KÜLPOLOGIKA

Európai Unió bővítési politikája és a nyugat-balkáni integráció

Szerző: | júl 2, 2024 | Napi hírek

Az Európai Unió bővítési politikája az orosz-ukrán konfliktus és más geopolitikai események hatására egyre fontosabbá vált és átalakult. A posztszovjet országok, mint Ukrajna, Grúzia és Moldova előtérbe kerültek, míg a Nyugat-Balkán országainak csatlakozási folyamata lelassult és stagnáló fázisba került. A tanulmány célja, hogy bemutassa a Nyugat-Balkán és az EU kapcsolatának történetét, az integrációs politikák hatásait és a régió országainak jövőbeli kilátásait.

Jugoszlávia szétesésével és a Szovjetunió felbomlásával új nemzetállamok jelentek meg Európában, amelyek igyekeztek integrálódni az európai közösségbe. Szlovénia és Horvátország voltak az első volt jugoszláv tagköztársaságok, amelyek csatlakoztak az EU-hoz, de a többi nyugat-balkáni ország integrációs folyamata elhúzódott. A zágrábi (2000) és thesszaloniki (2003) találkozók során születtek meg az első komolyabb lépések az integráció irányába, de a régió továbbra is kihívásokkal néz szembe, mint a háborús bűnösök felkutatása és a nemzetiségi feszültségek.

Szlovénia 2004-ben vált az EU tagjává, rövid, de hatékony csatlakozási folyamat után. Gazdasági és infrastrukturális fejlettsége hozzájárult a gyors integrációhoz. Horvátország csatlakozása hosszabb időt vett igénybe, 2013-ban vált teljes jogú taggá közel 10 éves csatlakozási folyamat után, amelyet megnehezített a háborús bűnösök kutatásának az ügye.

A Nyugat-Balkán országai különböző kihívásokkal néznek szembe az EU-hoz való csatlakozás során. A 2021-ben létrejött „Open Balkan” kezdeményezés Szerbia, Albánia és Észak-Macedónia közötti gazdasági együttműködést és a szabad munkaerő áramlást célozza meg, a schengeni övezethez hasonlóan.

Koszovó közeledése az EU-hoz fokozza a feszültséget Szerbiával, amely ellenez minden olyan lépést, ami Koszovó függetlenségét erősítené. Bosznia-Hercegovina esetében a srebrenicai népirtás hivatalos elismerése okoz feszültséget, ami destabilizálhatja az országot és akadályozhatja az EU-hoz való csatlakozását.

Az EU integrációs politikája a Nyugat-Balkán tekintetében lassú és megkésett volt, míg a posztszovjet országok gyorsabban haladtak előre, háttérbe szorítva, a régóta várakozó nyugat-balkáni országokat.

Magyarország támogatja a Nyugat-Balkán országainak európai integrációját és elfogadhatatlannak véli az Európai Unió eddigi lépéseit Jugoszlávia volt tagköztársaságaival szemben.

Források: