Grönland az utóbbi időben gyakran került a hírek és a figyelem középpontjába, főleg Donald Trump vonatkozásában, azonban a terület valójában régóta az amerikai törekvések célkeresztjében áll. Jogosan merülhet fel bennünk, hogy vajon mi ez a nagy felhajtás a térség körül?
Grönland egy önálló, ámde dán fennhatóság alá tartozó autonóm terület, amelyet a föld legnagyobb szigeteként ismer a világ. Földrajzilag Észak-Amerika keleti partjainál, az Atlanti-óceán és az Északi-sarkvidék között fekszik. 1721 és 1953 között dán gyarmatként funkcionált, amely után a Dán Királyság szerves részévé vált. 1979-ben Dánia engedélyezte a térség korlátozott önrendelkezését, melyet 2009-ben tovább bővítettek azzal, hogy Grönland a védelmi és külpolitikai ügyek kivételével a belügy majdnem minden területe felett egyedül dönthet. Emellett, az egyezmény biztosította a függetlenség jogát sikeres népszavazás esetén. A közelmúltban Grönland miniszterelnöke, Múte Egede számtalan utalást tett a függetlenség előkészületeire és arra, hogy a sziget más országokkal való együttműködései nem folytatódhatnak kizárólag Dánián keresztül. A teljes körű autonómia most kifejezetten jól jönne, hiszen a globális hatalmak egyre aktívabban igyekeznek növelni jelenlétüket és befolyásukat a térségben, melyről egyedül Dánián keresztül születhet döntés.
Grönland az ingatlanpiacon?
A napokban megjelent hírek Donald Trump radikális ötleteként állítják be a sziget megvásárlásának gondolatát, azonban a terület geopolitikai és geostratégiai fontosságán alapuló kezdeményezést meglepően nem hozzá, hanem Andrew Johnson amerikai elnök 1867-es javaslatához vezethetjük vissza, melyet William Taft elnök ajánlata követett 1910-ben. Harry Truman, amerikai elnök adminisztrációja szintén szerencsét próbált 1946-ban, amikor is 100 millió dollárt ajánlott fel az ország Grönlandért cserébe, amelyet Dánia újból visszautasított. A második világháború idején Grönland amerikai védelem alá került, Dánia német megszállását követően. A háború után az USA kialakította a Pituffik űrbázist (korábbi nevén: Thule légibázis), amely napjainkban is rendkívül fontos rakétafigyelmeztető központként szolgál és nemzetbiztonsági stratégiai fontossággal bír. Az 1951-ben kötött védelmi megállapodásuk jelentős szerepet biztosított az Egyesült Államoknak a terület védelmében, beleértve a katonai bázisok építésének és fenntartásának jogát. 2019-ben Donald Trump, már elnökségének első ciklusában kifejezte Grönland megszerzésének és irányításának elengedhetetlen fontosságát, amelyet 2025-ben szintén megerősített, azonban már más stílusban. A Mar-a-Lagoi sajtótájékoztatón Trump a katonai erők és/vagy a gazdasági eszközök bevonását sem zárta ki az olyan területek megszerzésében, mint Grönland és a Panama-csatorna. Grönland miniszterelnöke, Múte Egede egyértelműen kijelentette, hogy a sziget nem eladó! Trump nyilatkozata után pár órával érkezett a hír, hogy Dánia jelentősen megnöveli a grönlandi védelmi kiadásokat, pontosabban 1,3 milliárd euróval. Azonban, a dán védelmi miniszter szerint az időzítés csupán a sors iróniája. Mette Frederiksen, dán miniszterelnök kifejezte, hogy egyértelműen átlátják az USA-val való közös érdekeket, akinek természetesen jelen kell lennie az Észak-atlanti feszültségek növekedése idejében, főleg Oroszország hatalmának ellensúlyozása érdekében.
Trump retorikája úgy vélem senkinek nem okozott meglepetést, hiszen számtalanszor szemtanúi lehettünk a reaktív, cenzúrázatlan és ellentmondásos gondolatainak. Viszont abban bizonyosak lehetünk, hogy a sziget valóban kulcsfontosságú Amerika védelmének maximalizálásában. ”A sziget létfontosságú szerepet tölt be, hiszen ha Oroszország rakétákat küldene az USA felé, a nukleáris fegyverek legrövidebb útvonala az Északi-sarkon és Grönlandon keresztül vezetne” – mondta Marc Jacobsen, a Dán Királyi Védelmi Főiskola docense a BBC-nek.
Oroszország a 2014-es krími invázió óta erősíti sarkvidéki katonai jelenlétét. A klímaváltozás okozta olvadó jégtakaró új gazdasági lehetőségeket teremtett, különösen az Ázsia és Európa közötti hajózási útvonalak rövidítésével. Az ország légvédelmi, repülési és szárazföldi erőkkel védi tengeralattjáró flottáját, miközben precíziós rakétatechnológiát fejleszt, hogy távoli célpontokat érhessen el hagyományos hadihajók és légierő telepítése nélkül. A térség megszerzése feltételezhetően ”két legyet egy csapásra” akciónak bizonyul, hiszen Kína dominanciája ellen is irányulhat. Kína infrastrukturális beruházásai (pl. a „sarki Selyemút”) javítják Oroszország ellenőrzését a sarkvidéki térségben, míg az USA és NATO-szövetségesei a régióban továbbra is több kihívással küzdenek. Kína sarkvidéki technológiái (műholdak, kutatóhajók, jégtörők és tengeralattjárók) előnyhöz juttatják a hajózási útvonalak nyomon követésében és a térség feltérképezésében. Vlagyimir Putin szóvivője, Dmitry Peskov kijelentette, hogy figyelemmel követik a drámai fejleményeket a területtel kapcsolatosan, majd kiemelte, hogy az Északi-sarkvidék az orosz nemzeti és stratégia érdekek zónája, melyet a béke és stabilitás harmóniájában kívánnak fenntartani.
Mindemellett, a terület természeti erőforrásokban rendkívül gazdag, beleértve az olaj- és gázkészleteket, a halászatot, a ritkaföldfémeket és a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciált. Grönland a világ egyik legnagyobb ritkaföldfém lelőhelye, amely rendkívül vonzóvá teszi a szigetet az elektronikai, megújuló energiát hasznosító technológiák és védelmi rendszerek gyártóinak. Kína és Oroszország határozottan dominálják a ritkaföldfémek kitermelését és globális kínálatát, ezért is lenne Amerika számára kedvező, ha gazdaságilag is kihasználhatná a térségben rejlő lehetőségeket. A klímaváltozás következtében az olvadó jégtakaró miatt egyre hozzáférhetőbbek ezek az anyagok, viszont Grönland priorizálja a fenntartható fejlődést, és 2021-ben leállította az olaj-és gázkutatást a klímaváltozás kezelése érdekében. Az olyan klímaváltozást tagadó személyektől, mint Donald Trump elég távol állhat ez a megközelítés, ha a becslések szerint hosszú távon több százmilliárd dollárt érhetne a térség erőforrásainak kitermelése.
Grönland jelenlegi helyzete a gazdasági fejlődés, a klímaváltozás elleni küzdelem és a globális hatalmak geopolitikai érdekeinek fókuszában áll. Egy szorosabb együttműködés az Egyesült Államokkal feltételezhetjük, hogy megannyi lehetőséggel szolgálna Grönland számára, valamint segíthetné a Dániától való fokozatos elhatárolódásban és a függetlenséghez vezető úton. Hisz a függetlenség valóban karnyújtásnyira van és elérhetőnek tűnik, azonban a sziget gazdaságának jövője valójában nagyon nagy mértékben függ Dánia pénzügyi támogatásaitól.
Források:
Greenland | History, Population, Map, Flag, & Weather | Britannica
Donald Trump isn’t the first US president to want Greenland – here’s why | World News | Sky News
Why does Trump want Greenland and what do its people think?
Greenland’s leader wants independence from Denmark as Trump hovers over Arctic island – POLITICO
Greenland does not want to be American or Danish, PM says | Politics News | Al Jazeera
Russia and China’s cooperation in the Arctic is a rising nuclear threat – POLITICO
We’re watching you, Russia warns Trump over Greenland
Russia keeping close eye on Trump’s claim to Greenland
Charts Show World’s Dependence on China for Critical Minerals – Newsweek