A szélsőjobboldali Javier Milei argentin elnök pártja nyerte a vasárnapi időközi választásokat. Mindezt nem sokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök 40 milliárd dolláros segélyt ajánlott fel az argentin gazdaság helyreállítására, melyhez Milei időközi győzelmét kötötte ki feltételként. 95%-os feldolgozottságnál Milei Pártja, La Libertad Avanza (A Szabadság Előrehalad) a szavazatok 40,84%-át szerezte meg. Sok argentin elemző azonban a lassan két éve hatalmon lévő anarchokapitalista puszta népszavazásaként tekintett a választásokra. A peronista ellenzék, a Fuerza Patria (Szülőföldi Erő) a szavazatok 31,67%-át szerezte meg.
Bár Milei lemaradt a parlamenti többségről, argentin elemzők így is meglepőnek találták az eredményeket, főképp az elnököt újabban érintő botrányok fényében (mint például a nővérét ért korrupciós vádak). A kormány is gyengébb, csupán 30% és 35% közötti eredményeket várt, főleg a szeptemberi, Buenos Aires-i tartományi választásokat követően, ahol is Milei 14 százalékpontos vereséget szenvedett a peronistáktól. Ezúttal azonban Milei pártja kerekedett felül, megnyerve a legnagyobb, a szavazók közel 40%-ának otthont adó körzetet.
„Egy elveszett világ királya vagyok” – énekelte az elnök győzelmi beszéde előtt, több száz támogatója körében. Beszédét úgy kezdte: „Ma egy fontos mérföldkőhöz érkeztünk – egy hatalmas Argentína felépítése veszi kezdetét.” Az elnök szerint Trump ajánlata „történelmi jelentőségű, nem csak Argentína, de az egész világ történelmében, hiszen az USA még senkinek sem ajánlott fel ekkora méretű gazdasági segítséget”. „Most arra összpontosítunk, hogy véghez vigyük azokat a reformokat, melyekkel bebiztosíthatjuk a gazdaság növekedését és az ország felemelkedését – hogy ismét naggyá tegyük Argentínát” – mondta az elnök a Trump-féle szlogenjét idézve.
Trump hamar gratulált Milei „elsöprő győzelméhez”, majd hozzátette, hogy „a belé vetett bizalmunkat az argentin nép is igazolta”. A választások során a parlamenti alsóháznál 257-ből 127, a felsőháznál 72-ből 24 férőhelyre választottak új képviselőket. Milei pártja végül 64 alsó és 12 felsőházi helyet szerzett meg. A korábban megszerzett alsóházi helyekkel együtt így a kormánypárt elérte eredeti célját, és megtartotta az elnöki vétókhoz szükséges alsóházi egyharmadát.
Milei lassan két éve kezdte meg kormányzását, melynek során „láncfűrészként szabta méretre” az állami kiadásokat, több tízezer közalkalmazotti munkahelyet szüntetett meg, valamint eltörölt közlétesítményeket, oktatás- és egészségügyet érintő állami beruházásokat. A 2023-as 200%-os inflációt sikerült közel 30%-ra csökkentenie ez év szeptemberére, mellyel 14 év óta először sikerült pozitív költségvetést elérni az országban. 2025 augusztusában a gazdasági termelés három hónapos csökkenést követően 0,3%os növekedést ért el.
Azonban az argentin emberek vásárlóereje nagyot zuhant. Sokan élnek hónapról hónapra, az elmúlt két évben pedig közel 250 000 ember vesztette el az állását és 18 000 vállalkozásnak kellett bezárnia. A libertárius vezető népszerűsége nemrég tovább romlott, mikor egy olyan kriptovalutát reklámozott híveinek, melynek piaca nem sokkal azután összedőlt. Emellett nővérét – aki egyben kabinetjének is tagja – korrupciós ügyekkel vádolják, míg a vasárnapi választások előtt pártja egyik fontos jelöltje visszalépett, miután elismerte, hogy egy amerikai – drogkereskedelemmel vádolt – üzletembertől 200 000 dollár kenőpénzt fogadott el.
Az argentin peso leértékelődését elkerülendő a kormány megpróbálta kiadásait az ország amerikai dollártartalékaiból fedezni. Ezután a kormány felvett egy 20 milliárd dolláros kölcsönt a Nemzetközi Valutaalaptól, majd annak felélését követően Trumphoz fordultak segítségért, aki végül egy 40 milliárd dolláros segélycsomagot ígért Mileinek. Trump kijelentéseit sokan a választásokba való beavatkozásként könyvelték el, a társadalom egyes rétegeiben lévő Amerika-ellenes vélemények pedig még később visszaüthetnek Mileire. Bár a szavazásokon való részvétel kötelező Argentinában, a demokratikus rendszer 1983-as visszaállítása óta 67,85%-kal most volt a legalacsonyabb szavazati részvétel, megdöntve a 2021-es 71%-os mélypontot.
Forrás – The Guardian