Ukrajna és Grúzia példáját követve Moldova is elhagyja a Független Államok Közösségét (FÁK) – számolt be róla a Spiegel. Április 2-án a kisinyovi parlament 101 képviselőjéből 60-an megszavazták a szervezetből való kilépésről szóló határozat második olvasatát. A szavazáson a Moldovai Kommunisták és Szocialisták Választási Blokkjának képviselői a kilépés ellen voksoltak, arra hivatkozva, hogy a Moszkva által dominált szervezet elhagyása súlyos gazdasági károkat okozhat az országnak.

A parlamenti szavazást követően a határozatot az államfőnek kell aláírnia, majd a külügyminiszter feladata a kilépési dokumentumok benyújtása a FÁK Végrehajtó Bizottsága felé. Ezt követően a kilépési folyamat egy éven belül hivatalosan is lezárul. A szervezet alapokmányául szolgáló Alma-ata-i Jegyzőkönyv kisinyovi felmondásával a Független Államok Közösségének taglétszáma nyolcra csökken.

A posztszovjet térség egy részét tömörítő biztonsági és gazdasági szervezetből való kilépést Mihai Popșoi külügyminiszter kezdeményezte január elején. A moldovai kormányzat a döntést azzal indokolta, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen 2014-ben indított, majd 2022-ben teljes körű invázióvá szélesedett agresszió alapjaiban sérti a FÁK-tagállamok szuverenitását és területi integritását. Emellett Kisinyov sérelmezi, hogy Moszkva 1992 óta állomásoztat – békefenntartónak nevezett – katonai egységeket Moldova szakadár területén, a Dnyeszter menti Köztársaságban (Transznyisztriában).

Moldova 2022 óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje. Kisinyov álláspontja szerint a FÁK elhagyása logikus lépés az uniós integráció útján, hiszen az ország tudatosan törekszik az orosz befolyás és a gazdasági függőség felszámolására. Ez a döntés biztonságpolitikai szempontból is kritikus: a Kreml Moldova nyugati orientációja miatt rendszerszintű hibrid hadviselést folytat az ország ellen, erre jó példa a 2025-ös parlamenti választási kampány befolyásolása, amelyet az orosz dezinformációs kampány ellenére az EU-párti PAS nyerte meg.

A kelet-európai ország, amely az EU-tag Románia és Ukrajna között fekszik, politikailag megosztott. Moszkva továbbra is igyekszik fenntartani befolyását a kis köztársaság felett. Az utóbbi időben transznyisztriai jelenlét ellenére és a kelet-európai régióban zajló dezinformációs és hibrid műveletek ellenére jelentősen gyengült Moszkva befolyásolási képessége.