Joseph Campbell, a mitológia és az archetípusok nagy tudósa, azt állítja, hogy a mitológia nem hazugság, hanem metaforikus. A mitológiák és metaforák azok a történetek, amelyek inspirálják a hazafias elkötelezettséget, ösztönzik a katonákat a harchoz, és segítenek megmagyarázni a külvilágot. Olyan mitológiák, amelyeket nemzetek őriznek meg magukról, gyakran erősítik azokat a kiegészítő mitológiákat is, amelyeket másokról elfogadnak.
Oroszország és az Egyesült Államok különösen erős mitológiákkal rendelkeznek egymásról. Az orosz mitológia szerint az Egyesült Államoknak vazallusai vannak, nem szövetségesei – egy hegemón hatalom, amely a kegyetlen ambíciókat és önzést rejt liberalizmus és jogrendi elvek mögé. Az amerikaiak Oroszországot pedig egy olyan országnak látják, ahol nincs belpolitika – az ultimátum autokrata hatalom, aminek gonosz, elszámoltathatatlan vezetője megszeg mindent, amit a polgárok akarnak. Már 1855-ben az amerikai elnök, Abraham Lincoln, Oroszországot olyan helyként írta le, „ahol a despotizmust tiszta formájában lehet elfogadni, a hipokrácia alapvető ötvözetével”.
Több mint egy évszázadnyi feszültség és konfliktus után az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata most ezekre a mitológiákra épül. A mitológiák terhet rónak a kapcsolatra, elfedve a finomságot és a tiszta észlelést. És ezek a mitológiák alakították, és továbbra is alakítják mindkét ország részvételét az ukrán háborúban. Az az orosz mitológia, amit sokan az Egyesült Államokról tartanak, folyamatosan hajtja a Kremlt káros agresszió felé. Az az amerikai mitológia, amit Oroszországról tartanak, szintén egy csapda, amely arra vezeti a döntéshozókat, hogy félreértelmezik a Kremlt, és elmulasztják az esélyeket a rezsim gyengítésére vagy kompromisszumok megtalálására. Ahhoz, hogy minimalizálják a veszélyes félreértéseket, az amerikai vezetőknek keményebben kell dolgozniuk azon, hogy túllépjenek ezeken a mitológiákon és archetípusokon. Az Egyesült Államok saját mitológiájának és Oroszország mitológiájának jobb megértése rugalmasságot adhat az amerikai döntéshozóknak, segíthet elősegíteni a stratégiai empátiát, és előre látni a jövőbeli változásokat az orosz politikai testben.
Forrás – Foreign Affairs