Ebrahim Raisi iráni elnök, akit potenciális utódnak tartottak az iráni legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah helyére, meghalt, amikor helikoptere rossz időjárási körülmények között lezuhant az Azerbajdzsán határán lévő hegyekben – közölték a hatóságok és az állami média hétfőn.
A helikopter roncsait, amely vasárnap szállította Raisit, Hossein Amirabdollahian külügyminisztert és hat másik utast és a személyzetet, hétfőn kora reggel találták meg egy éjszakai hóvihar után.
Khamenei legfelsőbb vezető, aki végső szót mond a külpolitikában és Irán nukleáris programjában, bejelentette, hogy Mohammad Mokhber első alelnök lesz az ideiglenes elnök – jelentette az IRNA hivatalos hírügynökség.
„Öt napos nemzeti gyászt hirdetek, és részvétemet fejezem ki Irán népének” – mondta Khamenei egy nyilatkozatban. Mokhbert, akárcsak Raisit, közel állónak tartják Khameneihez.
A baleset idején egyre növekvő elégedetlenség tapasztalható Iránban a politikai, társadalmi és gazdasági válságok miatt. Irán klérikus vezetői nemzetközi nyomás alatt állnak Teherán vitatott nukleáris programja és az ukrajnai háború alatt Oroszországgal való mélyülő katonai kapcsolatai miatt.
Mióta Irán szövetségese, a Hamasz október 7-én megtámadta Izraelt, ami Izrael gázai offenzíváját váltotta ki, Iránhoz kötődő csoportok összecsapásai robbantak ki szerte a Közel-Keleten.
Az iráni-izraeli „árnyékháború” múlt hónapban nyíltan kitört drón- és rakétacsapások formájában.
Egy névtelenséget kérő izraeli tisztviselő elmondta a Reutersnek, hogy Izrael nem vett részt a balesetben. Lloyd Austin, az amerikai védelmi miniszter közölte, hogy nincs információja a baleset okáról, és az Egyesült Államoknak nincs szerepe benne.
Az Iszlám Köztársaság alkotmánya szerint új elnökválasztást kell tartani 50 napon belül. Bármely jelöltet először a keményvonalas Őrök Tanácsának kell jóváhagynia, amely gyakran diszkvalifikálta még a prominens konzervatív és mérsékelt tisztviselőket is, így az iráni politika iránya valószínűleg nem változik.
„Miközben Irán új elnököt választ, megerősítjük támogatásunkat az iráni nép számára az emberi jogokért és alapvető szabadságokért folytatott küzdelmükben” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, ahogy az Egyesült Államok hivatalos részvétét fejezte ki.
A kormány hűséges hívei zsúfolódtak be a mecsetekbe és terekre, hogy imádkozzanak Raisiért, de a legtöbb bolt nyitva maradt, és a hatóságok nem tettek nagy erőfeszítéseket az élet megszakítására.
„Dolgos elnök volt. Az öröksége addig fog élni, amíg mi élünk” – mondta Mohammad Hossein Zarrabi, a Basij önkéntes vallási milícia 28 éves tagja a szent síita városban, Qomban.
De más irániak kevés bánatot mutattak.
„Kit érdekel. Egy keményvonalas meghal, egy másik átveszi a helyét, és a mi szenvedésünk folytatódik” – mondta Reza, egy 47 éves boltos a középső sivatagi városban, Yazdban, aki nem adta meg teljes nevét, félve a megtorlástól. „Túl elfoglaltak vagyunk a gazdasági és társadalmi problémákkal, hogy ilyen hírekkel foglalkozzunk.”
Az állami média jelentette, hogy a helyszínről származó képek szerint az amerikai gyártmányú Bell 212 helikopter egy hegycsúcsnak ütközött, bár a baleset okáról hivatalos nyilatkozat nem érkezett. A halottak között volt Kelet-Azerbajdzsán tartomány kormányzója és egy magas rangú imám Tabriz városából.
Irán az 1979-es iszlám forradalom előtt nagy vásárlója volt a Bell helikoptereknek az amerikai támogatású sah alatt, bár a lezuhant helikopter pontos eredete nem volt egyértelmű. Az évtizedes szankciók megnehezítették Irán számára az alkatrészek beszerzését vagy a repülőgépek korszerűsítését.
A helikopter a Tabriztól északra fekvő Varzeqan régióban zuhant le, amikor Raisi az Azerbajdzsán határán tett hivatalos látogatásáról tért vissza, hogy felavassa a Qiz-Qalasi gátat, egy közös projektet.
Mióta hivatalba lépett, a 63 éves Raisi megszigorította az erkölcsi törvényeket, véres megtorlást rendelt el a kormányellenes tüntetésekkel szemben, és keményen fellépett a világhatalmakkal folytatott nukleáris tárgyalások során.
Irán kettős politikai rendszerében, amely megosztja a hatalmat a klérikus vezetés és a kormány között, Raisi 85 éves mentora, Khamenei, aki 1989 óta legfelsőbb vezető, hozza meg a döntéseket minden fontos politikai kérdésben.
Raisi 2021-ben szoros ellenőrzés alatt tartott választási győzelme után az összes hatalmi ágat keményvonalasok vették át, nyolc év után, amikor a pragmatikus Hassan Rouhani töltötte be az elnöki posztot és nukleáris megállapodást kötöttek többek között Washingtonnal.
Azonban Raisi helyzetét gyengíthette a 22 éves kurd nő, Mahsa Amini erkölcsrendészeti őrizetben történt halála miatti széleskörű tüntetések és az iráni gazdaság megfordításának kudarca, amelyet a nyugati szankciók sújtanak.
Bár Irán átláthatatlan politikájában nem volt előre eldöntött tény, Raisit, egy középszintű síita klérikust széles körben a Khamenei utódjának tekintették.
„Jelenleg nincs más jelölt, akinek ilyen platformja lenne, és ezért az elnökválasztások Iránban, bárhogy is alakulnak, az első döntéshozók lesznek abban, hogy mi következik” – mondta Vali Nasr, a John Hopkins Egyetem Közel-Kelet Tanulmányok és Nemzetközi Ügyek iskolájának professzora.
Az IRNA közölte, hogy Ali Bagheri Kani helyettes külügyminisztert nevezték ki ideiglenes külügyminiszternek.
Szaúd-Arábia külügyminisztere felhívta Kanit, hogy részvétét fejezze ki és megerősítse Szaúd-Arábia támogatását Iránnak.
Részvétnyilvánítások érkeztek Irán többi regionális szomszédjától és szövetségeseitől, köztük Szíria, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia, Irak és Pakisztán vezetőitől.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Raisit „Oroszország igaz barátjának” nevezte. A Kreml közölte, hogy telefonon beszélt Mokhberrel, és mindketten hangsúlyozták „az orosz-iráni együttműködés további erősítésének kölcsönös szándékát”.
A Hamasz, az iráni támogatással az izraeli erőkkel Gázában harcoló militáns csoport, nyilatkozatot adott ki, amelyben részvétét fejezte ki az iráni népnek „ezen hatalmas veszteség miatt”.
Forrás – Reuters