Donald Trump amerikai elnök és JD Vance alelnök szerdán az adminisztráció népszerűtlen iráni háborúját tették felelőssé a republikánusok félidős választásokon elszenvedett súlyos vereségéért. Trump ugyanakkor kijelentette, hogy nem volt más választása, mint megindítani a konfliktust, és ha újra döntenie kellene, ismét így tenne. „Ez nagyrészt igaz, mivel egy kicsit felhajtotta a benzinárakat” – mondta az elnök szerda délután, a Fehér Ház félkész báltermének helyszínén. Ez volt az első nyilvános szereplése azóta, hogy a választók jelentős demokratikus többséget juttattak a képviselőházba és a szenátusba. „Ugyanakkor, ha újra meg kellene tennem, ismét meg kellene tennem” – mondta Trump a háborúról, majd segítői és az újságírók figyelmét a Fehér Ház gyepén szeptemberben kialakított helikopter-leszállóhelyre irányította. „Nem engedhetjük meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson.”
Noha Trump minden bizonnyal maga döntött az Irán elleni háború megindításáról – befolyásos külső tanácsadók és kormányzati tisztviselők, köztük Pete Hegseth védelmi miniszter ösztönzésére –, az elnök szerdán továbbra is igyekezett elhatárolódni a Republikánus Párt vereségétől. Kedd késő este még azt állította, hogy „ha én is szerepeltem volna a szavazólapon, győztünk volna”. Szerdán pedig arra emlékeztetett, hogy a kampány utolsó hónapjában „ezrek” vettek részt a kiélezett versenyt hozó államokban tartott kampányrendezvényein. „Annyi szeretet volt ezeken a rendezvényeken. Hihetetlen volt” – mondta Trump. „Ezt a szeretetet azonban nem sikerült átadnunk a jelöltjeinknek.” Trump annak elismerése, hogy a keddi demokrata földcsuszamlásszerű győzelemben szerepet játszott az iráni háború, azt követően történt, hogy Vance hosszú bejegyzést tett közzé a közösségi médiában. Ebben azt írta, hogy a választók azt akarják: Trump vessen véget a háborúnak, összpontosítson a megélhetési költségekre és az inflációra, helyezze előtérbe Amerika érdekeit, valamint „alakítsa át az Izraelhez fűződő kapcsolatunkat”.
„A vereség oka a háború” – írta Vance, aki ellenezte a konfliktust, és két év múlva indulhat az elnökválasztáson. Vance bejegyzése visszhangozta számos más republikánus bírálatát, akik Trumpot tették felelőssé pártjuk történelmi léptékű félidős vereségéért. A republikánusok az éjszaka folyamán, telefonbeszélgetésekben és üzenetváltásokban keseregtek azokon a politikai stratégiákon, amelyek nem tudták ellensúlyozni az elnök politikailag káros intézkedéseit. Ilyen volt például a déli államokban végrehajtott, példátlan, ciklus közbeni választókerület-átalakítási kísérlet, amely nem tudta ellensúlyozni az iráni háború megindítását és a magas benzinárak miatti elégedetlenség figyelmen kívül hagyását. „Végső soron ez elsősorban az elnök és egy inkompetens Fehér Ház hibája, amely minden határt átlépett, a választók pedig ennek megfelelően reagáltak” – mondta a republikánus félidős kampányokban részt vevő egyik pártstratéga, aki a cikkben megszólaló több más forráshoz hasonlóan névtelenséget kért, hogy őszintén értékelhesse a választási eredményeket.
„Semmit sem tettünk azért, hogy csökkentsük az árakat” – mondta egy másik republikánus stratéga. Trump azon szokására utalva, hogy bizonyos republikánus politikusok fizikai adottságait dicséri, hozzátette: „Úgy tűnik, a választókat mégsem a legjobb hátsók érdekelték.” Trump egyes szövetségesei a vereségért inkább az egyes republikánus kongresszusi jelölteket próbálták felelőssé tenni. A veszteseket inspiráció nélkülinek, lustának és hatástalan kommunikátornak nevezték, akik nem igazodtak eléggé az elnökhöz. A Fehér Ház magas rangú tisztviselői a közösségi médiában igyekeztek emlékeztetni az amerikaiakat arra, hogy továbbra is Trump irányít. A Fehér Házban, miközben Trump munkatársai és politikai tanácsadói kedd késő este a Keleti teremben gyűltek össze, hogy feldolgozzák pártjuk súlyos vereségét, Susie Wiles kabinetfőnök kijelentette: Trump a következő két évben sem fog visszavenni politikai prioritásaiból. Ezek közé tartozik az adócsökkentés és a bevándorlók kitoloncolása – mondta egy jelen lévő fehér házi tisztviselő.
Az elnök a választási eredményeket egy kisebb tanácsadói csoporttal követte, amelynek Natalie Harp, Jason Miller és Boris Epshteyn is tagja volt. A résztvevők arról vitáztak, érdemes lenne-e Trumpnak betelefonálnia a Fox News műsorába. Az elnök végül így tett. A Fox Newsnak és más médiumoknak adott interjúiban Trump kijelentette, hogy elfogadja a választási eredményeket, és kész együttműködni a demokratákkal, amikor januárban átveszik a Kongresszus irányítását. „Sok demokrata barátom van. Akár hiszik, akár nem, már néhányukkal beszéltem is” – mondta, néhány meg nem nevezett törvényhozóval folytatott telefonbeszélgetéseire utalva. Mindeközben találgatások kezdődtek az elkövetkező két hónapban várható személyi változásokról, miközben a republikánusok még mindig ellenőrzésük alatt tartják a Kongresszust. A változások az elnök kabinetjét és az amerikai Legfelsőbb Bíróságot is érinthetik, ahol Samuel A. Alito Jr. bíró jelezte, hogy fontolgatja a nyugdíjba vonulást. Januártól, amikor a demokraták várhatóan legalább 54 szenátusi és 228 képviselőházi mandátummal rendelkeznek majd, olyan többségük lesz, amellyel nemcsak Trump törvényjavaslatait, hanem az új kabinetjelölteket és bírójelölteket is blokkolhatják.
Trump megfogadta, hogy a következő napokban nem hajt végre változtatásokat a kabinetjében. 2018-ban azonban a republikánusok képviselőházi vereségét követő napon menesztette Jeff Sessions igazságügyi minisztert. „Trump olyan, mint egy kitörésre készülő vulkán” – mondta a második republikánus stratéga. „Ahogy a következő egy-két napban egyre nő rajta a nyomás, szerintem rendkívül frusztrált elnök lesz belőle, és talán besétál a régi tárgyalóterembe, hogy ismét elővegye a The Apprentice című műsorból ismert szerepét, és elsüsse valamelyik védjegyévé vált mondatát.” Még egyes republikánusok is elégedetlenségüknek adtak hangot a kormányzat tisztviselőivel, különösen Hegseth védelmi miniszterrel kapcsolatban, aki februárban az Irán elleni támadás egyik leghangosabb támogatója volt. Hegseth kezdetben azt mondta Trumpnak, hogy a háború csak rövid ideig fog tartani. 2006-ban, miután a republikánusok súlyos vereséget szenvedtek a félidős választásokon – nagyrészt az iraki háborúval szembeni ellenérzések miatt –, Donald H. Rumsfeld védelmi miniszter lemondott. Trump szerdán az újságíróknak azt mondta, nem tervezi Hegseth menesztését. Trump egyik tanácsadója szerint azonban a védelmi miniszter távozása nagyobb valószínűséggel következhet be egy esetleges kongresszusi impeachment-eljárás és elmarasztalás eredményeként, mint az elnök döntése nyomán.
Hegseth rendkívül népszerűtlen a Capitoliumon, és nem csupán a demokraták körében. Thomas Massie republikánus képviselő Kentucky államból impeachment-eljárás megindítását kezdeményezte Hegseth ellen az iráni háború kezelése miatt, míg Thom Tillis észak-karolinai republikánus szenátor kijelentette, hogy Hegsethnek távoznia kell a hivatalából. A közel-keleti újabb háborúval szembeni elégedetlenség, valamint a magas árak és a korrupció arra késztette a választókat, hogy számos republikánus fellegvárnak számító államban, köztük Kansasben, Texasban, Maine-ben, Ohióban, Iowában és Dél-Karolinában is a demokratákra szavazzanak. Ezek a győzelmek kevésbé jelentették a demokraták átfogó politikai programjának támogatását – amelynek iránya továbbra is alakulóban van, miközben a párt a széles ideológiai spektrum különböző jelöltjeinek megválasztását próbálja feldolgozni –, sokkal inkább a republikánus párt elutasítását, amely az elmúlt két évben a szövetségi kormányzat valamennyi ágát ellenőrizte. A párt belső közvélemény-kutatásai szerint a republikánusok támogatottsága azután kezdett meredeken zuhanni, hogy a Trump-kormányzat februárban megtámadta Iránt – mondta egy, az adatokba betekintést nyerő forrás. Trump általános népszerűsége csökkent, ahogyan a választók infláció- és külpolitikai teljesítményéről alkotott véleménye is romlott.
Az Irán elleni támadást megelőzően az adatok egy szokásos félidős választást vetítettek előre: a kormányzó párt ugyan elveszít néhány kongresszusi mandátumot, de nem feltétlenül söpri el egy, a választói elégedetlenségből fakadó hatalmas politikai hullám. „A külpolitikai körökben dolgozó republikánusok közül túl sokak számára az iráni háború annyira népszerű, mint egy gyomorfekély” – mondta a párt egyik vezető stratégája. Az eredmények nemcsak Trump utolsó két hivatali évének politikai programját borították fel, hanem a Republikánus Párt 2028-as elnökválasztási stratégiáját is átalakíthatják. Vance ugyanolyan fontos szerepet játszott a republikánus jelöltek kampányában, mint maga az elnök. A kormányzat bármely tagja, így Vance és Marco Rubio külügyminiszter is, szembesülhet a háború miatti választói elégedetlenséggel, ha magasabb politikai tisztségért indul. A szerda a demokraták számára is új fejezet kezdetét jelentette. A pártnak el kell döntenie, hogyan egyeztesse össze a választók gazdasággal kapcsolatos intézkedések iránti igényét azokkal a követelésekkel, amelyekkel a legelkötelezettebb támogatóik Trump és a kormányzat más tisztviselőinek felelősségre vonását sürgetik. A választás éjszakáján a demokrata vezetők legalábbis elsősorban a megélhetési költségekre helyezték a hangsúlyt.
„Minden esély ellenére mi, demokraták megnyertük a szenátusi választásokat, és öt szavunk van az amerikai emberek számára: érkezik a megkönnyebbülés” – mondta Chuck Schumer, New York állam demokrata szenátusi kisebbségi vezetője kedden, nem sokkal éjfél előtt az újságíróknak. Bármit is tesznek a demokraták a következő két évben, az befolyásolhatja az esélyeiket arra, hogy 2028-ban visszaszerezzék a Fehér Házat, a következő nagy országos választás alkalmával. „Mindenki ezeknek a frusztrált választóknak a megsegítésére építette a kampányát” – mondta Trump egyik magas rangú tanácsadója, utalva a gazdasági helyzettel kapcsolatos széles körű elégedetlenségre. „Nem hiszem, hogy bárki is tudná, hogyan segítsen rajtuk valójában.” Az Associated Press és a nagy televíziós csatornák által végzett exit pollok szinte valamennyi demográfiai csoportban jelentős elmozdulást mutattak a demokraták irányába, beleértve a latin-amerikai származású választókat, a katolikusokat és a 30 év alattiakat is. A latin-amerikai származású választók többsége a 2024-es elnökválasztási kampányban még Trumpot támogatta, a felmérések szerint azonban sokan közülük időközben elégedetlenné váltak a tartós inflációval – amelyet részben az iráni háború súlyosbított –, valamint a tömeges kitoloncolások politikájával, amelyet túlzottan szigorúnak tartottak.
Ezek az elégedetlenségek hozzájárultak a demokraták texasi sikeréhez is: megnyerték a szenátusi választást és a kormányzóválasztást egyaránt, megakadályozva, hogy a hivatalban lévő republikánus Greg Abbott negyedszer is kormányzói mandátumot szerezzen. Trump a közösségi médiában Abbottot hibáztatta a texasi vereségekért, és „RINO”-nak, vagyis csak nevében republikánusnak nevezte. A republikánusok emellett a választási részvétel jelentős visszaesésétől is szenvedtek: az előzetes részvételi adatok szerint támogatóik közül kevesebben mentek el szavazni, mint négy évvel korábban. A választók 60 százaléka helytelenítette Trump munkáját, és közülük 81 százalék a demokratákra szavazott – derül ki a NORC Civic Health & Elections Project előzetes felméréséből, amelyet a The Washington Post és más szervezetek támogattak. A felmérés szerint a választók számára a gazdaság, az egészségügy és az iráni háború jelentette a három legfontosabb kérdést. Mindössze 12 százalékuk mondta azt, hogy családja anyagi helyzete javul, míg 29 százalékuk szerint rosszabbul élnek. A gazdaságot és a munkahelyeket legfontosabb problémaként megjelölő választók körében a demokraták 12 százalékpontos előnyre tettek szert, ráadásul ezek a választók az összes szavazó többségét tették ki.
Nemzetközi véleménycikk-szemle. A cikk szerzői Nancy Cook és Katherine Doyle, a Washington Post újságírói.
A cikk eredeti nyelven elolvasható: https://www.washingtonpost.com/politics/2026/11/04/republicans-wake-up-new-reality-brace-new-washington/
