Archívum

Háború a természet ellen

Ha az ukrán-orosz háború negatív következményeire gondolunk, általában a szétlőtt városok, az elpusztult építészeti emlékek, illetve végtagjaikat vesztett katonák tömegei jutnak az eszünkbe. Azonban a harcoktól az emberek mellett a természet is szenved, a következmények pedig évtizedekig velünk maradnak. A helyzet annyira súlyos, hogy egyes tudósok már “ecocide-ről” beszélnek.

Ukrajna a 2022-es orosz támadás előtt sem tartozott a leginkább környezetbarát államok közé. Elég csak a kárpátaljai megoldatlan szemétszállításra gondolni, ami Magyarországot közvetlenül is érinti: a lakosok hatalmas mennyiségű műanyag hulladékot juttatnak a Tiszába és a mellékfolyóiba, amit aztán a víz átsodor a határon. A Telex.hu 2021-ben dokumentumfilmben dolgozta fel a problémát “A szemét útja a Tiszán: Ukrajnától Magyarországig” címmel, amelyből kiderül, hogy a térség jelentős részén egyszerűen nincsen szemétszállítás, a lakosok a patakok partján hagyják a szemetet, amit a víz elvisz. A probléma a háború kitörésével még inkább fokozódott. A minden évben megrendezett PET Kupa szervezői szerint a harcok kezdete óta kétszer annyi időbe telik a Tisza megtisztítása, mint korábban. Kárpátalja pedig Ukrajnának csak egy megyéje, ráadásul a harcok által teljesen megkímélt térsége, milyen lehet a szeméthelyzet a fronthoz közeli településeken, ahol ráadásul a hadsereg is tevékenykedik?

__wf_reserved_inherit

A hadseregek még békében az egyik leginkább környezetszennyező szervezetek a Földön. Közismert tény, hogy az Egyesült Államok károsanyag kibocsájtása békeidőben is magasabb, mint számos iparosodott országé, például Svájc, Svédország vagy éppen Magyarország kibocsájtása. Ha egy ország lenne, a Pentagon lenne az 55. legtöbb káros anyagot a légkörbe juttató állam a Földön. 

Háborús körülmények között pedig mindez hatványozottan igaz. A hadsereget mozgatni kell; a fegyvereket, katonákat, utánpótlást eljuttatni a hátországból a frontra, a fegyvereket, felszerelést, egyenruhákat le kell gyártani, a katonák részére szánt élelmiszert elő kell állítani és be kell csomagolni. Mindez rendkívül sok üzemanyagba kerül, egy belga környezetvédelmi szervezet szerint a háború első évében, tehát 2022. február 24. és 2023. február 23. között a harcok megközelítőleg annyi károsanyag-kibocsátással jártak, mint amennyit ugyanennyi idő alatt egész Belgium hozott össze, sőt, többel, mint ami Portugália vagy Litvánia egész éves kibocsátása. Ez 120 millió tonna üvegházhatású gázt jelent – összehasonlításképp: Magyarország 2022-ben kicsit több, mint 59 millió tonnát bocsátott ki. A fokozott üzemanyag használat az emberek egészségére is káros hatással van: Kijevben például az átlagosnál 27x több szennyező anyagot mértek a levegőben a konfliktus első két hete után.

Nemcsak a járművek juttatnak káros anyagokat a természetbe, hanem a lőszerek is (amelyekben megtalálható cink, nikkel, bárium, mangán, réz, antimon és rengeteg egyéb mérgező anyag) amelyek ráadásul ott maradnak majd a harcok után még hosszú évtizedekig, elszennyezve a talajt és a vízrétegeket, így pedig hosszú távon mérgezve az embereket és az állatokat is. A bombák és a rakéták rengeteg problémát okoznak majd az életben maradtaknak a jövőben, egyes orvosok szerint a rákos megbetegedések miatt egyenesen halálosabbak, mint maga a robbanás.

__wf_reserved_inherit

A lőszerek mellett az aknák is hatalmas problémát fognak jelenteni hosszú ideig. Egyes katonai szakértők egyenesen a világ legnagyobb aknamezőjének nevezik Ukrajnát: a kijevi kormány szerint mintegy 174,000 km2 veszélyeztetett, természetesen főleg a déli és keleti megyékben. A fölben maradt aknák miatt 2023 októberéig 261 civil halt meg (több ezer katona mellett). Az aknák természetesen nem csak az emberekre, hanem a nagyméretű állatokra ugyanúgy veszélyesek, ráadásul a harcok elmúltával rettenetesen sokáig szedni fogják az áldozatokat: a ukrán kormány szerint 70 vagy akár 100(!) évet is igénybe fog venni a területek megtisztítása.

A harcokban az emberek mellett az állatvilág is szenved. A Fekete-tengeren a megnövekedett hajóforgalom, illetve a harcok nyomán vízbe jutó szennyeződések miatt tömegesen halnak a delfinek és egyéb vízi élőlények. A hosszú ideje megmerevedett frontvonalak környékén teljesen elszennyeződik a talaj, minden előlényt kiirtva onnan. A harcok következtében kigyulladnak az erdők és elpusztulnak a nagyobb és kisebb élőlények élőhelyei. Délen a sztyeppék és a szigetek sajátos ökoszisztémái semmisültek meg, veszélyeztetve az endemikus gyepnövényeket és rovarokat.

A tudósok különösen aggódnak a sztyeppei gyepnövényzet miatt, amelyek egykor Dél- és Kelet-Ukrajna jelentős részén terültek el, azonban mára már csak 3 százalékát fedik le a korábbi elterjedésüknek. A vándorlómadarak lakhelyei szintén folyamatos veszélyben vannak, a harcok elpusztítják a fészkelőhelyeiket, a folyamatos robbanások miatt pedig olyan helyekre menekülnek a fiókák, ahol aztán nem maradnak életben. 2022-ben például alig 300 dalmáciai pelikán érkezett a Krivaya Kosában található fészkelőhelyükre a szokások 1500 helyett. Az vizes élőhelyek is pusztulnak, a járművek szennyezőanyagokat, az emberek rengeteg szemetet juttatnak a folyókba, amelyek aztán egészen a tengerig viszik azt, közben elpusztítva a lárvákat, békákat, egyéb élőlényeket. 2023 nyarán felrobbant a Nova Kahovka-i vízerőmű gátja, Herszon felét elpusztítva. Az ár vitt mindent, ami elé került: embert, állatot, veszélyes hulladékot. A folyódeltákban kimutathatóan csökken a biodiverzitás a harcok kezdete óta. A harcok természetvédelmi területeken is zajlanak, a katonák lövészárkokat ásnak, szemetet termelnek, járművek közlekednek éjjel-nappal fokozattan védett területeken. Öröm az ürömbe, hogy a harcok elmúltával az emberek által elhagyott településeket gyorsan visszahódítja a természet: a 2014 óta harcok által sújtott Donyeckben számos falu néptelenedett el az elmúlt évtizedbe, a vadállatok visszatérését azonban számos esetben megfigyelték.

__wf_reserved_inherit

Az ukrán kormány több, mint 200 természet ellen elkövetett háborús bűnt tart számon az elmúlt két évből és állítások szerint több, mint 50 milliárd dollárba fog kerülni a természet helyreállítása. Az aknák, a tönkretett élőhelyek, az elszennyezett termőföld és vízkészletek még hosszú ideig fognak szenvedést okozni az állatoknak és embereknek egyaránt.

Források

https://telex.hu/video/2021/03/24/ukrajna-karpatalja-tisza-szemet-hulladekgyujtes-dokumentumfilm

https://hvg.hu/zhvg/20220925_PET_kupa_muanyagszennyezes_Tisza

https://www.forbes.com/sites/niallmccarthy/2019/06/13/report-the-u-s-military-emits-more-co2-than-many-industrialized-nations-infographic/?sh=22a090154372

https://telex.hu/techtud/2023/07/24/orosz-ukran-haboru-gatszakadas-atomeromu-kornyezeti-hatasok-karosanyag-kibocsatas-szen-dioxid-uveghazhatasu-gazok-termeszetvedelem