Ezek lehetnek a legveszélyesebb konfliktusövezetek 2026-ban

Szerző: Jánó Imre | dec 18, 2025 | Elemzés, Háború, Politika

A 2025-ben világszerte tapasztalható, tartósan magas és egyre összetettebb konfliktusszint megértéséhez szükséges annak az elemzési keretnek a bemutatása, amelyre a következő írás épül. Ebben segítségünk lesz az ACLED (Armed Conflict Location & Event Data), ami egy független nemzetközi kutatószervezet, amely tanulmányaiban és felhasználóbarát dashboardjaiban a politikai erőszak és a tiltakozások eseményszintű adatgyűjtésére és elemzésére alapozza munkáját.

Megközelítésének központi eleme, hogy a konfliktusokat nem elszigetelt háborúkként kezeli, hanem időben és térben dinamikusan változó erőszakfolyamatokként, amelyekben az állami és nem állami szereplők kölcsönhatása, a civil lakosság kitettsége és az eszkaláció mintázatai egyaránt meghatározóak. Ez a részletekbe merülő szemlélet teszi lehetővé, hogy az ACLED ne pusztán leírja a 2025-ben kialakult, rendkívül magas globális konfliktusszintet, hanem előretekintő elemzéseken keresztül azt is feltárja, hol és milyen formában válhat az erőszak 2026-ban még hangsúlyosabbá. Erre az adat- és trendalapú megközelítésre épül az alábbi elemzés és az ACLED Conflict Watchlist 2026 értelmezése. Az ACLED adatai szerint 2025-ben a globális politikai erőszak magas intenzitást ért el és azon stabilizálódott is. Világszerte több mint 185 000 erőszakos eseményt regisztráltak, miközben 56 000 felett volt a kifejezetten civilek ellen irányuló incidensek száma, és 831 millió ember élt konfliktus által érintett környezetben. Az állami erők részvétele az erőszakos eseményekben 74%-ot tett ki, ami az kutatók értékelése szerint történelmi csúcs, miközben az állami szereplők által elkövetett civil erőszak 2020 óta háromszorosára emelkedett. A konfliktusok jellegét mindemellett egyre inkább formálja a technológiai alkalmazkodás: az ACLED az elmúlt öt évben 469 nem állami fegyveres szereplőnél dokumentált drónhasználatot, közülük 58 esetben éppen 2025-ben jelent meg ez az eszköz először. Ebben a globális környezetben a Conflict Watchlist 2026 azokat a konfliktusövezeteket azonosítja, ahol 2026-ban az erőszak fennmaradásának, terjedésének vagy minőségi átalakulásának kockázata a legnagyobb. Lássuk is a tízes listáját ezeknek a problémás régióknak, országoknak.

Izrael és a Közel-Kelet

Az ACLED szerint Izrael 2025-ben a térségben 12 500+ katonai akciót hajtott végre (2025. jan. 1.-nov. 28.), Libanonban közel 1 600 csapással. Gázában az IDF csapásai 16 100+ palesztin halálához köthetők, és 2025 októberére a lakosságot az övezet kevesebb mint 25%-ára szorították vissza; a tűzszünet után is folytatódtak a támadások (360+ halott 2025. okt. 10. óta). Iránban Izrael 12 napos hadjáratot folytatott 350+ légicsapással 27 tartományban, és az ACLED szerint az USA korlátozott hozzájárulással, három nukleáris célpont elleni csapásban is szerepet vállalt. 2026-ra a jelentés a célzott csapások és a regionális eszkaláció tartós kockázatát valószínűsíti.

Mianmar

Mianmarban 2025-ben 13 700+ konfliktus miatt bekövetkezett halálesetet rögzített az ACLED (jan.-nov.), miközben a katonai légi és dróncsapások kb. 30%-kal nőttek, a sorozáshoz kapcsolódó elrablások pedig 26%-kal emelkedtek 2024-hez képest. Továbbá azt is kiemelik, hogy a földrengést követő tűzszünet-bejelentések ellenére 2025 áprilisában a légicsapások történelmi havi csúcsot értek el. 2026-ra a rezsim a választási menetrendet és a külső támogatást az ellenállás megosztására használhatja, ezért az elhúzódó konfliktus valószínű.

Szíria

Szíriában az ACLED szerint 2025 első 11 hónapjában legalább 4 670 civilt öltek meg közvetlen célzású erőszakban, miközben az erőszakos események száma 44%-kal alacsonyabb volt, mint 2024-ben. A csökkenés azonban nem stabilitást jelent, hanem a szektariánus törésvonalak újjáéledését jelzi. Izrael 2025-ben 150+ csapást hajtott végre Szíriában, ami tartósan gyengíti a szuverenitást és növeli az újabb erőszakhullámok kockázatát 2026-ban.

Ecuador

Ecuadorban idén minimum 3 600 halálesetet tulajdonít az ACLED a bandakonfliktusnak, és ez 42%-kal meghaladja a 2024-es (jan.-nov.) szintet. A lakosság 71%-a volt erőszaknak kitett környezetben. A jelentés a Los Lobos és Los Choneros versengését, valamint a vezetőkiadatás (Los Choneros vezetője 2025 júliusában) nyomán kialakult új erőviszonyokat jelöli meg hajtóerőként; 2021 óta kb. 132 000 belső elvándorló és kb. több mint 400 000 országot elhagyó személy kényszermigrációja köthető az erőszakhoz. 2026-ra további terjedést valószínűsítenek az imént felvázolt instabilitásnak, ha nem áll helyre állami kontroll a kulcsterületeken és börtönökben.

Szudán

Afrika egyik, ha nem a legsinstabilabb országában, Szudánban 2025-ben 17 000+ konfliktushoz kapcsolódó halálesetet rögzített az ACLED, és az RSF támadásai legalább 4 000 civil haláláért felelősek. Emellett, a dróncsapások száma 47%-kal nőtt 2024-hez képest. A jelentés fordulópontként kezeli El Fasher 2025. okt. 26-i elfoglalását: az első hétben kb. 1 300 civil halt meg RSF elnyomása alatt. A konfliktus súlypontja Kordofán felé tolódik, miközben a SAF Port Sudanból, az RSF pedig Nyala központtal épít párhuzamos adminisztrációt. 2026-ra a tartós eszkaláció egyik motorja a külső támogatások és a drónképességek fejlődése.

Pakisztán

Ebben az évben, Pakisztánban a határmenti tartományokban 4 000 halálesetet jegyeztek fel. Ugyanakkor 80+ pakisztáni-afgán határösszecsapást dokumentáltak (ez több mint kétszeres érték 2024-hez képest), és a pakisztáni hadsereg 60+ légi csapást hajtott végre katonai célpontok ellen. A jelentés szerint ezek a határmenti incidensek rövid távon is fokozhatja az erőszak diffúzióját és növeli a kockázatát annak, hogy a konfliktus túlterjed a határvidéken.

Ukrajna

Bizonyára senkit nem lep meg, hogy szomszédunk felkerült erre a listára, hiszen Ukrajnában 2025 első 11 hónapjában több mint 26 500 csatát, fegyveres összetűzést sikerült az ACLED-nek beazonosítani, ami 53%-os növekedés 2024-hez képest. Oroszország 2025-ben nagyjából 200 települést foglalt el. Ezzel sajnos az is járt, hogy a különböző, főleg légi csapások 2 000+ civil halálát okozták. Az orosz drónhasználat az ACLED szerint olyan mértékben nőtt, hogy a drónokat érintő csapások száma olyan 150%-kal emelkedett éves összevetésben. 2026-ra a jelentés a katonai és diplomáciai nyomás kettős szorítását hangsúlyozza, de egyhamar bizonyára nem lesz vége ennek a háborúnak.

Latin-Amerika és a Karib-térség

Ebben a viszonylag Európában keveset tárgyalt térségben 2025-ben fegyveres bűnözői hálózatok több mint 14 800 incidensben érintették a civileket, ugyanakkor kb. 5 000 ember halt meg állami erők és fegyveres csoportok összecsapásaiban. Az ACLED egy fordulópontot is megnevez: 2025. szeptember 2-án amerikai csapás ért egy, Venezuela partjaihoz közeli hajót (11 halott), és szeptember-november között összesen 21 amerikai csapást rögzítettek, legalább 80 halálos áldozattal. Jövő évre vonatkozóan a folyamatos militarizáció és a feketegazdasági szereplők versenye együtt tarthatja magas szinten az erőszakot.

Vörös-tenger

A jelentés szerint 2025-ben 84%-kal kevesebb huti támadás történt a Vörös-tengeren, és a kereskedelmi hajók elleni támadások száma 7 volt (2024-ben 150). Ugyanakkor a hutik 125 csapást mértek izraeli területekre, ami 120%-os növekedést jelent 2024-hez képest. Az USA 2025-ben Jemenben és Szomáliában összesen 848 halálesettel járó légicsapásokat hajtott végre (Jemen 528, Szomália 320), miközben Szomáliában olyan 9 090 haláleset kapcsolódott politikai erőszakhoz. A kutatók fő állítása a jövő re vonatkozóan az, hogy a hutik ereje a kockázatpercepció fenntartása, ami 2026-ban is globális kereskedelmi és biztonsági költségeket tarthat fenn.

Száhel és a part menti Nyugat-Afrika

Burkina Faso, Mali és Niger az idei tizenegy hónapban több mint 10 000 halálesettel járt a politikai erőszak, továbbá fegyveresek 30 külföldit is elraboltak (Mali 22, Niger 8). A rossz tendenciákat jelzi, hogy Beninben 2025-ben kb. 70%-kal több halálos áldozatot rögzítettek, mint 2024 azonos időszakában. Mali esetében az ACLED az iszlamista JNIM szervezet üzemanyag- és szállítási embargóit emeli ki (Kayes, Nioro du Sahel), Burkina Fasóban pedig a JNIM időszakos tartományi központ-fenyegetéseit illetve egy 90 katonás veszteséggel járó konvojtámadást. A helyzet súlyos. 2026-ra a kutatószervezet egy összefüggőbb, Malitól Nyugat-Nigériáig húzódó konfliktusöv kockázatát vázolja.

Egyéb, listán túli, releváns konfliktustrendek

Az ACLED globális trendáttekintése alapján 2026 szempontjából akkor is látni kell néhány, a Watchlisten túlmutató konfliktushajtó tényezőt, ha a tízes listába nem kerültek be külön régiók. Például Iszlám Állam aktivitásának súlypontja például egyre inkább Afrikába tolódik. Szerintük 2025 első 11 hónapjában az Iszlám Állam globális aktivitásának 79%-a Afrikában volt (2024-ben még 49%), miközben más erőszakos iszlamista szervezetek aktivitása 20%-kal nőtt, és olyan szereplők értek el operatív „sikereket”, mint az al-Shabaab, a JNIM vagy a TTP. A politikai instabilitás másik gyorsan terjedő formája a tömegmegmozdulásoké. 2025-ben a demonstrációk világszerte meghaladták a 148 000 eseményt 197 országban és területen, és a palesztin-párti tiltakozások 2023 októbere óta több mint 51 000 alkalommal rendeződtek meg, ebből 18 000 2025-ben; mindeközben a tiltakozások intenzitásukat tekintve erősebbé váltak az ellendemonstrációk 33%-os növekedése miatt. Végül fontos részlet a drónok elterjedése, főleg a nem állami szereplők körében. 2026-ban a konfliktusok technológiai értelemben tovább „demokratizálódhatnak”, vagyis olyan eszközök, amelyek elsősorban a kereskedelmi forgalomban is elérhető drónok, széles körben használhatóvá válnak. Ez csökkenti az állami és nem állami szereplők közötti katonai aszimmetriát, növeli az erőszak földrajzi kiterjedését és kiszámíthatatlanságát, miközben alacsony belépési küszöböt teremt új fegyveres szereplők számára. Ennek következtében pedig a hagyományos deeszkalációs eszközök, mint pl. a tűzszünetek vagy a frontvonalak stabilizálása, egyre kevésbé hatékonyak, mivel a decentralizált, technológiával támogatott csoportok tevékenysége nehezebben kontrollálható politikai vagy katonai megállapodásokkal.

Következtetés

Az ACLED Conflict Watchlist 2026 legfontosabb üzenete, hogy a 2025-ben tapasztalt magas erőszakszint nem egyszeri kilengés volt, hanem egy új, tartós konfliktushelyzet megszilárdulása. Ebben a környezetben egyszerre van jelen a civilek egyre gyakoribb célba vétele, a dróntechnológia gyors terjedése, a konfliktusok régiókon átívelő kiterjedése és az összességében magas erőszakszint. A kiemelt térségekben a számok nem pusztán azt mutatják, hogy úgymond több a harc, hanem azt is, hogy megváltozott a konfliktusok szerkezete: Ukrajnában például soha nem látott csataintenzitás alakult ki, Szudán gyakorlatilag kettészakadt, Ecuadorban a bandaháborúk országos problémává váltak, míg a Vörös-tengeren a támadások számának csökkenése ellenére a stratégiai kockázat tartósan fennmaradt. Mindez arra utal, hogy 2026 nem a konfliktusok gyors lezárásának éve lesz, hanem azok átrendeződéséé, ahol a megelőzés és a válságkezelés csak akkor lehet hatékony, ha nem csupán a frontvonalakra, hanem az erőszak terjedésének útjaira, gazdasági mozgatórugóira és technológiai eszközeire is kiterjed.

Források

Szerző: Jánó Imre