A cikk azt vizsgálja, hogyan alakult át a Közel-Kelet hatalmi dinamikája az elmúlt években, különös tekintettel Irán befolyásának csökkenésére, valamint arra, hogy ezt miként próbálják kihasználni a Perzsa-öböl államai. Az írás szerint Irán hagyományosan komoly befolyással bírt olyan térségekben, mint Gáza, Damaszkusz és Bejrút, ám a gazdasági nehézségek, a belső politikai instabilitás és a nemzetközi nyomás egyre jobban meggyengítették ezt a pozícióját.
A szerző szerint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyre inkább stratégiai szereplőkké válnak ezekben a térségekben, diplomáciai és gazdasági eszközökkel próbálják átvenni az irányítást. Gázában például egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a rekonstrukciós projektek finanszírozására, míg Libanonban és Szíriában az újjáépítési erőfeszítések révén igyekeznek befolyásolni a politikai folyamatokat.
A cikk szerint ez a változás nemcsak az Iránnal szembeni regionális versengés része, hanem a nagyhatalmi játszma egyik eleme is, amelyben az Öböl-államok az Egyesült Államok és Kína figyelmét is igyekeznek felkelteni. A szerző megjegyzi, hogy Irán még nem mondott le teljesen befolyásáról, de egyre nehezebb helyzetben van, miközben a Perzsa-öböl országai egyre aktívabb szereplőkké válnak a Közel-Keleten.