Archívum

Fotóriport: Grönlandig hozta a szél a hónapok óta égő kanadai őserdők füstjét

Egy héttel ezelőtt, szeptember 25-én arra ébredtünk Nuukban, a „Zöld Föld” fővárosában, hogy kész vége, tényleg ennyi volt: eljött a végítélet napja.

Mivel egész napos napsütésben reménykedtünk – legalábbis még vasárnap is ezt jósolták a „legspécibb”  norvég időjárásjelentések – ébresztőt sem állítottam, gondoltam, megteszi az is, ha felhúzva hagyom a redőnyöm, a napfelkeltével együtt felébredek én is, mivelhogy ez a mechanizmus működött eddig. Nyilvánvalóan egy fontos tényezője van a történetnek: a nap.

1. De nap az nem volt, így én is elaludtam. Pár órával később is csupán a képek által is demonstrált sötétbarna, már-már teljesen elsötétült égre ébredtem fel.

Utólag tudomást szereztem, nemcsak mi fejtegettük az egyetemen, hogy mi lehet pontosan a titokzatos füstszag eredője, hanem sokan mások is. Azon gondolkodtunk, hogy lehetséges-e, hogy valami itt Nuukban gyulladt ki, esetleg egy gyár vagy a szemétégető-e az oka az égett szagnak. Ez hamar tévesnek bizonyult; egy kis idő múlva ugyanis a nyugati part  több városából is jött a hírközlés, hogy ők is realizálták a vastag füstfelhőket.

 2. Egy pár órán belül, olyan délután 1 óra környékén jelent meg az első cikk arról, hogy a szokatlanul erős légáramlatoknak köszönhetően az ég felettünk a több hónapja égő kanadai őserdők füstje miatt sötétült el.
3. A kanadai erdőtüzek füstje a több száz kilométerre fekvő grönlandi főváros égboltját teljesen beterítette, és napokig – egészen a hét végéig – égett fa szaga járta be a főváros utcáit. Nagy fekete felhőket és a közösségi oldalakat is bejáró ijesztő videókat lehetett napokig látni a vastag füstrétegről, ami már-már állandó alkonyat illúzióját keltette.

A kanadai erdőtüzek

A hónap óta lángoló erdőtüzek történelmet írtak Kanadában. A szokatlanul hosszantartó – bár egyre kevésbé meglepő – száraz és rekord melegnek számító kanadai tavasznak köszönhetően az ország az eddigi legszörnyűbb erdőtüzek nyári szezonját élte meg, aminek még mindig nincs vége.

Az elmúlt hónapokban Kanada nyugati partszakaszán közel 400 tűzesetet regisztráltak és több mint 35 ezer ember evakuálását rendelték el. A brit kolumbiai Kelownában az egyik legsúlyosabb a helyzet, csak itt több mint 200 ház és épület sérült meg vagy égett le. A szövetségi kormány pedig már a katonaságot is beveti az erdőtüzek kezelésében.

4.ábra: Forrás/Képernyőkép: https://en.wikipedia.org/wiki/2023_Canadian_wildfires#/map/0(2023. 10. 01.)

A hűvösebb szeptember némi enyhülést hozott Kanadában, bár még a sikeres tűzoltás helyén is száll a tömény füst, fenntartva ezzel a magasfokú légszennyezettséget és egészségügyi kockázatot. A várhatóan szintén rendkívül száraz ősz miatt nagyon negatív és szkeptikus becsléseket lehet olvasni – a tűzoltást egészen az ősz végére datálják, azaz a hónapokban még biztosan eltarthat az erdők maradékának megmentése. Várhatóan a tél beköszöntével lehet majd érdemibb eredményekre számítani.

Grönland

A grönlandi eset rendkívül súlyos, azonban a precedens sajnos nem egyedülálló. Még ez év nyáron az a Quebec felől érkező erdőtüzek sűrű füstjét a szél egészen az Amerikai Egyesült Államok keleti partjáig terelte; ezzel „sötét citromsárgára” festve a nagyvárosok, úgy mint New York állam, egét. A jelentések alapján a szinte már fojtogató szmog olyan erős volt, hogy még a hőmérséklet is visszaesett pár fokkal.

5. Grönlandon eddig még nem adtak ki riasztást a légszennyezés kapcsán. Viszont annak ellenére, hogy egészséges és „fitt’” szervezet számára nem feltétlen jelent akkora veszélyt, mint az asztmás, tüdőbeteg idősek számára, főként az első napokban igyekeztek az helyiek zárt helyiségben maradni, kerülni a sétát, túrázást.

Több beszámoló és közösségi médián megosztott tapasztalat is beszámol arról, hogy az autók és lépcsők kormosak lettek. A túrázók arról mutattak képet, hogy a hó szürkésfehér árnyalatú lett a hegyekben. Habár drasztikus intézkedéseket eddig még nem vetettek be, a különböző hatóságok még mindig fokozottan ellenőrzik a levegő minőségét Grönlandon.

6. ábra: Forrás/képernyőkép: https://fire.airnow.gov/# (2023.09. 28.)

Ennek főleg az az oka, hogy habár a légszennyezés súlyosbodását a szerdán, azaz szeptember 27-én megváltozó légáramlatok megakadályozhatták volna, – a hétfői becslésekkel ellentétben – a füst nemcsak Grönland keleti partjait és Izlandot érte el, hanem az Atlanti-óceánt „átszelve” még Európa északi és nyugati partjaira is továbbterjedt, ezzel elérve Európa számos országát, így mint Németországot, Spanyolországot vagy Norvégiát.

Klímakrízis – konfliktus határok nélkül

Szörnyű belegondolni, hogy közvetlen környezetemben tapasztalom meg a klímaváltozás majdnem minden vonását. Olvadnak a jégsapkák, Grönlandon az állandó szélviharok miatt tönkre mennek a vízerőművek, amik az energiaellátás 2/3-át adják.

7. A nukissiorfiiti és buksefjordi vízerőművek Nuuk energiaellátására termelt villamosenergia mintegy 99 százalékát megújuló forrásokból tudják biztosítani, azonban a klímaváltozás miatt kiszámíthatatlan grönlandi időjárás sok meghibásodást és ezzel kockázatot rejt magában.

Mindenesetre az biztos, hogy mindez felhívja a figyelmünket a körülöttünk zajló éghajlatváltozások határokon átívelő jellegére. Az éghajlatváltozás hatására drasztikusan olvasó jégsapkák, aszályok megjelenése, a szárazság és elsivatagosodás, illetve erdőtüzek hatásai mindig nagy kihívást jelentenek a helyieknek, és átfogó klímavédelmi intézkedéseket kívánnak meg az adott kormánytól.

Azonban érdemes tisztában lenni azzal, hogy ahogy a kanadai erdőtüzek füstje, a klímamenekültek, a óceánok és tengek vízszintjének emelkedése nemhogy nem állnak meg egy adott ország határainál, de évtizedekre, évszázadra is átírhatják az alapvetőn stabilnak vett természet korforgását, kockáztatva mindezzel az emberek fizikai biztonságát és mentális egészségét egyaránt. A határok átívelő éghajlati kockázatok kezelése tehát globális érdek, hisz azok mindenkit érintenek, ugyanakkor a kollektív igényeken kívül az adaptációra kialakított keretrendszer viszont sem állami, sem nemzetközi szinten nem élvez prioritást. Így aztán lehet szívni az jobbnál jobb és tisztábbnál tisztább „levegőt” – amíg van mit.