A szász-anhalti választási győzelme után az AfD egyeztető tárgyalásokra hívja a többi pártot. Sahra Wagenknecht szövetségével több kérdésben is vannak közös pontok. Máris egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek. Ulrich Siegmund mostanában sokat telefonálhat. Az AfD listavezetője pártjával ugyan nagy sikert ért el a tartományi választáson, és a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, de nem sikerült elérnie célját, az abszolút többséget. Siegmund ezért most partnereket keres, és azt próbálja felmérni, vannak-e olyan frakciók vagy akár egyes képviselők, akik – ahogy ő fogalmaz – „velünk együtt hajlandók vállalni ezt a feladatot”. Vagyis akik először miniszterelnökké választanák őt a tartományi parlamentben, majd később is biztosítanák az AfD politikájának megvalósításához szükséges többséget.
Kompromisszumkészség
Az AfD a tartományi parlament 83 mandátumából 39-et szerzett, az abszolút többséghez 42 képviselőre van szükség. Siegmundnak tehát legalább három további képviselőt kell maga mellé állítania. Elsősorban a CDU egyes képviselőit és Sahra Wagenknecht pártját, a BSW-t tartja lehetséges partnernek. Kedden az AfD a tartományi parlament valamennyi más pártjának – a CDU-nak, az SPD-nek, a Baloldalnak, a Zöldeknek és a BSW-nek – meghívást küldött előzetes egyeztető tárgyalásokra. Az AfD parlamenti frakciójának ügyvezetője, Tobias Rausch az MDR-nek azt mondta: „Természetesen, mivel nincs abszolút többségünk, bizonyos kérdésekben készek vagyunk kompromisszumokra. De alapvetően a saját választási programunkat szeretnénk megvalósítani.”
A CDU részéről a választáson leváltott, de ügyvezetőként még hivatalban lévő szász-anhalti miniszterelnök, Sven Schulze már elutasította ezt a lehetőséget: „Egészen biztosan nem lesz senki a CDU-frakcióból, aki erre hajlandó lenne.” Hogy ez valóban így lesz-e, az a következő napokban és hetekben derül majd ki. Nyitottabban áll a kérdéshez a BSW, amely 5,3 százalékot szerzett, és öt mandátummal jutott be az új tartományi parlamentbe. „Van néhány közös pontunk, mindenekelőtt az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben. Mi is azt mondjuk, hogy ellenezzük ezeket a szankciókat, amelyek gyakorlatilag tönkreteszik a gazdaságunkat” – mondta Thomas Schulze.
Schulze John Lucas Dittrichhel közösen vezeti a BSW szász-anhalti szervezetét. A választáson Claudia Wittiggel együtt alkották a párt vezető jelöltpárosát. A két párt Oroszországhoz való közelsége nyilvánvaló. „Az AfD és a BSW Moszkvában tart egyeztető tárgyalásokat” – viccelődött a Postillon szatirikus portál. Az X platformon, valamint Berlinben és Magdeburgban már egy lehetséges „Kreml-koalícióról” beszélnek. A BSW és az AfD egyaránt régóta szorgalmazza az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat. „A BSW hosszú távú importszerződéseket és tárgyalásokat követel Oroszországgal a gázszállításokról. (…) A Nord Stream gázvezeték használata (…) nélkülözhetetlen!” – áll a BSW választási programjában. Az AfD ugyanezt az álláspontot képviseli. Emellett újraindítaná az Oroszországgal folytatott diákcsereprogramokat, és bírálja a „régi pártok jelenlegi oroszellenes politikáját”.
A migráció kérdése
A migráció ügyében is vannak átfedések a két párt között. A BSW hangsúlyozza: „A migráció nem megoldás a világ szegénységének problémájára.” A párt alapítója, Sahra Wagenknecht pedig azt mondja: „Meg kell állítanunk az ellenőrizetlen migrációt.” Az AfD-vel ellentétben azonban a BSW támogatja a menedékjog alkotmányos alapjogként való fenntartását, amit azt AfD meg kíván szüntetni. Emellett mindkét párt kritikusan viszonyul a közszolgálati médiához. A BSW szerint „a struktúrák és az ellenőrzési mechanizmusok alapvető reformjára van szükség”. Az AfD ennél tovább megy: felmondaná a médiáról szóló államszerződést, majd egy új, kisebb és karcsúbb közszolgálati médiarendszert hozna létre, „kötelező díjak” nélkül.
Az AfD és a BSW abban is egyetért, hogy Németországban szerintük már nem lehet szabadon, nyilvánosan véleményt nyílvánítani. Az AfD-hez hasonlóan a BSW is ellenzi az úgynevezett „tűzfal”, vagyis az AfD-vel való együttműködést kizáró politikai elv fenntartását. „A tűzfal minket nem érdekel, és minden párttal tárgyalni fogunk” – hangsúlyozta Schulze, a BSW politikusa. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy vannak jelentős különbségek: „Különösen az AfD oktatáspolitikája az, ami számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ebben nagyon-nagyon messze állunk egymástól.” A BSW például elutasítja az AfD azon követelését, hogy az iskolákban külön osztályokat hozzanak létre a menekült gyermekek és a fogyatékossággal élő gyermekek számára.
Pártok felett álló vezető
A BSW országos társelnöke, Amira Mohamed Ali elutasítja a BSW és az AfD valódi koalícióját. A tartományi szervezethez hasonlóan ő is egy „pártok felett álló miniszterelnököt” támogatna, akit az AfD is megszavazhatna. A BSW eddig nem nevezett meg konkrét személyt. A párt listavezetője, Claudia Wittig azonban időközben szűkítette a lehetséges jelöltek körét. A szélsőjobboldali Compact magazinnak azt mondta, hogy az illető „semmiképpen sem lehet nyugatnémet”. Továbbá olyan személy sem jöhet szóba, aki „bármiféle cionista projektet támogat”. A pártalapító Wagenknecht egyébként korábban egyszer azt mondta: „Aki a Compactnak interjút ad, annak nincs ki mind a négy kereke.”
A pártok felett álló jelölt ötletét időközben az SPD listavezetője, Armin Willingmann is elképzelhetőnek tartja. Willingmann jelenleg még ügyvezetőként Szász-Anhalt tudományos és környezetvédelmi minisztere. Bár szerinte ez nem lenne a legjobb megoldás, úgy fogalmazott: „Ha hozzájárulhatna egy politikai patthelyzet feloldásához, akkor nem kellene eleve kizárni ezt a lehetőséget.”
Nemzetközi véleménycikk-szemle. A cikk írója Birgit Baumann.
A cikk eredeti nyelven elolvasható: https://epaper.derstandard.at/titles/derstandard/11600/publications/4225/pages/2/articles/2613921/3/1