölthöz képest, olyannyira, hogy Peking már vízummentes beutazási lehetőséget biztosít a dél-koreaiak számára, és feloldotta a kulturális termékek behozatalának tiltását is. A korábbi dél-koreai kormány és Jun Szogjol elnök pro-USA és Kína-ellenes politikája után várhatóan I Dzsemjong kormánya is az Egyesült Államokat fogja követni Kína-politikájának kialakításában, azonban feltehetően kevésbé lesz távolságtartó Pekinggel szemben.
Valószínűsíthető, hogy a következő években Dél-Korea és Kína viszonya nem a dél-koreai–amerikai viszony rovására fog fejlődni, hanem azzal összhangban. Szöul kapcsolatainak középpontjában továbbra is az USA fog állni, és mellette fogja alakítani a távol-keleti régió másik szereplőivel fenntartott viszonyát. I Dzsemjong célja lehet az egyensúly megtalálása és fenntartása: az amerikai és japán kapcsolatok mellett fejlesztheti a Kínával kialakított kapcsolatokat is, ennek első lépcsője feltehetően a novemberi, Kjongdzsuban tartott APEC csúcstalálkozó lesz, melyre I elnök telefonon hívta meg Hszi Csin-ping kínai elnököt. Ennek jelentőségét az is mutatja, hogy a két elnök közötti telefonhívást a kínai állami televízió (CCTV) is breaking news-ként hozta le. A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok tekintetében mindkét ország számára fontos lehet a szabadkereskedelmi megállapodás második szintjének lezárása Hszi dél-koreai látogatása alatt. A június 10-én lezajló Hszi és I közötti telefonbeszélgetés arra enged következtetni, hogy Kína új lehetőségeket lát a dél-koreai pragmatikus kormányban, és mindkét elnök felismeri annak fontosságát, hogy kölcsönös tiszteleten és rugalmasságon alapuló kétoldalú kapcsolatrendszert építsenek a régió biztonságának és az eredményes gazdasági kapcsolatok érdekében.
Forrásjegyzék
조선일보. “李대통령, 시진핑과 통화… ‘11월 경주 APEC 정상회의 초청,’” [Chosun Ilbo. „President Lee talks on the phone with Xi Jinping. Invites him to APEC Summit in Gyeongju this November.”] June 10, 2025. https://www.chosun.com/politics/politics_general/2025/06/10/FHN4PRDQ3NGF7MO4BA3BEUWD7M/.
CSDS. “The Election of President Lee Jae-myung and China.” June 6, 2025. https://csds.vub.be/publication/the–election–of–president–lee–jae–myung–and–china/.
GR KOREA Newsletter. „2025 Presidential Election: Lee Jae-myung Became the 21st President.” https://www.grkorea.com/node/1255.
Hwang, Jaeho. “A Partnership With Limits: Lee Jae-myung’s China Reset.” ThinkChina – Big Reads, Opinions & Columns on China, June 24, 2025. https://www.thinkchina.sg/politics/partnership–limits–lee–jae–myungs–china–reset.
Wishnick, Elizabeth, and Carita Reid. “What President Lee Jae-myung Means for Northeast Asian Security.” The Diplomat, June 9, 2025. https://thediplomat.com/2025/06/whatpresident–lee–jae–myung–means–for–northeast–asian–security/.