Menekültek érkeznek Görögországba 2015-ben - A fotót készítette: Antonio Masiello
Az iráni háború negyedik hetébe lépve a konfliktus intenzitása nem látszik enyhülni. Az iráni vezetést az ajatollah megölése sem tántorította el, továbbra is blokkolják a Hormuzi-szoroson átmenő hajóforgalmat, környező országokra és területükön lévő amerikai haditámaszpontokra mérnek csapásokat, a rezsim elleni lázongásokra pedig nyilvános kivégzésekkel válaszolnak. Eközben Donald Trump Benjamin Netanjahuval karöltve bombázza az országot szüntelenül, az USA elnöke pedig már több NATO-tagországtól is segítséget kért.
Ezen hírek hallatán sokunkban felmerülhet a kérdés, hogy vajon eredményezhet-e a közel-keleti harcok eszkalálódása és elhúzódása egy, a 2015-öshöz hasonló menekültválságot Európában. Azért, hogy erre választ kapjunk, három fő szempontot kell megvizsgálnunk:
Miért okozott nehézséget a 2015-ös menekültválság kezelése?
1. Hirtelenség és magas létszám
A menedékjog iránti kérelmek száma 2014 és 2015 között több mint duplájára nőtt, körülbelül 600 ezerről közel 1,35 millióra emelkedett.
2. Az EU egységes fellépésének hiánya
Az Európai Unió migrációs politikája nagyon megosztott volt. Németország sokkal nyitottabban állt a kérdéshez, míg más országok, például Lengyelország vagy Magyarország ezt nehezményezték. Ebből adódóan a menekültek szétosztásával kapcsolatban is viták voltak, ami aránytalanul nagy terhet rótt a határországokra.
3. A humanitárius segítségnyújtáshoz szükséges források hiánya
Az európai országok felkészületlenségéből adódóan nem tudtak elegendő befogadóhelyet biztosítani, és megfelelő ellátást nyújtani az érkezőknek. Az adminisztratív kapacitás is túlterhelődött, ami káoszt eredményezett a tömegközlekedési és határátkelési csomópontokon.
4. Biztonságpolitikai problémák
A fenti nehézségekből adódóan drasztikusan megemelkedett az illegális határátlépések száma. A 2009–2013 közötti időszakban az éves illegális határátlépések száma az EU-ban átlagosan 110 ezer fő körül mozgott. Ez 2014-re majdnem megháromszorozódott, 2015-re pedig több mint tizenhatszorosára, hozzávetőlegesen 1,82 millió főre emelkedett. (Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy 1,82 millió személy követett el illegális határátlépést, hiszen egy embert többször is beleszámolhattak, ha több határt is átlépett az adott év során.)
Láthatjuk, hogy a 2015-ös migrációs válság azért volt különösen megterhelő Európa számára, mert egyszerre jelentett politikai, humanitárius, jogi és logisztikai válságot is, ami túlterhelte az Európai Unió kapacitását, valamint döntéshozatali és végrehajtási mechanizmusai sem voltak felkészítve egy ekkora volumenű és ilyen gyorsasággal kibontakozó krízishelyzet kezelésére.
Miben változott az Európai Unió?
1. Reaktív széthúzás vs. proaktív együttműködés
Egy évtizede az EU jóformán válságkezelést végzett. Ezzel szemben jelenleg az országok közös szabályozásokat létrehozva (mint a 2024-es Migrációs és Menekültügyi Paktum), és előre tervezve próbálják a válságok kialakulásának esélyét csírájában elfojtani.
2. Határvédelem
A korábbi hozzáállással ellentétben ma már sokkal szigorúbb a külső határvédelem. A gyorsabb határellenőrzésnek és adminisztrációnak hála elkerülhetőbbé váltak a feltorlódások, ami csökkenti a feszültségek kialakulását a határvédők és a menekültek között. Ezen felül a 2015-ös válság óta az EU nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a migrációs hullámokat már megérkezésük előtt megállítsa, például Törökországban, így tehermentesítve a határországokat.
3. Politikai hangulat
2015-ben Európában sokkal dominánsabb volt a befogadó szemléletmód, a segítségnyújtást pedig nagyobb általánosságban fogták fel emberi kötelességként, mintsem kényszerként. A válság hatására megerősödő szélsőséges mozgalmak azóta sem veszítettek erejükből, több EU-s országban (például Németországban és Franciaországban) csak nőtt a támogatottságuk. Emiatt ma sokkal erősebb a biztonságpolitikai megközelítés és a migráció korlátozása az EU-ban.
Elmondható tehát, hogy az Európai Unió ma már akár egy hasonló súlyú migrációs válságot is sokkal eredményesebben, összehangoltabban tudna kezelni.
Mi a különbség az akkori válság forrása és a mai közel-keleti konfliktusok körülményei és jellege között?
A 2015-ös migrációs válság forrása a szíriai polgárháború miatt összeomló és széteső szír állam, valamint Irak és Afganisztán destabilizálódása volt, amely három országból a bevándorlók több mint fele származott. Több probléma egy időben fejtette ki hatását, emiatt a migráció Európa felé hullámokban indult meg. Ezen felül Európa befogadóbb közeget jelentett, a közel-keleti konfliktusok és háborúk pedig elhúzódóak és pusztítóak voltak, így a remigráció esélye is csökkent.
Ezzel szemben a mai konfliktusok ugyan szétszórtabban helyezkednek el, de lokálisan koncentráltabbak, és általánosságban alacsonyabb intenzitásúak. A migráció Európa felé ugyan nem szűnt meg, viszont az emberek sokkal elosztottabban érkeznek mind földrajzilag (Afrika és a Közel-Kelet több régiója), mind időben, valamint jellemzőbb a belső migráció, hiszen az államok viszonylagos stabilitása megmaradt.
Összegzés
Ahogy a fentiekben is említettem, az Európai Unió sokkal hatékonyabb válságmegelőzési és -kezelési szabályozással és tervekkel rendelkezik, mint 2015-ben. Ezen felül a bevándorlás intenzitása is sokkal nagyobb elosztottságot mutat, a közel-keleti konfliktusok pedig kevésbé destruktív jellegűek. Ezen megállapítások és információk alapján úgy tűnik, hogy 2026-ban nem számíthatunk a 2015-öshöz hasonló migrációs válságra.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ez a helyzet a 2020-as évek végéig változatlan marad. Megfigyelhető ugyanis egy 3–4 éves eltolódás a humanitárius válságok és az azok nyomán kialakuló migrációs hullámok csúcspontja között. Ezért is nagyon fontos, hogy az európai vezetők komolyan vegyék egy esetleges krízis esélyét, és időben megkezdjék a felkészülést, valamint helyben kezeljék a problémákat.
Az éves menekültstátusz kérvények száma az EU-28 országokban, 1985-2015
Forrás: Pew Research Center
Források:
https://edition.cnn.com/2026/03/16/politics/nato-trump-demands-help-strait-of-hormuz
https://www.nytimes.com/2026/03/18/world/europe/iran-war-refugees-turkey.html
https://www.unhcr.org/news/stories/2015-year-europes-refugee-crisis
https://www.euaa.europa.eu/publications/annual-report-situation-asylum-european-union-2015