JAPÁN: Tokióban váratlan jelenség bontakozik ki a Tochigi női börtön, az ország legnagyobb női börtönének falai mögött. A rabok, akik közül néhányan idősek és gyengék, úgy tűnik, hogy egy olyan társadalmat tükröznek, amely gyors elöregedéssel és növekvő elszigeteltséggel néz szembe. Míg a börtön fogalma általában a büntetéssel társul, Tochigiben sok rab paradox helyzetben van, és a börtönbüntetést a kinti élet kemény valóságával szemben előnyben részesíti. Ez a meglepő tendencia rávilágít a magány és a gazdasági küzdelem szélesebb körű problémájára, amellyel Japán idős emberei szembesülnek.
Kényszerűségből bebörtönzés – idős nők a rácsok mögött
A CNN legfrissebb jelentése szerint a Tokiótól északra található Tochigi női börtön egyre több idős rabnak ad otthont. Odabent olyan lakókat találunk, akiknek az életét nehézségek jellemzik – ráncos kezek, görnyedt hát, és a járókeretre támaszkodók lassú csoszogása a mozgásukhoz. Ezek a nők nem erőszakos bűnözők, hanem inkább a szegénységgel és elszigeteltséggel küzdő társadalom áldozatai.
Sokuk számára a börtön váratlanul menedékké vált. Itt étkezést, egészségügyi ellátást és idősgondozást kapnak – mindazokat a szükségleteket, amelyeket odakint egyre nehezebb biztosítani, különösen azok számára, akik csekély nyugdíjból vagy családi támogatás nélkül élnek. Néhány idős nő még azt a vágyát is kifejezi, hogy börtönben maradjon, és felajánlja, hogy fizet a kiváltságért, mert a börtön olyan stabilitást és közösségi érzést nyújt számukra, ami egyébként hiányzik az életükből.
A magány szerepe a bebörtönzésben
Az idős nők által megtapasztalt magány érezhető. Az egyik rab, a 81 éves Akiyo bevallotta, hogy a börtönben töltött élet a legstabilabb és legbiztonságosabb, amit valaha tapasztalt. Akiyo története megrázó példája annak, hogy milyen nehéz lehet a kinti élet az idősek számára. Kisebb lopást követett el, hogy túléljen, mivel kis nyugdíjából szinte semmi sem maradt neki. A családja érzelmi támogatásának hiánya a miatt a börtön tűnt az egyetlen lehetőségnek.
Az ő története nem egyedi. Japánban az idős női rabok jelentős része lopás miatt kerül börtönbe, amelyet gyakran kényszerből követnek el. Japán idős lakossága a rideg valósággal szembesül – a 65 éves vagy annál idősebb emberek közel 20%-a szegénységben él, így a fix jövedelemmel való túlélés mindennapos kihívást jelent. Sokak számára a börtön nemcsak a fizikai veszélyektől nyújt biztonságot, hanem a magány érzelmi és lelki terhei alól is enyhülést.
A bebörtönzés változó arca Japánban
A japán börtönlakosság elöregedett. A 65 év feletti fogvatartottak száma ugrásszerűen megnőtt, 2003 és 2022 között ez a csoport megnégyszereződött. Ennek eredményeként a Tochigihez hasonló börtönök egyre inkább hasonlítanak idősotthonokra, mint hagyományos büntetés-végrehajtási intézetekre. Az őrök ma már rutinszerűen segítenek a raboknak fürdeni, enni és egészségi állapotukról gondoskodni – ezek a feladatok hagyományosan inkább az idősgondozó szakemberek, mint a börtönszemélyzet számára vannak fenntartva.
Miközben a börtönrendszer küzd, hogy lépést tartson ezzel a demográfiai változással, elkezdett alkalmazkodni az idős rabok számára nyújtott speciális szolgáltatásokkal. Tochigiben például minden ötödik elítélt 65 év feletti, és sok idős rab, mint például Yoko, egy 51 éves visszaeső bűnöző, informális gondozója lett rabtársainak. Ezek a nők segítenek az ápolási feladatok ellátásában, amikor munkaerőhiány lép fel, gyakran azért, mert idősgondozási képzésben részesültek…
Teljes cikk: The Independent Singapore
Írta: JARA CARBALLO