„Büszke vagyok arra, hogy közös, globális felelősséget vállalunk és fellépünk az éghajlatváltozással szemben” – nyilatkozta Grönland energia- és környezetvédelmi minisztere, miután Grönland parlamentja (Inatsisartut) bejelentette, hogy Grönland, mint autonóm terület a Dán Királyságon belül csatlakozik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz és egyúttal nemzeti éghajlati stratégiát dolgoz ki a klímaváltozás mérséklése érdekében.
A Párizsi Megállapodás mint mérföldkövet a multilaterális klímapolitikai tárgyalásokban
A Párizsi Megállapodás jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezmény az éghajlatváltozásról. 196 fél fogadta el az ENSZ 21. Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én (és 2016. november 4-én lépett hatályba). Két egymásra szorosan építkező és átfogó célja van: hogy „a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt tartsa az iparosodás előtti szintekhez képest”, és törekedjen arra, hogy „a hőmérséklet-emelkedést 1,5°C-ra korlátozza az iparosodás előtti szintekhez képest”.
Az elmúlt években a világ vezetői ugyanis többször hangsúlyozták, hogy a globális átlagkőmérséklet emelkedést 1,5 °C-ra kell korlátozni e század, 2100 végére. Ennek legfőbb oka a tudományos eredményeken alapszik: az IPCC, az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület jelzései szerint az 1,5°C-os küszöb átlépése sokkal súlyosabb éghajlatváltozási hatások megjelenését kockáztatja, beleértve a gyakoribb és súlyosabb aszályokat, hőhullámokat és esőzéseket. hogy a globális felmelegedést 1,5°C-ra korlátozzuk, az üvegházhatású gázok kibocsátásának legkésőbb 2025 előtt kell tetőznie, majd 2030-ig 43%-kal csökkennie.
A Párizsi Megállapodás ezért jelent mérföldkövet az elmúlt évek multilaterális klímapolitikai tárgyalásai során – először jött létre kötelező érvényű megállapodás, amely az összes nemzetet összefogja az éghajlatváltozás elleni küzdelem és annak hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében.
A csatlakozási folyamat, ami 2021 óta tart
Grönland csatlakozása a Párizsi Megállapodáshoz egy hosszú és összetett folyamat eredménye, amelyet először 2021-ben jelentett be az ország akkori kormánya (Naalakkersuisut) az ENSZ Klímakonferenciáján. Ezt követően a Grönlandi Parlament (Inatsisartut) kapta meg a feladatot, hogy részletesen feldolgozza és értékelje a csatlakozás lehetőségeit és következményeit.
A megállapodáshoz való csatlakozás fontos mérföldkő Grönland számára, hiszen lehetővé teszi az ország számára, hogy a globális klímaerőfeszítések részesévé váljon anélkül, hogy konkrét kötelezettséget vállalna a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Emellett Grönland mentesülhet Dánia klímavédelmi kötelezettségvállalásainak megosztásától is, amely különösen fontos, mivel az ország fokozatosan távolodik a Dániától való politikai és gazdasági függőségtől.
Korábban a csatlakozás lehetséges akadályaként tekintettek arra, hogy a megállapodás korlátozhatja Grönland gazdasági fejlődését, különösen a vállalkozásokat és azok engedélyét tekintve. Azonban a legutóbbi parlamenti értékelés rávilágított arra, hogy a Párizsi Megállapodás összekapcsolható a gazdasági növekedéssel és a vállalkozások fejlesztésével. Múte B. Egede grönlandi politikus szerint az alapos előkészítő munka megerősítette, hogy a megállapodás nem fenyegeti Grönland fejlődését, hanem sokkal inkább támogatja azt.
Grönland különleges státusza, mint őslakos közösség, lehetővé teszi, hogy saját klímapolitikája felett is ellenőrzést gyakoroljon, miközben csatlakozik a nemzetközi közösséghez a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az önkormányzati törvény fogja biztosítani a csatlakozás alapját, és ezzel megerősíti Grönland jogát az önrendelkezéshez és a klímapolitikához való felelős hozzáálláshoz.
Ez a csatlakozás lehetőséget teremt Grönland számára, hogy a globális klímaszabályozás aktív szereplőjévé váljon, miközben továbbra is biztosítja gazdasági fejlődését és a függetlenség felé vezető útját.