Kína katonai modernizációjában a nukleáris fegyverkezési program a legdramatikusabb,írja a Foreign Affairs. A kínai kormányzat évtizedekig kevés nukleáris fegyverarzenállal rendelkezett. 2020-ban, Kína nukleáris fegyver készlete az USA és Oroszország állományának az 5-6%-t tette ki. Kína 2020-tól kezdődően folyamatosan bővíti és modernizálja az arzenálját. 2020-ban 300 hiperszonikus rakétával bővítette a fegyver készletét. 2030-ra az amerikai védelmi minisztérium szerint, Kína több mint, 1000 bevethető nukleáris robbanófejjel fog rendelkezni. A jövő hét folyamán Joe Biden és Xi Jinping találkozhatnak egy ázsiai gazdasági találkozó keretein belül. Kína aggódik, hogy az USA nem fog félni bevetni a nukleáris haderejét egy esetleges Tajvan elleni nem nukleáris kínai támadás esetén. A kínai szakértők, ezért gondolják úgy, hogy robusztusabb arzenálra van szüksége az országnak. Az USA pedig attól tart, hogy Kína a nukleáris fegyverzetének növelésével lépéselőnybe kerülhet és először támadhat. A kölcsönös egymástól való félelem az USA és Kína között előre mozdította a párbeszédeket. Kína szerint az USA-nak meg kell értenie azt, hogy a nukleáris doktrínában való változások, Kína védelmi politikáját átalakítják. Amerika és Kína között kialakulhat egy nukleáris fegyverkezési verseny.