Megkezdődött a szavazás a holland választásokon, amelyen a felmérések szerint ismét a bevándorlásellenes Geert Wilders-féle Szabadság Párt (PVV) a legesélyesebb. Azonban idén nem valószínű, hogy bekerülnének a kormányalakító pártok közé. A PVV a legutóbbi választásokon az első helyen végzett, ezzel nem kis megdöbbenést okozva Hollandiában és külföldön egyaránt. Az általuk vezetett négypárti konzervatív kormány viszont alig egy év után összeomlott. A párt most is vezet, a felmérések szerint 24-28 ülést szerezhetnek meg a 150 fős parlamentben.
Viszont a szélsőjobboldali párt népszerűsége nagyot zunaht 2023 óta, amikor 37 parlamenti ülést szerzett meg. Az összes jelentősebb párt megtagadta a velük való együttműködés lehetőségét. A kormánykoalíció idén júniusban omlott össze, a Wilders által előterjesztett szélsőséges bevándorlásellenes tervezet miatt. A kampányidőszakot a bevándorlás, egészségügy és a súlyos lakhatási válság témái határozták meg. Jelenleg az Európai Bizottság volt tagja, Frans Timmermans vezette balközép Balzöld/Munkáspárt (GL/PvdA) koalíció áll a második helyen, akik várhatóan 22-26 ülést szereznek majd meg.
A liberális-progresszív D66 esetében közel ötször több, 21-25 parlamenti ülésre számítanak, a jobbközép Kereszténydemokraták (CDA) pedig előreláthatólag 18-22 jelölttel kétszer annyi helyet zsebelhetnek majd be. A leköszönő koalíciós pártok mindegyike – a PVV, a liberális-konzervatív VVD, a populista Gazda-Polgár Mozgalom (BBB) és a centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) – jelentős veszteségekkel számol. Hollandiában az arányos választási rendszer értelmében a szavazatok 0,67%-a ad ki egy képviselői helyet. A választásokon versengő 27 pártból – mint például kifejezetten az 50 felettieket, a fiatalokat, az állatokat vagy a sportolást támogatókból – legfeljebb 16 jut be a parlamentbe.
Ez a magas szintű politikai „töredezettség” gondoskodik arról, hogy egyetlen párt se legyen képes önállóan kormányozni. Így, már több, mint száz éve többpárti – a legutóbbi három választás óta négypárti – koalíciók irányítják az országot. Wilders úgy nyilatkozott „a demokrácia meg fog halni” Hollandiában, ha a PVV a legtöbb szavazatot megszerezve sem tud bekerülni a kormányba. Ellenfelei és szakértők szerint azonban az első hely nem garantálja még a kormányzást, illetve bármely többséggel rendelkező koalíció demokratikusnak minősül. A pontos kimenetelt így is nehéz előre megjósolni, a koalíciós tárgyalások pedig hónapokig is elhúzódhetnak majd. Az elemzők szerint a közelmúlt legszélsőségesebb kormányát idén egy sokkal szélesebb bázisú, bal- és jobbközép pártok alkotta koalíció váltja majd.
A szavazóhelyek reggel 7:30-kor nyitottak meg, és este 21:00-kor zárnak majd be, az előzetes eredmények kihirdetésére nem sokkal azután kerül majd sor. A választásokat követően az összes elképzelhető koalíciós modellt felmérik, majd megkezdődnek a lehetséges partnerek közti tárgyalások. A koalíciós feleknek meg kell állapodniuk egy négy évre szóló közös egyezségről, illetve meg kell felelniük egy parlamenti bizalmi szavazáson, mielőtt kormányra léphetnének.
Forrás – The Guardian
