Kína képmutató szerepvállalása figyelemre méltó jelenség: miközben a világ legnagyobb szennyezője, jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy globális szinten elérhetővé tegye az elektromos járműveit, és a klímaváltozás elleni harc megtestesítője legyen. Emögött természetesen ott rejtőzik a valódi önérdek, amely a piacok sokaságának megszerzésére és megtartása.
Az Európai Unión belüli európia zöld megállapodás célja, hogy a nemzetközi szervezet 2050-re klímasemlegessé váljon. Ennek a hosszútávú fenntarthatósági tervnek része, hogy 2035-re elérjék a belső égésű motorok (benzines és dízelautók) értékesítésének betiltását, amelyek az EU szén-dioxid-kibocsátásának 15%-ért felelnek.
Míg a jogszabálynak a a tagállamok közötti versenyképesség intenzitását kellett volna ösztönöznie, addig valójában a lemaradást eredményezte. A tagállamok későn realizálták a tényt, hogy az elektromos autóké a jövő, és szükségszerű az átállás. Mindeközben Kína virágzó elektromos autóipart fejlesztett ki globális szinten, és az akkumulátorgyártás elsődleges szereplőjévé vált. A beépült kínai jelenlét egyik alap pillére az állami kötvények felvásárlása, a helyi autógyártókba való befektetés, illetve a partnerség kialakítása volt. Tökéletes példa erre az eredetileg svéd autógyártó Volvo, amelynek vezetését a kínai tulajdonú Greely Holding vette át.
Kína hatalmas versenyelőnnyel rendelkezik, amely által a kínai márkák gyakran kedvezőbb áron tudják kínálni autóikat, hiszen az olcsóbb kínai munkaerő, a fejlett R&D szektor és az ország hatalmas gyártási kapacitása lehetővé teszi azt. Így többek között az EU-s állampolgárok is hamarabb szerzik be a nagyobb választékkal rendelkező, olcsóbb kínai EV-ket, mint a drágább EU-sat. Az elektromos autógyártói eddig hatalmas nyomást gyakoroltak az európai gyártókra, hiszen a kínai állam által támogatott cégekkel- amelyek tudatosan kihasználták az EV-k iránti növekvő keresletet a kontinensen- képtelenség volt felvenni a harcot.
Azonban az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szerve 2023-ban elrendelte a kínai elektromos-autóipar állami finanszírozásának vizsgálatát, melynek eredményeként hatályba lépett a védekező gazdaságpolitika.
Ennek következtében október 4-én sor került az Európai Unió általi szavazásra, melynek tétje a Kínából származó elektromos járművekre kivetett vámok emelése volt.
A 27 tagállam közül 10-en a védővámok emelése mellett szavaztak, 12-en tartózkodtak, valamint 5-en (Németország, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia) ellenezték a vámok kiszabását. Ez az eredmény lehetővé teszi az EU 10%-os autóimport vámjának megemelését akár 35-40%-ra az elektromos kínai járművek importjára a következő 5 évre vonatkozólag. A protekcionizmus alkalmazása az Uniós tagállamok gazdaságának védelméért szolgál a tisztességtelen versennyel szemben. A Bizottság általi végleges határozat kiállításának határideje október vége, ameddig Kína még tárgyalásokat kezdeményezhet egy kedvezőbb kompromisszum elérése érdekében.
„Kína reméli, hogy az EU felismeri, hogy a vámok kivetése nem old meg semmilyen problémát, hanem csak megrendíti a kínai vállalatok bizalmát, és elriasztja őket az EU-ban való beruházástól és együttműködéstől.” -állt a kereskedelmi minisztérium közleményében.
Kína pár nappal a döntéshozatal után fellebbezést nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) az EU ellen, melyben a WTO szabályok súlyos megszegésére hivatkozott. Emellett, már meg is kezdte bosszúhadjáratát, melynek első állomása nem más, mint Franciaország. Kína vámokat vetett ki a francia brandy (azaz borpárlat) importjára.
Mit is jelent ez számunkra, EU-s állampolgároknak?
Kína számára az egyik legmeghatározóbb EV piacot az EU jelenti, viszont a megemelt vámok korlátozhatják képességét és hajlandóságát az elektromos járművein belüli többlettermelés EU-s exportálásában. Ez a fogyasztók számára azt a következményt vonhatja maga után, mint az elektromos járművek kínálatának és megfizethetőségének csökkenése, mely azonban az európai elektromos autógyártókra pozitív hatással lehet, hiszen kevesebb versenyre számíthatnak majd. A Volvo az XC90, illetve XC40 modellek helyi (európai) gyártásának lehetőségét fontolgatja, a vámok kikerülése érdekében, melyeket Kínából exportálna.
A védővámok alkalmazása akár megalapozhatja a következő kereskedelmi háború kitörését a két fél között. Kína részéről valóban reálisabb egy megtorló intézkedésekkel motivált reagálásra számítani, amely olyan kulcsfontosságú uniós területeket sújthat mint az autóipar és a mezőgazdaság (brandy, sertéshús, tejtermékek, stb.). Nem hiába ellenezte Németország a vámemelést, hiszen gazdasága nagymértékben függ a kínai piactól.
Ahhoz, hogy az EU felvegye a versenyt Kínával stratégiát kell váltania ebben az iparágban. Kezdeményeznie, valamint ösztönöznie kell az innovációt és a befektetéseket, annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye fogyasztói számára a zöld átállást. A vámok rövid távon megoldást jelenthetnek, viszont a konfliktus eszkalációját is eredményezheti, és a szervezeten belüli kohézió gyengüléséhez vezethet.
Források:
Electric cars: EU hits China with tariffs in battle for sales (bbc.com)
Beijing’s Potential Retaliation Looms as EU Approves Chinese EV Tariffs – The Diplomat
EU greenlights tariffs for Chinese electric vehicles – DW – 10/04/2024
https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/ATAG/2023/754553/EPRS_ATA(2023)754553_EN.pdf
STATEMENT_24_5041_EN.pdf (europa.eu)
Hétfőtől újra tárgyalnak a kínai elektromos autók büntetővámjáról (magyarnemzet.hu)
Telex: Itt az EU–Kína-vámháború: az elektromos autók elleni vámokat válaszlépések követhetik
Autó: Kitalálta a kínai tulajdonú Volvo, hogyan kerülje meg az uniós büntetővámokat | hvg.hu