Alexander Stubb finn elnök és Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök kedden közös telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezését célzó nemzetközi erőfeszítések részeként. „A megbeszélés őszinte és érdemi volt” – nyilatkozta Stubb a Finn Elnökség a telefonhívást követően kiadott közleményében. „Oroszországgal szomszédos országok vagyunk. A háború kimenetele közvetlen hatással lesz saját biztonságunkra és egész Európa biztonságára is. A háború lezárásához közvetlen tárgyalásokra van szükség.” A beszélgetésre Kijevvel egyeztetve került sor, és a két vezető – akik Ukrajna elkötelezett szövetségesei – nem egész Európa hivatalos képviselőiként tárgyaltak (különösen, hogy Norvégia nem is tagja az Európai Uniónak).

A telefonhívás azonban a négy éve tartó háború különösen érzékeny pillanatában történt. Az európai vezetők igyekeznek helyet biztosítani maguknak a tárgyalóasztalnál, miközben Donald Trump amerikai elnök egy békemegállapodás létrejöttét sürgeti. Két uniós tisztviselő szerint António Costát, az Európai Tanács elnökét előzetesen tájékoztatták a tervezett telefonbeszélgetésről. Az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői között a jövő hónapban Abu-Dzabiban terveznek tárgyalásokat. Ezeknek a sikere igencsak kérdéses, Putyin október végén pedig arra is utalt, hogy a háborút inkább az Egyesült Államok, Kína és Oroszország döntsék el, Ukrajnát és Európát kizárva, egy egyfajta Jalta 2.0 konferencián. Ennek a Sencsenbe tervezett APEC fórum adhat otthon, az amerikai és a kínai felek részvétele azonban kérdéses. Mindkét ország vezetői nyitottnak mutatkoztak az ötletre, de nem ígérték meg biztosan, hogy részt fognak venni egy ilyen megbeszélésen Putyinnal.

Støre azt is elmondta, hogy a két európai vezető a Putyinnal folytatott beszélgetés során hangsúlyozta a feszültség csökkentésének fontosságát. „A háború óriási emberi és anyagi áldozatokkal jár. A szenvedés és a pusztítás következményei nemzedékeken át érezhetők lesznek” – tette hozzá. Stubb hivatala szerint a telefonbeszélgetés a október 20-án Oslóban tartott egyeztetések folytatása volt. Az oslói tárgyalásokon a két európai vezető mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Trump különmegbízottja, Steve Witkoff is részt vett. Witkoff másnap Oroszországba utazott, hogy találkozzon Putyinnal, ahol többek között megdícsérte az orosz elnököt „humanitáriusságáért”: Witkoff ebben a tulajdonságában Trumphoz hasonlította Putyint. A Kreml szűkszavú közleményt adott ki a telefonbeszélgetésről, amely mindössze annyit erősített meg, hogy „a felek véleményt cseréltek az ukrán válság rendezéséről”, és hogy a keddi telefonbeszélgetés fő témája a konfliktus megoldása volt. Az orosz állami TASZSZ hírügynökség szerint a közlemény azt is hozzátette, hogy figyelembe vették Putyin és Witkoff korábbi tárgyalásainak eredményeit is.

Stubb és Støre egyébként közeli barátok, akik rendszeresen egyeztetnek egymással, valamint északi és skandináv kollégáikkal. A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés idején mindketten Helsinkiben tartózkodtak. A finn elnöki hivatal közleménye szerint a két vezető közvetlenül kívánta Putyin tudomására hozni, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, és hogy a béketárgyalásokat újra kell indítani, különös tekintettel a tervezett abu-dzabi találkozókra. Azt is közölték az orosz elnökkel, hogy közös érdekük a balti-tengeri térség és az északi sarkvidékhez közeli régió stabilitásának megőrzése. A telefonbeszélgetést követően Stubb és Støre tájékoztatta Zelenszkijt a tárgyalás részleteiről. „Hálás vagyok a részletes tájékoztatásért, valamint azért az aktív támogatásért, amelyet diplomáciai erőfeszítéseinkhez és a partnereinkkel közösen folytatott békekezdeményezésekhez nyújtanak” – írta az ukrán elnök az X-en közzétett bejegyzésében. „Alex és Jonas egyértelművé tették az orosz vezető számára, hogy valódi, a feszültség csökkentését szolgáló lépésekre van szükség az energetikai létesítményeink és infrastruktúránk tekintetében. Megvitattuk a novemberre tervezett háromoldalú, ukrán–amerikai–orosz találkozó előkészületeit, amelyet a tárgyalódelegációk szintjén tartanának meg” – mondta Zelenszkij. „Finnországnak és Norvégiának, mint Oroszországgal határos országoknak, különösen fontos érdeke fűződik a szilárd és megbízható biztonsági megállapodásokhoz. Megbeszéltük továbbá az európai partnereinkkel folytatott együttműködés különböző formáit is, amelyek elősegíthetik diplomáciai törekvéseinket, védelmünket és közös biztonságunkat.”

Nem minden európai vezető fogadta kedvezően Stubb és Støre kezdeményezését. Mette Frederiksen dán miniszterelnök kijelentette, hogy „nagyon szkeptikus” a kezdeményezéssel kapcsolatban. Mint elmondta, az európai országokat nem vonták be a telefonbeszélgetés előkészítésébe. „Úgy vélem, Európának meg kell őriznie az egységét, nem pedig külön utakon kell járnia” – fogalmazott. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint a békét „erővel”, nem pedig Oroszország „megbékítésével”, azaz engedményekkel kell elérni. Ha a tárgyalások ezt szolgálják, akkor üdvözlendők. A svéd miniszterelnök ugyanakkor hozzátette, hogy a Putyinnal folytatott korábbi tárgyalási kísérletek nem hoztak előrelépést, és semmi jele annak, hogy az orosz elnök valóban tűzszünetet szeretne. Kristersson egyébként jelenleg ügyvivő miniszterelnök, miután blokkja éppenhogy elvesztette a szeptemberi választást. Azóta viszont az ellenzék sem tudott még kormányt alakítani, így könnyen lehet, hogy ismét Kristerssont választja újra a parlament, akár egy kisebbségi kormány élén.

A feltételezések szerint az Ukrajnát határozottan támogató európai vezetők közül legutóbb Emmanuel Macron francia elnök tárgyalt közvetlenül Putyinnal, 2025 júliusában. Egyes uniós vezetők, például Robert Fico szlovák miniszterelnök és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió ellenére az elmúlt években viszonylag rendszeres kapcsolatot tartottak fenn az orosz elnökkel. Az uniós diplomaták és tisztviselők egy ideje azt mérlegelik, miként lehetne biztosítani, hogy Ukrajna európai szövetségesei érdemi szerepet játsszanak a tűzszünetről és a hosszú távú békemegállapodásról szóló tárgyalásokon. Stubb neve is felmerült azon lehetséges vezetők között, akik Európa képviseletét vállalhatnák, és Trump, illetve Putyin részvételével zajló személyes tárgyalásokon erősíthetnék Ukrajna pozícióját. Stubb azon kevés uniós vezetők és Ukrajnát támogató politikusok egyike, akiknek sikerült jó kapcsolatot fenntartaniuk Trumppal egy olyan időszakban, amikor a transzatlanti kapcsolatok feszültté váltak. Finnországnak ráadásul 1 340 kilométer hosszú közös határszakasza van Oroszországgal, így Stubb és munkatársai már jelentős tapasztalatot szereztek abban, hogyan kell kezelni egy fenyegető és kiszámíthatatlan szomszédot. Finnország tulajdonképpen a második világháború óta arra készül, hogy Oroszország egyszer meg fogja támadni, így rendkívül kiterjedt menedékrendszerrel, erős társadalmi rezilienciával, és Európa egyik legnagyobb és legfejlettebb hadseregével rendelkezik.